Beast in Black – Berserker (2017)

beast-in-black-berserker

beast-in-black-berserker

Előadó: Beast in Black

Album: Berserker

Származás: Finnország (Görögország, Magyarország)

Megjelenés éve: 2017

Stílus: Power metal / heavy metal

Honlap: http://www.beastinblack.com

Értékelés: 8,5/10

 

Már jó előre legyártottam a fejemben egy egészen alátámasztható összeesküvés elméletet, aztán egy bizonyos nyomtatott sajtó interjúját olvasva úgy néz ki, hogy megdőlt az egész a francba.

Tudniillik a Beast in Black nevű formációról még 2015 év végén lehetett először hallani. A Battle Beast Tuomas Holopainen-jét, headmaster-ét, szövegíróját, zeneszerzőjét, Anton Kabanen-t még az azonos év elején dobták ki saját együtteséből, aki még abban az évben megalapította a nem igazán ötletes nevű, de annál inkább ötletes zenéjű új bandáját. Akkor a Nightwish évvégi, finnországi koncertje előtt vendégeskedhettek, 2016 nyarán fölléphettek az egyik leghíresebb finn fesztiválon a Tuska-n, aztán egy hosszabb csönd következett. Azt már tudni lehetett az elejétől kezdve, hogy a Wisdom egyik feje, basszerosa, Molnár Máté hasonló posztot tölt be a Beast In Black-ben is. Ami először tök jól hangzott, ám miután Bodor Máté beállt kalóznak az Alestorm-ba, helyét szintén Anton Kabanen váltotta a Wisdom-ban. Nos az igazán ígéretes hazai power metal gépezet itthon utoljára 2016. október 23.-án adott koncertet, az volt a X. Keep Wiseman Alive, idén pedig még nem is volt koncertjük és nagyon csöndben is vannak. Én szépen összetettem a fejemben, hogy a Nuclear Blast-es háttérrel megtámogatott Beast in Black nemzetközi szinten nagyobb nevet tud mutatni, mint a híresség küszöbén állt Wisdom. Ráadásul a ’bölcsek’ basszerosa és egyik gitárosa is elfoglalt most ezen nemzetközi gépezet miatt, így arra kellett gondolnom, hogy a Wisdom helyett kaptuk a Beast in Black-et. De a hozzám hasonló Wisdom-fanok -valamennyire- megnyugodhatnak, az említett interjúban Molnár Máté elmondása szerint, nincs szó a Wisdom feloszlásáról, egy hosszabb szünetet beszéltek meg közösen, a másik gitáros, a másik agy, Gábor is projektezget, valamint, mint kiderült az énekes, NG sem énekelhet egy darabig egy komolyabb betegség szövődményei miatt.

Áttérve a Beast in Black-re, a két említett tagon kívül olyan zenészek sorakoztak még fel a csapatba, mint a görög származású, aranytorkú Yannis Papadopoulos, a markánsan püfölő Sami Hänninen, valamint a finneknél komoly hírességnek örvendő, villámkezű Kasperi Heikkinen. Ha nem is kedveli az ember a hasonló, power-ös , heavy-s, 80-as – 90-es évek popzenéjével átitatott metal muzsikát, akkor sem kerülhette el a figyelmét a zenekar, a Nuclear Blast akkora hangsúlyt fektetett a promójukra, mint a fene, látják bennük a fantáziát, ők meg azért az esetek többségében nem tévednek. Meg különben is, nem nagyon akarnak bevételtől rajongótábortól elesni, így előszeretettel igazoltatják le a kettészakadt, úgymond ellenségeskedő bandákat (lásd a két Beast, Eluveitie – Cellar Darling, stb.).

No de térjünk át akkor a lemezre, mert igazán érdemel néhány szót. Ezen debütanyagon összesen 12 nótát kapunk, ami már bőven elég ahhoz, hogy ne kelljen régi, adott esetben Anton által írt Battle Beast számokat játszani. Oké, azok is baromira ott vannak, de ezek az új számok még komlyabb szintet képviselnek! Persze benne van a dalok teljes vérkeringésében Anton írói, zeneszerzői vére, de jó hallani, hogy a Beast in Black dalok közel sem annyira Battle Beast-esek, mint amennyire lehetett rá számítani. És mindezeken túl, aki elégedetlen volt a legutóbbi Battle albummal az itt megtalálhatja a számításait, mert az az élet, ami ott hiányzott, azt itt többszörösen érezni.

