Koncertbeszámolók

I AM HELL – Stubborn, Apey & the Pea koncertbeszámoló

Bár ezen kellemes szerda délután az esti időjárás előrejelzés a koncertekkel azonos súlyosságú képet festett, szerencsére nem mosta el az egész produkciót a zivatarlánc. Feltételezni lehetett, hogy néhányakat ez vissza is tart majd a megjelenéstől, de igazán kíváncsi lennék, hogy eső ellenére hány olyan underground banda van, aki képes ennyi embert összehozni mindenféle kompromisszum vállalása nélkül.

ROCKMARATON 2017 – Beszámoló a 3. napról

Igazi best of programot kapott a nagyérdemű, a 15 elhangzott dal szerencsére tartalmazott számokat régebbi és újabb albumaikról is, a régi rajongóknak mindig nagy öröm, ha egy zenekar a teljes diszkográfiájából válogat számokat, a Katatonia pedig, ha jól számolom, hat albumról is csipegetett, ami már a korongok fele. Magadban borongós, picit bólogatós, dallamokat és hangulatot élvezős koncert – és igen, működött élőben is.

ROCKMARATON 2017 – Beszámoló a 4. napról

Itt nem igazán volt az, mint ami a Xandriánál, ezeknek a nagyszakállas, gonoszarcú férfiaknak tényleg elhittem, amit csinálnak, abszolút hihető volt a produkció, de mindemellett emberközeli is – rengeteget kommunikáltak a maguk módján, az egyik gitáros csaknem a közönségből gitározott

ROCKMARATON 2017 – Beszámoló az 5. napról

Ettől a pontól kezdve a koncert végéig, az új és a régi Sepultura legnagyobb klasszikusait válogatták össze a legnagyobb örömünkre. Refuse/Resist, Arise, Ratamahatta, majd a Roots Bloody Roots zárta a sort. Igencsak hatásos befejező szett, össze is kellett szednünk magunkat, hogy bírjuk szusszal. Személy szerint először láttam a bandát élőben és egyáltalán nem csalódtam. Bármikor elmennék újra szívesen. Méltó lezárása volt a 2017-es Rockmaraton nagyszínpados programjainak.

ROCKMARATON 2017 – Beszámoló a 2. napról

Szerencsére már készül az új album, de addig is még egy kicsit turnéztatják az előzőt, de lehet, hogy már ők is egy kicsit unják, ezért egyre több régi dalt és ősdalt szednek elő a koncerteken. Lehet, hogy ez volt az egyik oka annak, hogy az idei ’Maratonos bulijuk annyira nem jött át? Természetesen szívesen néztük őket, de mintha valami hiányzott volna… Rövid is volt a buli, és valahogy hiányérzetet hagyott bennünk.

ROCKMARATON 2017 – Beszámoló az 1. napról

Tomi Joutsenre ezt mondta: „Hihetetlen, hogy ez az ember mindenhogyan tud énekelni; nem Finnország, de Európa legjobb torka az övé!”, míg az egész zenekarról a következő gondolatokat mondta: „Ezek aztán megdolgoznak a pénzükért! Ők Igazi (!) zenészek!” És mindez szerintem jellemzi az egész koncertet, tökéletes, minőségi finn metal muzsika, Amorphisosan. És nem is kell többet mondani.

ROCKMARATON 2017 – Beszámoló a 0. napról

Bár akadt egy-két apró probléma is, a dunaújvárosi zenekaroknak szánt 0. nap összességében jó ötletnek bizonyult, méltó bemelegítést adott a ’maratonnak és jó hangolódás volt a fesztivál 1. napjára, mely elsősorban a folk metal és a punk jegyében fog telni.

Belső-mongolok Budapesten – Nine Treasures (CHN), Niburta, Kylfingar koncertbeszámoló

Egyszerűen az első dalok alatt (na jó, végig) teljességgel hihetetlen volt, hogy én most őket látom, és mindezek az egzotikus hangszerek ott vannak és szólnak a színpadon. Körülöttem is mindenki arcán hasonló érzéseket láttam kiülni.

Új taggal bővült a Road zenekar! – Road/ Phrenia koncertbeszámoló

A domoszlói srácok elindultak anno világot látni, de meg is kaparintották azt azzal, hogy 19-re mindig lapot húztak és a 21 mindig kijött. Ilyen este volt ez is, kívánjuk, hogy ameddig tudnak, bandukoljanak fölfelé azon a létrán, ahogy kell.

Where the slime live… – I Am Morbid (USA), Necrophagia (USA), Helsott (USA) koncertbeszámoló

Egy hétköznapi, nem hétköznapi koncerten jártunk május utolsó napján a Dürer Kert 041-es termében. A bandák és a fellépő zenészek neve egyaránt impozáns, elvárásokkal teli, de a koncert végére ez szinte lényegtelenné vált, teljesen eggyé váltunk a produkciók jó kétharmadával. Vendégszerkesztőnkkel, polgári nevén Bütch-el indultunk neki a Dürer Kertnek szerda este, még amolyan rendes kispolgárként…