Elanor

 

 

SZERKESZTŐSÉGÜNK MINDEN HÉTEN KIVÁLASZT EGY BANDÁT, AKIT MEGTESZ A HÉT ZENEKARÁNAK. ENNEK KERETÉN BELÜL AZ ALAP INFORMÁCIÓKON ÉS HALLGATNIVALÓN TÚL OLVASHATTOK EGY RÖVID INTERJÚT 5 ALAP+PÁR SPECIÁLISAN A BANDÁRA VONATKOZÓ KÉRDÉSSEL. A BANDÁK KIVÁLASZTÁSÁNÁL SEM AZ ISMERTSÉG FOKA, SEM A METALON/ROCKON BELÜLI MŰFAJ, SEM A SZAKMÁBAN ELTÖLTÖTT IDŐ NEM SZÁMÍT. AZ EGYETLEN KITÉTEL, HOGY HAZAI VAGY MAGYAR VONATKOZÁSÚ LEGYEN, AZ EGYETLEN FOKMÉRŐ PEDIG A MINŐSÉG. ÍGY MEGISMERKEDHETTEK SZÁMOTOKRA EDDIG ESETLEGESEN ISMERETLEN, SZÍNVONALAS TEHETSÉGEKKEL, REMÉNYTELJES FELTÖREKVŐ TITÁNOKKAL, ILLETVE RÉGEBBI ISMERT BANDÁKRÓL IS SZEREZHETTEK ÚJ INFORMÁCIÓKAT.

 

 

Ezen a héten a budapesti epic metalt játszó Elanor zenekart kértük meg hogy írjanak pár sort magukról, íme:

A zenekart 2009-ben alapítottuk, Corvina néven. A korai dalaink inkább népies és reneszánsz zenei hatásúak voltak. 2010-ben történt a zenekar életében az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb döntés, amikor felvettük az Elanor nevet, és zeneileg elindultuk az epic metál műfajában, amit azóta is művelünk. A másik komoly döntésünk a női tiszta ének megjelenése volt, amely egyre központibb részét képzi zenénknek. Sokszor merítünk ihletet barokk, klasszicista darabokból, a gitárokra és a billentyűre a tradicionális metál munkamegosztás helyett inkább egy kamarazenekar tagjaiként próbálunk tekinteni.

Mi a zenétek legfőbb mozgatórugója?

Nagyon leegyszerűsítve és egy mondatban összefoglalva: az epic életérzés.  Ez talán kicsit furán hangzik, de tökéletesen leírja. A valóságnak van egy kissé bosszantó és már-már elszomorító tulajdonsága, hogy valóságos. Úgy gondolom, hogy mindegyikünk szívében él egy kisebb-nagyobb Pán Péter, aki soha nem akar felnőni, és szembenézni azzal, hogy az élet nem mese, hogy nem csak fekete-fehér. Mindannyiunk szívében él egy gáncs nélküli hős képe, valami olyan idealizált dolog, amit jó érezni, amihez tudunk igazodni.

Úgy gondoljuk –és reméljük, hogy a zenénk segít egy picit a mindennapi mókuskerékből kilépni, igyekszünk olyan hangvételű zenét csinálni, amely hangulatában és érzéseiben elsődlegesen nem a „mindennapi érzésekre” fókuszál, hanem átrepít egy másabb, nemesebb, tisztább jobb világba.

Van a bandának kitűzött végső célja? Milyen irányba haladtok, változtak a célok az idő múlásával?

Hmmmmm…. alapvetően szeretnénk minél több koncertet adni, szeretnénk, ha minél többen ismernék és szeretnék meg a zenénket. Mindannyiunk életében rendkívül fontos szerepet tölt be a zene és zenélés. Nincs kitűzött végső célunk, középtávnál tovább nem tervezünk.

Mekkora nálatok a dalszövegek szerepe a zenén belül? Milyen forrásból származnak inspirációk a szövegek megírásához? Van összefüggés a dalok szövegeinek tartalma között, vagy inkább aktuálisan felmerülő témákat dolgoztok fel?

Fontos a szerepe. Egy érzület, egy hangulat, egy érzés már inspirálóan hathat. Ezt okozhatja bármi. Korábban a volt billentyűsünk, Gábor írta a szövegeket. Most ez úgy alakul, hogy Roslen feladata lesz.

Alapvetően nem tervezünk kimondottan konceptlemezt, bár felmerült ennek is az ötlete. Illetve olyan ötlet is, hogy egy-egy dalnak lesz angol és olasz nyelvű változata. A zenekaron belül úgy gondoljuk, hogy ehhez a műfajhoz a magyar nyelv nagyon nem passzol.

Nem tervezünk aktualitásokkal foglalkozni, ez a zenekar nem erről szól. Persze, soha nem lehet tudni, hogy idővel egy-egy szövegnek milyen áthallása lehet. Mindenki úgy értelmezi, ahogy jól esik neki, senkit nem szeretnék megfosztani az értelmezés szabadságától.

Élőben, vagy inkább stúdiókörnyezetben érzitek magatokat otthonosabban? Az élő produkció, vagy a stúdióanyag tökéletesítése a legfőbb cél?

