fbpx

Ott voltunk a Lords of Chaos premierjén

Május 2-án érkezett meg a magyar mozikba a híres-hírhedt Lords of Chaos/A sötétség gyermekei, a norvég black metal alapjaira és történetére épülő játékfilm. A premier egyben egy különleges esemény is volt, ugyanis a filmvetítés előtt vendégekkel beszélgetett Zsarnai Gábor, a mozi egyik munkatársa. Már a legelső, várakozással töltött percekben jó hangulat alakult ki, sorra érkeztek a feketepólós emberek, és az “otthon vagyunk” érzésre még az is ráerősített, hogy a beszélgetések előtt nem egy embernek valami metaldalra csörgött a telefonja. 🙂

Aztán nyolc óra után nem sokkal feljött a színpadra Csihar Attila, Sallai Péter, Juhász Dávid és Budai Béla, akiknek mind valamilyen fajta szerepük volt a film elkészültében. A kérdések és válaszok folyamából egy nagyon jó kis beszélgetés alakult ki, amely teljes mértékben ráhangolt minket a filmre, sőt, még kulisszatitkokat is megtudtunk. Gábor egyébként elmondta, hogy olyan, hogy black metal film, egy hatalmas ritkaság, de egyébként náluk, a Pólus moziban havi rockfilmklubok vannak, és sokat foglalkoznak ezzel a műfajjal.

Nagy szerencsénk volt, hogy a 25. születésnapját ünneplő (pontosabban a De Mysteriis Dom Sathanas albumé) Mayhem jelenlegi énekese, Csihar Attila is jelen tudott lenni, ugyanis jelenleg is a Tormentorral stúdióznak, dolgoznak, de szerencsére ezen az estén részt tudott ő is venni. Elmesélt ezt-azt a korai időkből, hogy anno hogy találták meg őt a Mayhem-tagok, és hogy hogy volt a Tormentor hatással a Mayhemre. A közönség egyébként végig mulatságra adott okot, itt-ott söröket hallhattunk pisszeni a nézőtér soraiból, és amikor Attila elért ahhoz a részhez, hogy “amikor a zenekar énekes nélkül maradt”, valaki bekiabálta, hogy “spoileeeer!”, de emellett végig nagyon rendes, tisztelettudó, csendesen tapsoló és néző volt mindenki. Attila úgy emlékszik vissza, hogy Euronymous egy nagyon tisztelettudó levelet írt neki, amit 1991-92 környékén végül Zsobrák János juttatott el hozzá, és ebben kérte fel, minek következtében 1993-ban végül Attila ki tudott utazni Norvégiába, akkori barátnőjével, később feleségével, Nórival. Attila úgy emlékszik vissza, hogy a Mayhem-tagok kimondottan intelligens figuráknak tűntek, nem is volt sörözés, ami például a filmben van, sokkal inkább komolyan és szigorúan a zenére koncentrált mindenki.

Sallai Péter is elmesélte, hogy a Mayhemmel indult nála a black metal szeretete, és ez indította el végül a Bornholmhoz vezető úton. A film készítésében az volt a szerepe, hogy a “főhősöket” játszó színészeket megtanítsa úgy gitározni, hogy az hiteles legyen a filmvásznon, Juhász Dávid pedig ugyanilyen feladatokat látott el a dobosokkal kapcsolatosan. Mindkét zenész arról számolt be, hogy a színészek iszonyatosan lelkiismeretesen és kimondottan keményen dolgoztak, az első pillanattól kezdve lelkesen, maximalista módon tanultak, és bár mindkettejüknek ez volt az első zenetanítási élményük, ők is élvezték a folyamatot, és nagyon büszkék voltak a végeredményre.

Budai Béla, aki egy időben Hellhammer dobtechnikusa volt a turnékon, most is a dobokkal foglalkozott, többek között próbáltak korhű dobokat szerezni, amiket akkoriban használt Hellhammer, bár ez sajnos nem teljes mértékben sikerült, és egy-két helyen a nagyon éles szeműek megfigyelhetik, hogy a lábdobon fólia van, ugyanis nem találtak olyan színű dobot, ami az akkori valóságnak megfelelne, így kényszermegoldáshoz kellett folyamodjanak… Viszont mindenki dicsérte a rendezőt, Jonas Åkerlund-ot abból a szempontból, hogy nem egyedül akarta a teljes filmet megoldani, hanem, hogy bizonyos részekhez szakértőket is segítségül hívott.

Attila viszont fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Mayhem-tagok a film alapjául szolgáló könyvet teljes mértékben elutasították, és nem nagyon lehetett a filmet sem elfogadtatni a zenekarral, viszont Csihar szerette Åkerlund korábbi filmjeit, tehát ilyen szempontból az egy fellélegzés volt, hogy ő fogja rendezni. A zenekar megállapodott abban, hogy ők elhatárolódnak ettől a filmtől, viszont amikor Attila néha Magyarországon tartózkodott (azokon a jeleneteken pont nem tudott részt venni, ahol a saját fia alakítja őt – aki egyébként szintén eljött a premierre), azért próbált nem hivatalosan ebbe-abba besegíteni. A beszélgetés moderátora azért részben emiatt is persze megjegyezte, hogy a Lords of Chaos egy játékfilm, nem dokumentumfilm, és akként kell kezelni, ami – hiszen a legelején is azt láthatjuk, hogy “based on truth, lies, and what actually happened” – tehát igazságok, hazugságok, és a valódi történtek alapján.

Magáról a Sötétség gyermekei című filmről jelent meg nálunk egy írás, úgyhogy túl sokat a filmet magát már nem szeretném ragozni. Én már másodszor láttam, és kimondottan jót tett, hogy nem volt minden teljesen új és váratlan, így jobban tudtam figyelni olyan apró részletekre, mint megjelenő lemezek, kosztümök, vagy például az izlani Sigur Rós zseniális filmzenéi, például a templomgyújtogatós jelenetekben. Itthon nem volt rám nagy hatással a film, de azért nagy vásznon, mozihangzással bizony párszor beleborzongtam és libabőröztem. Az egy dolog, hogy az ember nem veszi készpénznek a filmben látottakat, és van egy, max kettő igazán cringey jelenet, de végtére is én egy élvezetes filmnek tartom, jó nézni, talán csak egy túlhúzott jelenet van, de egyébként pörgős, természetesen jók a zenéi, és közelebb hozza az emberhez az egész black metal világot, a Mayhem versengésen is alapuló első felvételeit. Ami még kimondottan tetszett, hogy a film akként mutatja be a szereplőket, amik – sebezhető, fiatal, téveszméket kergető, sokszor bizonytalan tinédzsereknek, fiatal felnőtteknek. Azon persze lehet vitázni, hogy a film mennyire egyértelműen Euronymous pártját fogja, őt sokkal jobb karakterként állítja be. Gondoljunk csak arra, hogy Varg egy egydimenziós őrült karakter a filmben, Øystein viszont egy alapvetően félős, sőt, a barátnőjével romantikus, akár sírásra is képes szájhős, aki csak egy menő zenekart akart, de elvesztette az irányítást… Ha ezeket az aggályokat félre tudjuk tenni, én úgy gondolom, a Lords of Chaos egy nagyon jó kis játékfilm lett, megannyi élvezhető jelenettel és magávalvivős atmoszférával.

Köszönjük a Pannonia Entertainment-nek!

Írta: Vica

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/