Oké-oké, abba hagytam az összehasonlítgatást, pedig szerintem elkerülhetetlen azok után, hogy a Berserker lemez a banda (és szöveg szempontjából az album) névadójával, a Beast in Black-el robban be, enyhén odaszólogatva azoknak, akiknek kell/ akiknek Anton akart. Amúgy erős az album és jól meg vannak írva a számok, akárki akármit mondd. Már a kezdő nóta is nagyot üt és megmutatja a BIB súlyát és sajátosságait, de az azt követő, legelsőként klipesen megismert Blind And Frozen is nagyon oda van téve; popos szintis háttérzakatolás, egyszerű, ám megragadó riffek, fogós-, már a másodiktól együtt éneklős refrén.

Tele van tudatosan megkomponált slágerekkel az egész lemez. Oké, pont az erős tudatosság és marketing gépezet miatt kicsit véres-izzadságszagúnak hat ez az egész, ám ez cseppet sem zavaró. Egyébként a Beyond the Black-hez tudnám ilyen téren hasonlítani őket, akikkel a lemondani kényszerült W.A.S.P. turné után hoztak össze decemberre egy 8-9 állomásos német turnét a srácok. Minden bizonnyal mindkettő banda mögött egy komoly menedzsment áll, és nyilván a kiadó által is jönnek apróbb zenei „ötletek”, de mindkét zenekar bemutatkozó albuma olyan, hogy szinte az összes számtól hatra hőkölsz és az erős pozitív lökettől mosolyogva káromkodásba fogsz, holott egyikük se tesz le feltétlenül újat az asztalra. A Berserker sem feltétlenül egy előre mutató lemez, újítónak pedig csak annyira mondható, hogy a power-heavy sémákat újszerűen keverve, némileg sajátos ízzel mutatja be.

Vannak itt is kevésbé jól sikerült, avagy a többihez képest egy minimális árnyalattal szürkébb számok (pl.: Blood of a Lion, Go to Hell), ám ezek is magas szintet képviselnek, ugyanakkor az olyan tomboldák, mint a Zodd the Imortal, az Eternal Fire vagy az End of the World simán repeat gombra ragasztják az ujjadat.

A hangzásról annyit, hogy néha az ének és a popos vonal elnyomja ugyan a gitárt, ám az igazi rifftengereknél és a szólóknál (amikből akadnak kivételesen pofásak például a Ghost in the Rain, Born Again dalokban, de lehetne még sorolni) kellőképpen előtérbe kerülnek a villanybárdokból kitekert hangok. Én kifejezetten kellemesre kevertnek hallom a lemezt, mindegyik zenész egytől-egyig jól teljesít. Itt viszont muszáj kiemelni Yannis-t, akiről eddig fogalmam sem volt kicsoda, ám lemez alapján simán az egyik legjobb énekes, akit valaha hallottam. Elhiszem, hogy a hangfekvése van, akinek nem jön be, ugyanakkor rengeteg stílusban tud nagyszerűen énekelni, elég csak meghallgatni az említett Blind and Frozen szinte női szopránba kúszó versszakait, a Ghost in the Rain hatalmas rock-balladát, illetve a Zodd the Immortal-t, melyben már-már hörgés közeliek a verzék. No és ha már itt tartunk, a gonosz kacajjal kezdődő, zeneileg a 90-es rave-partykat, de a 80-as évek filmzenéit is megidéző Crazy, Mad, Insane-t muszáj megemlíteni, hatalmas BIB himnusz, ám az biztos, hogy jó pár embernél kiverheti a biztosítékot. És, ha már a popos vonalat említettük, a túloldalt ott van az is, hogy sokszor a fülnek igen kellemes szimfonikus hatású melódiák szólalnak meg a háttérben, ilyeneket lehet hallani például a Blood of a Lion-ben, a The Fifth Angel-ben vagy például a Hell for All Eternity-ben. Utóbbi talán az album legváltozatosabb, legtöbb váltást tartalmazó száma.

A meglevő háttérrel, valamint ezzel a kiváló dalokkal teletűzdelt Berserker-rel a Beast in Black a hullámokat némiképp felkorbácsolva, simán átugorhat néhány lépcsőt a power metal ranglétrán és ezzel a vegyes, több stílust vegyítő muzsikával számos irányba indulhat utána tovább. Kíváncsi vagyok, hogy mi fog kisülni az egészből, egyelőre igazán ígéretes a kezdés! Reméljük a nemzetközi hírnév Molnár Máté által a-, reméljük minél hamarabb újult erővel meginduló Wisdom-ra is pozitív hatással lesz.

Írta: Vágány Norbert

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/