The Tumor Called Marla

Szerkesztőségünk minden héten kiválaszt egy bandát, akit megtesz a hét zenekarának. Ennek keretén belül az alap információkon és hallgatnivalón túl olvashattok egy rövid interjút 5 alap+pár speciálisan a bandára vonatkozó kérdéssel. A bandák kiválasztásánál sem az ismertség foka, sem a metalon/rockon belüli műfaj, sem a szakmában eltöltött idő nem számít. Az egyetlen kitétel, hogy hazai vagy magyar vonatkozású legyen, az egyetlen fokmérő pedig a minőség. Így megismerkedhettek számotokra eddig esetlegesen ismeretlen, színvonalas tehetségekkel, reményteljes feltörekvő titánokkal, illetve régebbi ismert bandákról is szerezhettek új információkat.

ttcm_2018_álló2

A hét zenekara: The Tumor Called Marla

Műfaj: Elektronikus alternatív metal

Alakulás éve: 2014

Város: Budapest

A 2014-ben alakult, különös nevű, budapesti The Tumor Called Marla egy igen értékes és egyedi csillaga a hazai underground metal színtérnek – már amennyire metal-nak lehet nevezni az álltaluk játszott, le és behatárolhatatlan fúziós muzsikát. 2015-ben jött ki első EP-jük Trance címmel, idén nyárra pedig első nagylemezük kiadását is beígérték. Utóbbi pedig bizonyára számos hazai szereplő kezébe el fog jutni, ugyanis a HammerWorld egyik CD melléklete lesz!

Hét Zenekarának így erre a hétre a TTCM-t választottuk, kérdéseinkre pedig két énekesük, Barbi és Hekky válaszoltak. Feleleteikből pedig nem csak számos érdekesség derül ki, de a készülő korong, a Limbo City tracklist-jére is fény derül!

ttcm_2018_tág

Mi a zenétek legfőbb mozgatórugója?

A közös összhang. Én személy szerint azért szerettem mindig csapatban dolgozni, mert remek dolgok születnek abból, ha egy zenekarban az egyének stílusai keverednek a megfelelő arányokban. Nem feltétlenül metalheadek vagyunk. Mindenki nevében elmondhatom szerintem, hogy minden stílusból van kedvencünk és igényes zenehallgatók vagyunk. Egy szó, mint száz, a különös, szokatlan fúziós megoldásokban vagyunk leginkább érdekeltek, meg nem utolsó sorban egymásban. Mindig törekedtünk rá, hogy ne csak kvázi munkahelyként, hanem inkább egy második családként funkcionáljunk, ahol elbújhatunk a kis világunkban és alkothatunk kötetlenül.

Van a bandának kitűzött végső célja? Milyen irányba haladtok, változtak a célok az idő múlásával?

Végső célunk sosem lesz, hisz mondhatnánk bármilyen közhelyet egy AAA+ -os zenekar koncertjét nézve. Még úgy is, hogy valamennyien több, mint 10 éve foglalkozunk zenével, úgy érzem nagyon rögös az út még ahhoz, hogy egy olyan nemzetközi színvonalat képviseljünk, amivel meg tudjuk nyerni sok hallgató szívét. Célunk első körben az egymással való szimbiózisunkat építeni egy agilis szintre, azaz arra törekedni, hogy egy egészként vegyünk részt ebben az izgalmas kalandban. Hogy mit tartogat a jövő, arról fogalmunk sincs, de nagy örömünkre szolgál, hogy egyre több és több lehetőség nyílik meg előttünk, amikről eddig fogalmunk sem volt, avagy merész álmodozás volt a kezdetekben. Júliusban landol a nagylemezünk az Edge Records szárnyai alatt, HammerWorld melléklet lesz, lesz pár nyári minifesztiválos fellépés, valamint ősszel egy 15 állomásos turnéra indulunk országszerte, ahol bemutatjuk majd a teljes anyagot. Nagy a hajtás, határidők, fáradunk fizikailag és szellemileg is, de optimista vagyok, hogy kemény munkával és összetartással képesek leszünk labdába rúgni a szcénában és nem is képzelhetnék magunknak el szebb és izgalmasabb évet.