Mindegyik fontos, de mindegyik a maga idejében. Azt tudni kell, hogy a stúdiózni és élőben játszani teljesen más figyelmet, munkamenetet és fület igényel. Nagyon szeretünk próbálni, mert 100%-ban van ráhatásunk a hangzásunkra. Sajnos több koncerten volt negatív tapasztalatunk, hogy nem hallottuk magunkat kellően, vagy kifelé nem úgy szólt, ahogy mi szeretnénk. Persze a sok-sok pozitív tapasztalat mellett ez már-már eltörpül. Az viszont hozzátartozik az egészhez, hogy az együttzenélés sosem egyszerű, mindegy, hogy könnyű vagy technikás zenét játszol. Ha nem hallod rendesen a színpadon, amit kell, akkor az az élvezet rovására megy, mert jobban kell koncentrálnod.

Stúdiókörnyezetben sok időd van „játszani” és kipróbálni dolgokat, ha van lehetőséged otthon is dolgozni a hangzóanyagodon. Például Bálint és Márk sokat szórakozott azon, hogy megtalálják a megfelelő billentyűhangszíneket, vagy, hogy milyen akkordfelépítés a megfelelő az egyes témákhoz. Sajnos, vagy nem sajnos az ördög a részletben rejlik.

Mennyire vagytok nyitottak a metalon kívüli zenei stílusokra? Merítetek inspirációt más stílusokból a saját munkátokhoz?

Teljesen nyitottak vagyunk. Elsődlegesen a komoly, videojáték és filmzenére. Már folyamatban van az új lemez írása, amelyen tetten érhetők Bach, Händel, Mozart, Mendelssohn hatásai. Sőt, a június 18-án megjelent hangzóanyagunk első dalának (Pendragon’s Might) van egy barokkosabb hangvételű része –, amely a barokk „La Folía” stílusát követi, csak változtattunk egy csöppet az akkordmeneten.

 

Kik a fő inspirációitok, a zenén belül és a zenén kívül?

Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Zenén belül talán az egyik legnagyobb inspirációnk Rózsa Miklós, a kiváló zeneszerző – akinek olyan filmeknek köszönhetjük a zenéjét, mint a Ben Hur, King of Kings, El Cid, Quo Vadis és még sorolhatnánk. Emellett kiemelném a Gyűrűk Ura, Merlin – Age of Magic, Conan a barbár, Warcraft 2 videojáték zenéjét a sok-sok egyéb epic zene mellett. De magához a dalíráshoz sokszor az ihlet Chopin, Rachmaninov zenéjéből fakad, amely teljesen más hangulatú, mint amilyen a mi zenénk.

Metál zenén belül a legfontosabb inspirációink a Bal-Sagoth, Stratovarius (A Kuppiainen éra), Finntroll, korai Ensiferum, Moonsorrow, Summoning, Twilight Force, Rhapsody of fire).

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy hallgassunk zenét. Idővel az ember nagyon megszűri, hogy mit hallgat, és ez normális folyamat, de mindemellett luxus, ha zenekarok nem hallgatnak más zenekarok zenéjét.

Emellett inspirálódunk videojátékokból, könyvekből, filmekből. Bálint például oltári nagy filmzene, Witcher és Robert E. Howard fanatikus. Laci, a basszerosunk rengeteget olvas és oltári nagy WoW-os (volt). Oppitz amellett, hogy virtuóz gitáros, imádja a komolyzenét. Attila a zene mellett oltári nagy filmmániás, Roslen olasz származású, ez már önmagában egy inspirálódási forrás. Márk számára az inspirációt alapvetően a komolyzene és olvasás szolgáltatja.

Mi újat tudtok hozzátenni a vállalt zenei stílushoz?

Nagyon nehéz valami sajátos és egyedit létrehozni. Már-már lehetetlen kitalálni – akár vicc szinten – olyan stílust, ami már ne létezne, és ne játszaná x mennyiségű zenekar. Az epic metal pozitív sajátja, hogy nem jelöl ki egy bizonyos utat, nem korlátoz megoldásokban.

Amiben mi talán hozzá tudunk tenni az epic metálhoz, hogy nagyon gitárorientált a zenénk. Ha meghallgatod a Bal-Sagoth, vagy a Twilight Force zenéjét, alapvetően a billentyű dominál a hangszerek közül. Nálunk ezzel szemben a gitárok kerülnek a fókuszba, ami nem azt jelenti, hogy a billentyű eltűnne, vagy kevésbé számítana. Nálunk a gitárok nem csak attól válnak a domináns hangszerré, hogy dallamot hoznak, hanem ahogy fel vannak építve a szólamok az egyes dalokban. Nem titkolt szándékunk, hogy a következő lemezen – aminek nagyban folynak a dalírási munkálatai- a hangszeres szekció többször keltsen kamarazenekar érzést.

Hogyan működnek majd a próbák és a koncertek külföldi énekesnővel?

Ez szerencsére nem gond, mert Budapesten él a párjával, aki történetesen az Isatha zenekar frontembere.

 

Facebook

Twitter

Youtube

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/