Mikael Åkerfeldt ma már másképpen értelmezi a keménység fogalmát

Mikael Åkerfeldt, az Opeth főnöke nem csinál titkot abból, hogy már nem igazán érdekli, hogy hörgős death metalt játsszon, de mondjuk nem is csinálhatna, hiszen a zenekar utóbbi években megjelent lemezei világosan árulkodnak erről. A gitáros-énekes a The Metal Trisnek adott friss interjújában beszélt arról, mit is jelent számára a keménység 2019-ben.

“Az elmúlt évek során sokan támadtak azért, mert már nem játszunk annyira kemény zenét, amit meg is értek. Ugyanilyen gondolataim voltak, amikor fiatalabb voltam: “Ez nem igazán kemény zene.” Azóta úgy gondolom, hogy senki nem mondja például, és nem hasonlítani akarok, de például Mozart – na az egy kemény tapasztalat. A zene kemény…néha a hagyományos módon kemény, a szó metálos értelmében. Legtöbbször a zene, és a lemezek, amiket írunk a szó hagyományos értelmében kemények, néhe pedig az érzést, az érzelmeket tekintve. De ez nem igazán magyarázat azok számára, akik úgy gondolják, hogy mi már nem is vagyunk kemények, és ez így is van jól. Teljesen megértem őket, de az elképzelésem a keménységet illetően megváltozott az évek folyamán, és néha ezt a hagyományos keménységet nem érzem elég erősnek. Ez az oka annak, hogy valahogy el is vesztette a vonzerejét számomra az ilyesmi, szemben azzal, hogy kölyökként úgy gondoltam, minél keményebb, súlyosabb valami, annál jobb. Mivel már idősebb vagyok, amikor azt mondom, kemény, valami lassú, doomos muzsika jár a fejemben. Nekem a “kemény” ezt jelenti, nem a grindcore-t. Kicsit össze is vagyok zavarodva azt illetően, hogy mit jelent ez a szó.”

Nem is feltétlenül kell, hogy bármiféle konkrét jelentése legyen ennek a szónak, hiszen bár nyilván sokan gondolnak nosztalgiával az Opeth korai munkásságára, amíg a zenekar olyan dalokat ír, mint a Dignity vagy a Heart in Hand (svéd változatban, mivel az új album, az In Cauda Venenum két nyelven is kijött, Svekets Prins, illetve Hjärtat Vet Vad Handen Gör) addig azért egyáltalán nincs baj, sőt.