Mekkora nálatok a dalszövegek szerepe a zenén belül? Milyen forrásból származnak inspirációk a szövegek megírásához? Van összefüggés a dalok szövegeinek tartalma között, vagy inkább aktuálisan felmerülő témákat dolgoztok fel?

Hekky: A zenéink abszolút szövegcentrikusak. Ez egy kicsit paradox dolog, de amennyire nem minden esetben aktuálisak, vannak idők amikor azzá válnak. Állandóan pörög az agyam szituációkon, filozófiai, társadalmi, pszichológiai kérdéseken, problémákon, természetesen belefűzve az aktuális érzéseimet, meglátásaimat. De, mint tudjuk ez nem mindig meg, időre, hogy „na akkor most leülök szöveget írni”, részben ezért is volt egy masszív két éves csend a zenekar háza táján. Most, hogy bejöttek a határidők a kiadóval és megrövidült három hónappal a tervezett leadás dátuma, kénytelenek voltunk belehúzni. Amióta Barbi bekerült a zenekarba, ő is nagyban hozzájárul a szövegeivel a koncepcióba, mint szerzőtárs, ami rettenetesen nagy segítség és időmegtakarítás, főleg, hogy nem kell attól félni, hogy az idő hiánya miatt izzadságszagú lesz a dolog. Az első EP-nk (Trance) és a leendő új lemez (Limbo City) dalszövegeinek tartalmai között is beszélhetünk összefüggésekről, visszautalásokról bizonyos érzésekre, szituációkra.

Barbi: A szövegcentrikus metál tényleg elég paradoxnak hangzik, mivel ebben a stílusban az elvontabb, filozofikusabb szövegek kerülnek előtérbe sok költői képpel, amikbe a hallgatóságnak szabadsága van belemagyarázni a saját gondolatait és a saját személyisége szűrőjén keresztül értelmezni őket. Mielőtt bekerültem a zenekarba, poposabb formációkban vettem részt, ahova könnyebben befogadható szövegeket írtam, eleinte nehéz volt átállni absztraktabb gondolkodásra, de hamar rájöttem, hogy bizonyos társadalomkritikai vagy pszichológiai, spirituális témák sokkal jobban kidolgozhatóak egy ehhez hasonló keményebb kontextusban, és mostanra már ezt a stílust is magaménak érzem. A szövegeket nálam is személyes tapasztalatok, élmények inspirálják, amiket egy szöveg megírása mintegy terápiaként segít könnyebben átgondolni, feldolgozni.

Élőben, vagy inkább stúdiókörnyezetben érzitek magatokat otthonosabban? Az élő produkció, vagy a stúdióanyag tökéletesítése a legfőbb cél?

Hekky: Én mindig arra buzdítom a srácokat, hogy kvalifikációnkhoz mérten írjuk a dalainkat, hogy élőben is azt kapja a közönség, amire megvették a jegyet. Ezért inkább azt mondanám, hogy a stúdióanyagnak és a színpadi produkciónak a megfelelő összhangban kell lennie. Hogy melyik helyen érezzük magunkat otthonosabban? Az az adrenalinbomba ami a koncert kezdésekor bennünk van, szerintem szavakkal nem nagyon írható le. Stúdióban megvan a lehetőség az újrajátszásra, és mint hangtechnikus persze otthonosabban mozgok benne, de szeretnék minden lehetséges információt magambaszipolyozni az előadóművészettel kapcsolatban is, hiszen a közönséggel való kommunikáció és a show flowja bizony legtöbb esetben a frontember felelőssége.

Barbi: Mindkettőnek a kidolgozására egyformán nagy hangsúlyt fektetünk, mivel mindkettő nagyon fontos. Igyekszünk minél igényesebb munkát kiadni a kezeink közül, minél többet kihozni az első nagylemezünkből. Az új felállás debütáló koncertjére nyáron kerül majd sor, nagy izgalommal, impozáns látványvilággal és sok próbával készülünk rá.

Mennyire vagytok nyitottak a metalon kívüli zenei stílusokra? Merítetek inspirációt más stílusokból, más előadóktól a saját munkátokhoz?

