Hársh

SZERKESZTŐSÉGÜNK MINDEN HÉTEN KIVÁLASZT EGY BANDÁT, AKIT MEGTESZ A HÉT ZENEKARÁNAK. ENNEK KERETÉN BELÜL AZ ALAP INFORMÁCIÓKON ÉS HALLGATNIVALÓN TÚL OLVASHATTOK EGY RÖVID INTERJÚT 5 ALAP+PÁR SPECIÁLISAN A BANDÁRA VONATKOZÓ KÉRDÉSSEL. A BANDÁK KIVÁLASZTÁSÁNÁL SEM AZ ISMERTSÉG FOKA, SEM A METALON/ROCKON BELÜLI MŰFAJ, SEM A SZAKMÁBAN ELTÖLTÖTT IDŐ NEM SZÁMÍT. AZ EGYETLEN KITÉTEL, HOGY HAZAI VAGY MAGYAR VONATKOZÁSÚ LEGYEN, AZ EGYETLEN FOKMÉRŐ PEDIG A MINŐSÉG. ÍGY MEGISMERKEDHETTEK SZÁMOTOKRA EDDIG ESETLEGESEN ISMERETLEN, SZÍNVONALAS TEHETSÉGEKKEL, REMÉNYTELJES FELTÖREKVŐ TITÁNOKKAL, ILLETVE RÉGEBBI ISMERT BANDÁKRÓL IS SZEREZHETTEK ÚJ INFORMÁCIÓKAT.

Ezen a héten egy különleges formációt mutatunk be nektek: a budapesti Hársh egy instrumentális poszt-rockot játszó trió, akivel szerkesztőségünk egy véletlen találkozás során ismerkedett meg egy S8-as koncerten. Akkor tudtuk, hogy muszáj őket bemutatni nektek, át is adnánk  a szót!

Név: Hársh

Műfaj: instrumentális / post / noise – rock

Megalakulás éve: 2016

Város: Budapest

A zenekar 2016 őszén alakult. Balázs és Laci már korábban is zenéltek együtt, szintén instrumentális zenekarban, ami akkor dobos hiányában feloszlott. Aztán Balázs és Ádám zenélt egy zenekarban mely szintén később feloszlott.

Mi a zenétek legfőbb mozgatórugója?

Balázs (Kondrát Balázs, basszusgitár): Úgy érezzük, hogy most 3 ember úgy talált egymásra zeneileg, hogy az alkotófolyamatokban maximálisian ki tudjuk egymást egészíteni. A mozgatórugója pedig az, hogy ez a három különböző hátterű, zenei ízlésű ember mégis együtt tud felépíteni teljes egész és kerek számokat, mindezt úgy hogy az érzelmi skáláink sok pontját felvonultatjuk.

Van a bandának kitűzött végső célja? Milyen irányba haladtok, változtak a célok az idő múlásával?

Balázs: Kifejezetten nagy végső célban nem gondolkodunk. Apró lépésekben inkább, mint az, hogy minél többször koncertezhessünk. Egy albumra való anyagunk már van, ennek rögzítése a napokban is zajlik. Az irány, amerre haladunk folyamatosan formálódik, hiszen a számaink is néha gyökeresen elütnek egymástól. Később szeretnénk még egy hangszerrel bővíteni hangzásunkat billentyű képében. (Illetve elektronika bedobásával)

Előfordulhat, hogy valamikor lesznek szövegek is a dalokhoz?

Balázs: Jelenleg nem tervezzük. Bár kezdetben volt rá kísérlet, úgy adódott, hogy az ének sokat korlátozna a zenénken. Ha van énekes teljesen más irányba mennek el a dolgok. Első alapvető kérdés, hogy magyar, vagy angol nyelven legyenek a dalszövegek. Aztán az, hogy miről is szóljanak maguk szövegek. Magyarul nagyon jókat kell írni, hogy ne legyen teljesen debil a dolog. Sokan ezt nem veszik észre, és míg a zene 10/10 addig a szöveg valami triviális, banális hülyeségről szól elrontva az egészet. Így, hogy csak zene van, nos bár klisének tűnhet, az magáért beszél; ha lenne ének kisebb lenne a flexibilitás. Természtesen a jövőben a szöveg nem kizárt egy esetleges feldolgozás képében. 

Élőben, vagy inkább stúdiókörnyezetben érzitek magatokat otthonosabban? Az élő produkció, vagy a stúdióanyag tökéletesítése a legfőbb cél?

