Tormentor koncert Budapesten! – Interjú Csihar Attilával

1

Nemrégiben bombaként robbant a hír, miszerint újjáalakul a legendás magyar black metal zenekar, a Tormentor. A Csihar Attila vezette csapat már három külföldi koncertdátumot is közzétett, a mai napon pedig a várva várt magyar dátumra is fény derült. Az újjáalakulás miértjeiről, a Tormentor múltjáról és jövőjéről beszélgettünk Csihar Attilával, aki egy kis kitérő erejéig a többi zenei projektjéről is beszámolt nekünk.

Metal.hu: Az elmúlt években nem nagyon lehetett a Tormentorról hallani, mi történt, hogy újra összeálltatok?

Csihar: Igazából valamilyen szinten folyamatosan kapcsolatban voltunk. Külön utakon volt mindenki, de volt, hogy összejöttünk, itt-ott bulizgattunk kicsit, dumálgattunk, stb. Szóba került az élet folyamán többször is, hogy összeállunk, de mindig felmerült pár akadály. Zsolt (Machát Zsolt, a Tormentor dobosa – a szerk.) például Németországban, Tamás (Buday Tamás, a Tormentor gitárosa – a szerk.) pedig Svédországban él, én nagyon sokat játszom, sokat turnézom, a többiek közül sokan régóta nem is zenéltek, ilyesmik. Szóval sok tényező visszatartotta ezt a dolgot. Ötletelgetések persze mentek közben, a Zsolttal is. De a lényeg az, hogy most jött el ennek az ideje, az Anno Domini is jövőre lesz 30 éves, ennek kapcsán is történt most ez az újjáalakulás. Jövőre én is kevesebbet fogok játszani a Mayhemmel, idén ugye elég sokat koncerteztünk. Adódott az összeállásra egy jó lehetőség, és amellett döntöttük, hogy adunk pár koncertet. Nem akarunk túl sokat játszani, csak megnézzük, hogy hogyan is megy. Főleg a rajongók miatt, mert nagyon sok felkérés meg érdeklődés volt az évek során, de hát a buli és a magunk kedvéért is csináljuk.

20638563_1424086114335108_1485578897439774253_n

Metal.hu: Az eddig bejelentett koncertek is felkérésekből adódtak?

Csihar: Igen, végül is van egy norvég ügynökség, amin keresztül kötöttünk egy-két koncertet, de nem akarunk túl sokat. Lesz még egy pár azért, de változhat még. Meglátjuk még, hogy mi lesz.

Metal.hu: Tehát akkor ez ilyen próba jellegű dolog?

Csihar: Persze, ezt amúgy is meg szeretnénk hagyni egyfajta különlegességnek. Az első koncert az A38-on lesz Budapesten, aztán lesz egy finn, jön még egy norvég, meg a Brutal Assault. Összesen körülbelül hat dátum lesz, azt hiszem. A lényeg az, hogy meglátjuk még, hogy van-e kedvünk hozzá, meg hát majd kialakul a dolgok folyása. Mindenki lelkes, be van indulva, én is örülök neki természetesen, hogy ez ennyi év után végre összejön. Meg hát hova húzzuk tovább? Korábban is voltak próbálkozások, de sosem volt valahogy alkalmas.

Metal.hu: A budapesti koncertre készültök valami különlegességgel, lehet erről valamit tudni?

Csihar: Attól tartok, hogy korai még erről beszélni, egyelőre mindenki gyakorolgat. Nemsokára elkezdődnek az első közös próbák, aztán meglátjuk. Ötletek persze vannak, de konkrét elképzelések nincsenek még.

Metal.hu: Az első két kiadvány elég komoly sikereket ért el underground körökben. Annak idején gondoltátok volna, hogy ekkora sikere lesz majd ezeknek az anyagoknak?