Hekky: Abszolút nyitottak vagyunk mindenre, sőt rengeteget inspirálódunk az egész stíluspalettából az elektronikus zenétől a klasszikuson át a deathcoreig

Barbi: Szerintem elkerülhetetlen, hogy a kedvenc előadóinktól ihletet merítsünk, mindenkinek szüksége van követhető, inspiráló példaképekre. Ez alatt nem majmolást értek, egyszerűen csak a „nagyoktól” lehet és érdemes a legtöbbet tanulni. Mint ahogy Hekky említette, nem zárkózunk el semmilyen műfaj elől, viszont a zenénket célirányosan írjuk, a stílusidegen elemeket mellőzve. Manapság sok metálbanda stílusa nehezen behatárolható és kategorizálható, több stílusból táplálkozik. Így van ez nálunk is, mivel minden tag belerakja a dalokba a saját személyiségét.

Mégis honnan jött anno a banda neve?

Miii, nem láttad a Harcosok Klubját? 🙂

(na, ezt most megkaptam… – a szerk.)

Ti mit gondoltok, szerintetek mi tehet (bizonyos keretek között) itthon sikeressé egy hazai underground együttest, mik azok a tényezők, melyek kiemelhetnek egy adott együttest az éterből?

Hekky: Én, így az elmúlt 10 év tapasztalatából azt mondom, hogy öt összetevője van a sztorinak. Első sorban el kell döntenie a tagoknak, hogy hobbiból, avagy hivatásként szeretnének tekinteni a zenélésre. Itt általában a zenekarok 90%-a szokott megbukni, erre az évekig húzódó folyamatos stagnálások, a tagok ki-be járkálása, a színpadi rutin, valamint a zenei alázat teljes hiánya tesz még rá sok-sok lapáttal. Másodsorban nem szabad beszűkülni, sokszínűnek kell lenni, tisztában lenni más stílusokkal is. A fentebb említett fúziós megoldások csodákra képesek, ha ezeket megfelelően, kreatívan egybegyúrják a megfelelő emberek. Törekedni kell mind a dal, mind az előadóinak az összehangjára. Ha valamit már egy kicsit máshogy fűszerezünk, teljesen más íze lesz. Ezt az elméleti koncepciót rengeteg tanulással, hangszeres tudással, többszáz-többezer óra próbateremmel fizikai síkra emelvén, valamint a hallgatóság és a szakmai személyek feedbackjével lehet kiragadni a lelkes amatőr kategóriából. A közönség a legjobb zsűri. Ha mindez jól úton halad, kitartással, jó imidzsel és brandinggel, valamint kitartó, vérthugyozó munkával és hozzáállással azért ki lehet tűnni a tömegből. Ez szép és jó lenne, de mivel ebben a kapitalista világban élünk, ahol a hírdetésekben már elúszik az ember, ettől a ponttól egy ügyes social-marketinges és rengeteg beleölt pénz tud segíteni a dolgot egy kicsit előre tolni.

Lassacskán megjelenik az első nagylemezetek. Mit árulhattok el jelenleg róla, mit érdemes tudnia a nagyérdeműnek?

Hekky: Mindegyik dal más, de mégis egyben egy egészet alkot. A címe Limbo City lesz, mely egy köztes állapotot definiál el egy spirituális vonulatban. A február elsején debütált Distances az első kapu, amin belépve tovább feszegetjük majd a nagylemezen ezeket a társadalompszichológiai és okkult gondolatokat a világról. A Limbo City az Edge Records színei alatt fog megjelenni, először a júliusi-augusztusi HammerWorld mellékleteként lehet bezsebelni, de természetesen kapható lesz majd fancy digipak formában is a készülő webshopban, valamint az őszi lemezbemutató turnén is egyaránt. Ennél többet nem árulnék el, viszont elsőként nálatok fednénk fel a lemez tracklistjét. Enjoy!

Tracklist:

INTRO/VERTAL

DISTANCES

TEMPER TRAP

AT LAST, AT LEAST

TMESIS

STAINGLORY

ANOTHER LAYER OF THE TRUTH

GHOSTS

TRUE-BORN

LIGHT LEAKS

THE RUN

Köszönjük a The Tumor Called Marla-nak, hogy a rendelkezésünkre álltak! Minket tökre meggyőztek, reméljük titeket is, úgyhogy ide lentebbre tettük a legtöbb elérhetőségüket. Érdemes őket követni, mert ilyen f@sza muzsikát tolnak, mint az itt hallható Trance EP-n:

The Tumor Called Marla elérhetőségek:

YouTubeFacebookInstagram Twitter