Balázs: Magunkkal szemben elég magasak az elvárásaink. Míg stúdióban megvan az a biztonságérzet, hogy újra és újra megpróbálhatunk egy témát eljátszani, addig élő közönség előtt egy lehetőség van csak, hogy megragadjuk a közönség figyelmét.

Az élő produkció és a stúdiós anyag tökéletesítése egyaránt lényeges. Igyekszünk maximálisan ugyanazt hozni koncerten, mint amit az emberek a felvételen hallanak, ez nagyon fontos számunkra.

Mennyire vagytok nyitottak a metalon kívüli zenei stílusokra? Merítetek inspirációt más stílusokból a saját munkátokhoz?

Balázs: Elég eltérő zenéket hallgatunk mi hárman és mindenki mást pakol bele a közösbe. Ádám a metál felől jön, én a noise-t igyekszem belerakni, Laci pedig leginkább alternatív zenékből merít. Nagyjából így épül fel, így lesz teljes az egész.

Kik a fő inspirációitok, a zenén belül és a zenén kívül? Miből merítetek inspirációt a dalíráshoz?

Ádám (Baki Ádám, dob): A metálon kívül nekem van pl: jazz swing, funky, rhytm n blues! Inspirációnak minden hathat minden zenei stílusból ki lehet ragadni egy-egy részletet , legyen az egy deathcore vagy egy színházi musical. A mai zene iparban nincsenek határok.

Laci (Berényi László, Gitár): Vannak olyan zenészek akiket csodálok és nem értem hogy tudják azt művelni amit. Ezek az emberek sokszor megelőzik a korukat mert olyat tesznek a zenébe. Ők az igazi inspirációk. És ez stílustól független. Legyen az alt. rock, indie, mathrock, emo, post-punk, progressive vagy akár klasszikus zene.

Balázs: Legfőbb inspirációm a zenénket, zenélésünket illetően a zenésztársaim és az egóm (hogy meg tudom-e csinálni, hogy hozzá tudom-e tenni az elképzeléseimet és magamat, a személyiségemet egy-egy számunkhoz). Rengeteg általam nagyra tartott zenekart és előadót hallgatok, de őket nem inspirációnak nevezném. Inkább pozitív visszacsatolásnak, hogy igen, ezt is át lehet adni zenén keresztül keresztül, ráadásul úgy, hogy rajta van a jellegzetes lenyomatuk.

Mindenki szállít ötleteket?

Balázs: Átalában Laci hoz egy alapötletet (vagy félkész számot), amit aztán próbán együtt gyúrunk össze/változtatunk rajta, míg el nem nyeri végső formáját. De születtek komplett számok basszus-ötletekre is. Egyébként a számok darabjai még néha most is instabilak. Sokszor eszünkbe jut egy jobb megoldás helyette, ezt vagy megtartjuk, de leginkább csak röhögünk egyet rajta, hogy „Jah hát ez is lehetett volna belőle”.

Mi újat tudtok hozzátenni a vállalt zenei stílushoz?

Balázs: Nagy átfogó néven ez az instrumentális műfaj, borzasztó széles és mély tó, amibe már rengeteg ember hajigált kavicsokat. Annyira széles és mély, hogy a mi kis kavicsaink is bőven elférnek. Nem gondolkodunk annyira nagyban, hogy ezzel most betömünk egy üreget egy szétrepedezett falon.

Egész szimplán mi jónak érezzük, amit csinálunk, jól érezzük benne magunkat, és borzasztóan örülünk, ha ez más emberekben is megmozdít valamit.

Hogyan tudjátok kihasználni a digitális felületeket a zenétek terjesztésére? Mi a helyzet a külföldi promócióval?

Balázs: Nehezen, mert nem értünk hozzá. És talán nem is fektetünk rá kellő hangsúlyt, mi zenélni szeretünk nem pedig sales agent-kedni. Értjük persze, hogy ezt is kell, ez is hozzátartozik, de addig, ameddig az is iszonyatosan nehéz és stresszes, hogy egy jó koncertet összehozzunk, egy minimálisan kompetens és jó koncertszervezővel, addig… És ez azért el is veszi az ember kedvét. Ugyanakkor és talán épp ezért, nagyon jó látni, hogy vannak olyan kezdeményezések, akik nagyon jó oldalról és attitüddel közelítenek ahhoz, hogy zenekarokat mutassanak be, anélkül, hogy az egész arról szólna, hogy akkor hány ember kattint majd. Külföldi promócióra egyáltalán nem fektetünk hangsúlyt, majd talán ha kijön az album. Sajnos a lehetőségek ismeretének hiányában ez nehézkes.

Készítette: Vica

Képek: Szombath Máté

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/