Csihar: Nem, nem gondoltuk. Persze reménykedtünk ilyesmiben, de ez akkoriban annyira kilátástalan volt, valahogy annyira utópisztikusnak hangzott, hogy hihetetlen. Én mondjuk együtt nőttem fel a Tormentorral, ugye a középiskolás éveimben, 15-19 éves koromig voltam a zenekarban, ami ebben az időszakban volt aktív, ’86-’91-ig mondjuk. Hozzátenném, hogy régen, a régi rendszerben teljesen más felállás volt. A közönségünk viszont elég nagy volt már akkor is, először csak ötvenen, aztán százan, de hamarosan kétszázan meg háromszázan, aztán öt-hétszázan jártak a bulikra. Később a Pecsában is tudtunk játszani, még a kültéri színpadon is. Érdekes, hogy a Mayhem, a ’83-as alakulás és az első, általam felénekelt ’93-as nagylemez közötti időszakban mindössze tíz vagy tizenöt koncertet adott. Akkoriban már kezdtek híresek lenni, de nem játszottak olyan sokat. Norvégiában volt egy-két koncert, meg játszottak külföldön is, ugye Lipcsében például. A Tormentor viszont csak itthon minimum ötven, de inkább száz koncertet adott ez alatt a négy év alatt, de lehet hogy többet. Az első koncertünk az AORTA-n (Amatőrök Országos Rockzenei Találkozója – a szerk.) volt, ott ugye továbbjutottunk, kaptunk megint fellépési lehetőséget. Aztán jött  Zsobrák Jancsi, ő sok koncertet szervezett. Aztán jöttek a botrányok, egyre híresebbek lettünk, a koncertjeinkre pedig egyre többen jártak. Pedig voltak érdekes dolgok, amikor egy szlovákiai faluban léptünk fel, valami csűrben játszottunk. (nevet) Az első demót ugye ‘87-ben vettük fel, mégpedig a legolcsóbb eszközökkel, amiket a régi átkos rendszerben találni lehetett. A felvételek egy pincében történtek, egy négysávos szalagos magnót, egy házi készítésű keverőpultot, meg egy szintén házi visszhangosítót használtunk. De aztán végül egész sokan érdeklődtek irántunk ebben az időben. Emlékszem, egyszer Mezőkövesden játszottunk, leértünk a Ladával olyan hét körül, szálltunk ki a Lajossal (Fazekas Lajos, a Tormentor első basszusgitárosa – a szerk.), én meg nézem, hogy mi van itt, mi ez a kurva sok ember, mit állnak itt sorban, nincs nyitva a hely, vagy mi a franc van?! Aztán kiderült, hogy ezek azok az emberek, akik nem fértek be. Annyira tele volt a hely, hogy minket sem akartak beengedni. Úgy kellett visszamennünk a kocsihoz egy cinért, hogy “Figyelj ember, engedj már be, mi itt fellépünk, a többiek már bent vannak.” A színpadon állva meg úgy éreztem magamat, mintha a Celtic Frostnak a Circle of Tyrants klipjében lennék, tök olyan érzésem volt. Álltam a színpadon és csak a fejeket láttam, semmi mást. Összezsúfolva az emberek, alig tudnak mozdulni, totál tömegnyomor. Nem volt rossz, az biztos. (nevet) Ez olyan ‘86-’87 környékén volt, az első demó körüli időkben. Érdekessége a Tormentornak, hogy mi nagyon sokat játszottunk élőben az akkori körülmények között. Jártunk mi minden felé, többek között Debrecenben, Nyíregyházán, Várpalotán, Szombathelyen, de Miskolc környékén is voltunk, meg még egy csomó helyen. A média nem igazán bírt minket, sokszor ki is gúnyoltak, de az embereket ez nem befolyásolta, akkoriban ez amúgy is  így működött. Hozzá kell tennem, hogy túlnyomórészt azért budapesti turnéink voltak. (nevet)

Metal.hu: Ez gondolom főként a helyi vonatkozás miatt.

Csihar: Igen, én ugye Budapesten születtem, meg mindannyian idevalósiak vagyunk. A próbatermeink is itt voltak, először Csepelen próbáltunk a Lajos faterjánál, aztán a Kelenvölgyben volt egy próbaterem a művháznak a tetejében. Ott a padláson volt a cucc, olyan volt, hogy egy ilyen létraszerű szaron mentünk fel, a cuccokat pedig minden próba előtt feladogattuk, bent felállítottuk, aztán a próba végén meg leadogattuk. Ez volt minden alkalommal, nagy szopás volt.

