Újra Magyarországon játszott és vezette fel szeptember 7-én megjelenő albumát, a Kulkija-t a finn folk metal nagyágyú Korpiklaani. A FEZEN fesztiválon a fellépésük előtt beszélgettünk a zenekar tagjaival, Jonne Järvelä énekessel, és Sami Perttula harmonikással. A finneket márciusban újra elcsíphetjük itthon, beharangozóhoz katt ide, esemény pedig itt!
Dalszerzési inspirációhoz mi volt a legrégebbi dal és legrégebbi kor, amihez hozzányúltatok?
Jonne: Azt hiszem, egy nagyon régi, gyerekeknek szóló tradicionális altatódal.
Sami: Én is ismerem, úgy, mint nagyon sok finn gyerek. Nem egyszer volt, hogy engem is erre altattak.
A Korpiklaani elődje autentikus folk zenét játszott, és Jonne, a te szólólemezed is valami hasonló. Gondoltál valaha arra, hogy feltámaszd a Korpiklaani elődjét, a Shamant?
Jonne: Azt gondolom a Korpiklaani más, mint a szóló dolgaim. Teljesen másfajta zenék ezek. Ugyan mind a kettő folk, de évek különbsége van benne. Ha dalt írok, azonnal el tudom dönteni, hogy ez a Korpiklaani-hoz jó-e, vagy a Jonne-szólóprojekthez. Ami a Shaman-t illeti, tulajdonképpen folytatjuk a munkát, csak a nevet változtattam meg.
2011 óta Tuomas Keskimäki költővel dolgoztok, aki a szövegeket hozza a zenekarba. Hogyan kezdődött a kapcsolatotok?
Jonne: Felhívott, hogy új anyagokon dolgozik, és el is küldött párat. Onnan meg már nem volt megállás. Sokkal könnyebb volt az ő szövegeire zenét írni.
Mi a helyzet a kalevala-ritmussal, amiben Tuomas ír? Mennyire nehéz zenét szerezni rá?
Jonne: Nem hiszem, hogy bonyolult lenne, ez inkább irodalmi dolog.
Sami: Ez a legtöbb finn dal alapja, a vérünkben van. Minden finnek, mint úgy, ahogy nektek is megvannak a hagyományaitok, nekünk is. A népdalokon át mindenki megtanulja a gyökereit.
Mi a neve a lemezborítókon található figurának?
Jonne: A neve Vaari (bácsi, nagypapa – a szerk.). Ő egyfajta nagypapa figura ő a mi Eddie-nk.
Több dalotok is szól különböző italokról. Miről tervezek még írni?
Jonne: Most az új album dalaiba éljük bele magunkat, nem akarok most még újabbakkal foglalkozni. Ha új anyagon dolgozom, csak az számít.
Sami: Van egy dal az új albumon: Jouva Maa – Iszákos ország. Nem nevez meg italt, hanem inkább egy jelenséget. Hogy egyre többet iszunk… (nevet)
A Noita albumon van egy dal, ami egy szauna leégéséről szól (Jouni Jouni – a szerk.). Ezt mi inspirálta? Saját történet, legenda?
Jonne: A szomszédomról szól. Bár lehet, hogy miattam volt, nem emlékszem. Sosem derült ki, valóban ki volt, de a szauna az leégett.
Több dalban is közreműködsz a metal világában, mint pl. a Varg, a Finntroll, illetve a magyar Dalriada. Mesélj kicsit erről, hogy jöttek ezek létre?
Jonne: A Dalriadával koncerten találkoztam. Jó barátok lettünk, és megkérdezték, mi lenne, ha csinálnánk valamit közösen. A Finntrollal kicsit más a helyzet. Tapio (A Finntroll első énekese – a szerk.) hatalmas nagy Shaman rajongó volt. Megkért, hogy csatlakozzak hozzájuk. A Jaktens Tid albumon vendégeskedtem, és két évig turnéztam velük.
Az új lemez Kulkija címmel jelenik meg, ami vándort jelent. Mit takar a lemezcím?
Jonne: Egy vándor nézőpontján keresztül látunk majd mindent, ami életünk során előfordul. Bulik, majd halál, és minden, ami közte van. Eléggé érzelemgazdag lemez lesz.
Köszönjük szépen az interjút!
Interjú: Goldmann-Görög Viktor
Fotó: Polczer Nóra
Az új albumról a koncerten egyelőre csak a Henkselipoika, a Harmaja és a Kotikonnut hangzott el, de a zenekar tavasszal újra Budapestre érkezik, és a márciusi buli keretében biztos rendes lemezbemutatóra kerítenek sort!
Addig is itt hallhatjátok a zenekart az albumon érzékelhető zenei fejlődésről:
