Amikor benyitottam az ajtón, a kanapén ült, a radiátoron száradó zoknik mellett. Még be sem mutatkoztam, de már nyitotta is a hűtőt: “Sört kérsz?”. Hivatalosan húsz percet kaptam, a gyakorlatban még minimum egy fél órát rádobtunk; megmutatta a két gitárját – a feketét, amit aznap este használt, és a fehéret, amit előző nap.