Metal.hu: Nem volt valami praktikus.

Csihar: Nem, de ez volt, próbahelyet meg nehéz volt találni. Garázsban, pincében, nyirkos helyeken nem lehet ilyet, a dob miatt egy sima szoba se jó, akkoriban meg nem volt sok lehetőség, nekünk ez adódott. Sokáig így csináltuk, a pakolgatás mindig megmaradt. Mások voltak a lehetőségek, ma már persze más, rengeteg próbahely van. Bedobhatod a cuccot a helyre, ott is hagyhatod, ez hatalmas segítség. Akkoriban ez nem volt adott, sőt! A régi időkben nem volt nagy választék. Ma is nehéz, de más szempontokból, régen meg inkább efféle kihívások voltak. A lehetőség manapság mindenképpen több.

1200px-Mayhem_-_Jalometalli_2008_-_10

Metal.hu: Említetted, hogy a Tormentor jelenleg csak felmérés-jelleggel működik. Ennek ellenére elképzelhető-e, hogy a jövőben kijöttök egy új hanganyaggal? Van-e erre bármi esély?

Csihar: Az az igazság, hogy mindenki szeretné, mi is, de, idő-és térbeli korlátjai vannak. Meglátjuk még, de meg se tudnám számolni, hogy hány zenekarban vagyok benne, ha így hirtelen megkérdeznéd.  Mayhem, Sunn O))), Void ov Voices, Sinsaenum, Gravetemple…ez volt eddig öt. Ezeket most hozzam össze úgy, hogy itthon is legyek és szusszanjak egyet. A Sinsaenumban is ez a legfőbb probléma, hogy mindenkinek van más zenekara, és nehéz összehozni egy olyan időpontot, ami mindenkinek jó. Én lassan 20 éve ezt csinálom, ez az életformám. Jóval előbb kezdtük, csak ugye volt egy 15 év, amíg eljutottam odáig, hogy ezzel komolyabban tudjak foglalkozni, ez pedig körülbelül 2003-2004 környékén jött el.Ez az egyedüli korlátja, az időpont-egyeztetés, semmi más. Ahhoz, hogy maximálisat tudjunk alkotni, ennél több kell. Most azért hogy csináljunk valamit csak azért, hogy legyen, annak nincs értelme… De nekem is van egy csomó saját ötletem, szeretnék például elektronikus zenét csinálni, itt van a fejemben az egész évek óra, de nincs időm rá. Idén például csak a Mayhemmel volt körülbelül 100 koncertem. Ezt vagy tudod csinálni, tehát vagy erre születtél, vagy nem. A Tormentorral kapcsolatban meg a jövőt majd meglátjuk, ennyit tudok mondani.

Metal.hu: Térjünk át egy kérdés erejéig a többi zenei projektedre. A Tormentoron és a Mayhemen kívül számos más zenekarban is tevékenykedsz, ezekben pedig gyakran alkalmazol magyar nyelvű dalszövegeket, gondoljunk például a Sinsaenumnak az Anfang des Albtraumes című dalára, vagy a Sunn O)))-tól a Belülről pusztítra. Mennyire nyitottak a társaid a magyar nyelvű szövegekre?

Csihar: Nagyon szeretik őket, ezzel pedig engem is inspirálnak a megírásukban. A Mayhemben is szó volt már erről, hogy esetleg lehetne magyar nyelvű szöveg. Az Aborymban is használtam a magyart, igazából mindenhol szoktam. Mindenki nagyon szereti, egzotikusnak tartják a nyelvet, az pedig tény, hogy a magyar nyelv más. A Sunn O)))-ban nagyon sokat használom például koncerteken is, amikor ilyen úszkálós részek vannak. Akkor ugye nagyon ilyen free jazz-szerű az egész, különleges struktúrákat követünk. Azokon belül pedig amikor ilyen kis mágikus mantrákat tolok, akkor rengeteg magyar szót bele szoktam szőni. A pszichedelikus elszállásokban nagyon szeretem használni.

Metal.hu: Akkor ezek voltaképpen afféle rögtönzések.

