fbpx

Türböwitch – Napalm To Posers (2017)

esemény_24Előadó: Türböwitch

Album: Napalm To Posers

 Származás: Magyarország

Megjelenés éve: 2017

Stílus: Crossover Thrash / Black ’n’ Roll

 Honlap: https://www.facebook.com/turbowitch666/?fref=ts

 Értékelés: 8/10

A budapesti csatornarendszer mocskában kelt életre a Türböwitch névre hallgató szörnyeteg. Nyeszlett patkányokon és wc-n lehúzott maradék Kőbányaikon élve pedig annyira megerősödött, hogy idén júniusban kiadta első nagylemezét, amely pózerirtási használati utasításként is értelmezhető. Maga a csapat igen nyers zenét játszik, tökéletesen vegyítve a thrash metalt a black metalos riffekkel és a punkos tempóval. E három műfaj jellemzői igazából a leglehetetlenebb módon keverednek össze, egy olyan karcos és koszos elegyet alkotva, melyen mindvégig érezhető marad az a bizonyos Motörhead-íz.

A Türböwitch története tavaly nyáron kezdődött, amikor a többek között a The Wedding At The Slaughterhouseban és az Isathában is tevékenykedő Kommandante Klit (aka Harsányi Zsolt) és Zslöd (aka Lédeczi Zsolt) fejében egy két átmulatott éjszaka után megfogant egy igényes tánczenekar létrehozásának a gondolata. Tavaly augusztusban napvilágot is látott a Napalm To Posers című háromszámos EP, mely kettő saját dalon túl egy feldolgozást is tartalmaz a Tankcsapda korai időszakából. A felvételek ”csináld magad”–módon zajlottak, az ének például telefonnal lett rögzítve egy fürdőszobában (bizony, kedves Olvasó, a szemed nem csal). Az eredmény viszont egyáltalán nem lett hallgathatatlan, ennek ellenére az időközben öttagúvá duzzadt Türböwitch mégis stúdióba vonult, hogy első nagylemezének ének – és dobsávjait minőségibb körülmények között rögzítse – név szerint a TourChuck stúdióban.

Az albumon 10 dal található, mindegyikük igazi mocskos rock ’n’ roll nóta egy kissé keményebb köntösben. Az EP mondanivalóját továbbvivő album zeneileg sokkal színesebb elődjénél, habár teljes hosszúságú lemezről lévén szó, ez várható is volt valamelyest. A basszusgitár sokkal nagyobb szerepet kap a korábbiakhoz képest, True Sörvivor (aka Dombai László) pedig úgy játszik a hangszerén, ahogy a Türböwitch szellemisége megkívánja: karcosan és kíméletlenül. A dalszövegeket egyesek primitívnek és bugyutának neveznék, azonban azt kell hogy mondjam, a srácok zenéjéhez teljes mértékben passzol a szövegvilág. A művészi túlzásokat természetesen nem kell véresen komolyan venni, ezek is a kifigurázás részei. A csapat ugyanis nem rejti véka alá a véleményét semmivel kapcsolatban sem. A pózerek és tribute zenekarok tengerének közepén magasodik az égbe a kőbányais dobozokból álló szemétdomb, melynek legtetején nem más trónol, mint a Türböwitch. Nagyjából ezzel a mondattal lehetne körülírni a dalszövegek mondanivalóját, amit kicsivel több, mint 28 percben fejt ki a zenekar. Az album egyik mókás pillanata az utolsó dal, a Reverence & Glory végére bevágott Alice Cooper feldolgozás, amely a Posion című számra készült, és Türböwitch-verzióban a Poser címet kapta (már csak ezért is érdemes meghallgatnia az albumot annak, aki nem rokonszenvez a műfajjal). D-Pete (aka Ágoston Péter) dobjátéka nem hagy semmi kívánnivalót maga után, célszemélyünk megfelelően üti a talpalávalót, otthonosan ül a dobok mögött, pedig másik formációjában, a The Wedding At The Slaughterhouseban a basszusgitár húrjait tépi.

esemény_23

Különösen szívemhez nőtt az Ancient Häte című szerzemény, mely 2 perces és 17 másodperces hosszával a negyedik leghosszabb dal az albumon. A basszusorientált szám röviden és tömören vetíti a hallgatóság elé az ősi gyűlölet felszínre törését. Másik kedvencem a Rottenkiller 62 lett, ebben a dalban szintén nagyobb szerepet kap a basszusgitárt, a gitárdallam pedig a ’80-as éveket idézi. A címben lévő szójáték különösen tetszett.

A Napalm To Posers nem korszakalkotó, és érezhető rajta egy erőteljes Sodom – és Motörhead hatás is. Előbbi inkább Kommandante Klit és Mr.Fireball (aka Tóth Péter) gitárjátékán, utóbbi pedig inkább hangulatban és életérzésben. Mindezek mellett egy teljességgel élvezhető albumról beszélünk, melyben három műfaj kovácsolódik pusztító eleggyé. Kiváló muzsika ez a hazai undergroundból, aki eddig is követte a srácokat, az tegyen így a továbbiakban is, aki pedig eddig nem hallott róluk, annak itt az idő megismernie őket.

Írta: Béres Mátyás

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/