Csihar: Így van, ezek rögtönzések, amik azért adnak egyfajta struktúrát. Nem az van, hogy mindig más, tehát egyik este ilyen, a  másikon meg olyan, hanem hasonló témákat ölelnek fel minden este,de mégsem teljesen ugyanúgy. Az érzéseket, amelyeket minden este megfogalmazok, nagyon szeretem a magyarral párosítani, sokszor merítkezek a magyar nyelvből. Nagyon örülnek amúgy, ha az anyanyelvemen is énekelek, jó lenne, ha a magyar lenne a világnyelv! (nevet) De van ugye a szólóprojektem, a Void ov Voices, ott csak a hangomat használom, és kifejezetten nem számítógéppel, hanem különböző hangszereffektekkel csinálom alá a zenét. Ott sokszor szoktam magyar költőktől idézni, esetleg én írok valamit magyarul, de inkább az előbbi. Ott magamra is egy hangszerként tekintek, a hangomat is akként használom, emiattt úgy érzem, hogy ha a saját szövegem lenne benne a produkcióban, az már egy kicsit sok lenne. Az egész kör bezárul, és csak én vagyok benne, ez így nem lenne jó. Ott tehát kifejezetten szeretek költőktől idézni, vagy ősi, rituális szövegeket használni. Éppen azt, amiben érdekelt vagyok, vagy ami körülvesz, Ebből építem ezt fel, a Void ov Voices-szal kizárólag élőben játszom, stúdiófelvétel nem igazán van egyelőre. Habár Libanonban készítettem egy felvételt már öt éve, és mostanság rájöttem, hogy talán mégiscsak ki kéne adni.

Metal.hu: Szerintem lenne igény az ilyen jellegű különleges dolgokra.

flyer

Csihar: Lehetséges. Maga a felvétel egyébként 2012 tavaszán készült, és az a lényege, hogy akkoriban az ősi romokban nagyon sok inspirációt találtam. Ezzel lényegében még most is így vagyok. A zenének köszönhetően ugye nagyon sokat utazom, és mindig próbálom ezeket a prehisztorikus helyeket meglátogatni. Minél régebbiek, annál jobbak, rettenetesen tudnak inspirálni. Az a baj, hogy a legtöbb ilyen a Közel-Keleten van, ott pedig ritkábban játszunk. Dél-Amerikában például hogyha van idő a turnékon, ottmaradok még pár napot, és megnézem ezeket a helyeket, meg hát maga a kultúra is érdekel. A legizgalmasabbak számomra a libanoni monolitok, mert Baalbekben több ilyen is van, ezek a világ legnagyobb ember alkotta egyben lévő kőtömbjei, és több ezer évesek. Az egyik ilyen tömbnek a tetején vettem fel ezt a Void ov Voices anyagot. Ez egyébként dokumentálva van, rengeteg fotó készült például, ebből szeretnék majd egy különleges kiadványt.

Metal.hu: Én személy szerint kíváncsian várom, remélem, hogy sikerül ezt megvalósítani. A mostani metal színteret mennyire követed egyébként?

Csihar: Minden este amikor játszunk, akkor meghallgatom a többi zenekart, ezen kívül csak a turnébuszon, vagy hogyha sportolok, akkor van erre egy kis időm. Ilyenkor a neten keresztül figyelek kifejezetten új zenekarokat. Minden műfajt meghallgatok a  metalon belül is. Olyat is, amit nem is hinnél, például nu metal zenekarok, ilyesmik. Belehallgatok mindenbe, de hogy őszinte legyek, nem metal zenéből többet hallgatok. Ezek főleg alternatív zenék, vagy a 80-as évek zenéje, akár valami gothic, electro-industrial stb. A Tormentor és a Mayhem között volt ugye nekem a Plasma Pool. Ez kizárólag elektronikus zene volt, habár a Tormentor üzenetét közvetítettem, csak egy kicsit más közegben. Szóval igazából mindenféle zenét meghallgatok.

Köszönjük szépen Csihar Attilának, hogy rendelkezésünkre állt, az A38-as Tormentor koncertet pedig senki se hagyja ki, ugyanis igazi kuriózumnak ígérkezik.

Az interjút készítette: Béres Mátyás

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/