Legutoljára egy pár hete a Stygian Shadows bemutatóján találkoztunk. Ez azt jelenti, hogy most már van annyi időd, hogy el tudsz jutni koncertekre?
Szerencsére azért nem vagyok annyira elfoglalt, hogy ne jussak el koncertekre. Olyan zenekarok játszottak ott, akiket vagy egyáltalán nem is láttam még élőben, vagy nagyon régen hallottam őket. És érdekelt, hogy mi is lesz aznap este.

Nagyjából két éve beszélgettünk hosszabban, amikor a Gyönyörű álmok jött ki, és ha jól sejtem, akkor elég aktív volt az utóbbi periódusotok. Egy picit mesélnél arról, hogy mi minden történt a Thy Catafalque háza táján az idén?
Március-áprilisban volt a második Európa-turnénk. Ez 17 állomásos volt összesen, hogyha a dupla budapesti fellépést is beleszámítom. Innen indult, Budapestről, és tíz országban játszottunk. Utána májusban volt két brazíliai koncertünk, és szintén májusban volt egy rövidebb brit körünk is.

Nézegettem ezt a brazíliai kört. Ez tényleg úgy nézett ki, hogy megérkeztetek, utána lenyomtátok ezt a két koncertet, és másnap irány is vissza? Nem tudtok ilyenkor ráhúzni pár napot?
Nem…

…azért az ember nem jut el minden nap Brazíliába…
..valakinek ki kell fizetni, hogy ott legyünk. Hatalmas összegbe került az utaztatásunk is, tizenegy ember hangszerekkel, keverővel. Szóval azt már igazán nem várhattuk el, hogy ott még pár napot rátegyünk plusz sokezer euró értékben. Ezek a turnék és fellépések nagyon-nagyon nehezen jönnek össze anyagilag. Az EU-turnékon is ki kell bérelni a buszt, üzemanyagot venni bele, és a turnénak muszáj kitermelnie ennek a költségét. De ez a brazil út… már önmagában is olyan élmény volt, ami miatt megérte elmenni.

A fesztiválszezon hogyan telt?
A turnén megvolt a Samhain Fest Belgiumban, de nyáron is csak két fesztiválon játszottunk: a Burn Festen Szlovákiában, és a Brutal Assaulton Csehországban.

Az utóbbin volt szerencsém látni titeket, és legnagyobb meglepetésemre Kovács Attila gitározott Vozi helyén.
Ő gitározott a másik fellépésen is. Ennek az a háttere, hogy az európai turnén – a negyedik koncert után – Zolinak hirtelen haza kellett mennie családi okok miatt, és volt még hátra 11 koncertünk, amit Boti [Fogl Botond – a szerk] és Attila segítségével tudtunk megcsinálni, úgy, hogy ők a Bong-Ra-ban is játszottak minden este. Nagyon kedvesen felajánlották, hogy megtanulják Zoli részeit, és így végülis le tudott menni minden koncert. Mivel továbbra is úgy volt, hogy Zoli nyáron nem tud velünk jönni, ezért Attila ezen a két fesztiválon is kisegített minket, amiért roppant hálásak vagyunk neki.

Attila és Boti szépen a buszon, egyik napról a másikra, betanulták Vozi részeit?
A buszon tanulták meg a dalokat, igen, az állomások között.

Az azért nem semmi.
Tehetséges úriemberek.

A fesztiválokon mennyire van lehetőségetek körülnézni, más fellépőkbe belehallgatni?
A Brutal Assault-ra például egy nappal korábban mentünk ki. Egy rendkívül csinos városban, Hradec Králové-ban volt a szállásunk. Attilával végigbaktattunk az óvároson, kimentünk az Elba és az Orlice torkolatához is, ami a város közepén található, kacsák és nutriák. Elmentünk az uszodába is, ahol órákon át nyugdíjaskodtunk és ordítva csúszdáztunk [nevet], én nagyon élveztem. Legalább akkora élmény volt az az egész, mint a koncert másnap – ami szintén fantasztikus volt. Korán játszottunk, és azon a színpadon jött utánunk még aznap a Master Boot Record… őróluk pont lemaradtunk, a pakolás a legfontosabb ilyenkor. Aztán ott volt a Marduk… velük egy szálláson is voltunk. A Misþyrming Nergallal is fantasztikus volt. Arthur Brown is aznapvolt utánunk, ami szintén nem mindennapi dolog. A nagyszínpadokon meg Clawfinger és a Primus – szuper nap volt.

És mi minden történt a fesztiválszezon után?
Utoljára augusztus 7-én játszottunk – azóta eltelt egy hónap. Most próbálunk a Budapest Parkos koncertre. A leginkább megterhelő az új dalokat megtanulni. Mert eljátszani otthon – az egy dolog. De ahhoz, hogy egy dal tényleg koncertképes legyen, ahhoz nagyon sokszor el kell játszania együtt az egész zenekarnak, és ehhez sok próba kell. Árpi Szegedről autózik Budapestre, Martináék meg Esztergom mellett laknak. És mivel mindenki dolgozik, így vasárnap reggelente szoktunk próbálni.

Ha jól tudom, akkor záros határidőn belül várható az új anyag, a 13. soralbum megjelenése.
Igen, november 20-án jelenik meg a lemez – de már rég készen van. Nem is emlékszem, hogy mikor… valamikor az év elején adtam le. Tizenkét dal lesz rajta.

Amikor a Gyönyörű álmok-ról beszélgettünk, akkor már a a jelentős része megvolt.
Hát az egy dolog, hogy akkor úgy-ahogy megvolt – de jóval később vált késszé. Otthon megcsináltam a demókat, és amíg az énekek meg minden hangszer felkerültek rá, az még sok időt elvitt. További jópár hónap volt, amíg Vári Gáborral a Miracle Sound-ban összeraktuk a kész, végleges változatot a keveréssel meg a masterrel együtt.

Jól tudom, hogy rekordszámú a vendégzenészek száma?
Igen…

…ki koordinálja mindezt, honnan vannak ezek a kapcsolatok?
Szerencsére nagyon sok jó énekessel tudok együtt dolgozni. De én folyton keresek, meg figyelek. Akkor is, ha eszembe jut valamilyen hangszer, amire azt gondolom, hogy érdekes lenne a hangja, akkor mindig megpróbálom megkeresni azokat, akik ebben tudnának segíteni. Vagy például volt, hogy kellett egy kórus – és akkor írtam férfikaroknak szerte az országban. Voltak, akiket érdekelt a dal – a Tiszaföldvári Férfikar –, és velük meg tudtuk oldani végül a felvételt.

Ha jól tudom, akkor meglehetősen radikális változás történt a ritmusszekcióban.
Igen, Árpi dobol most már – az előző lemezen még nem volt élő dob. Anyagi megfontolásból is, meg egyszerűbb volt megoldani, hogy beprogramoztam a dobot, és akkor nem kellett annyi időt tölteni a stúdióban. De ez a mostani anyag viszont nagyon kívánta, hogy élő dobos legyen. Vagy csak én kívántam. Mindenesetre organikusabb hangzást szerettem volna, és természetesen Árpi volt a kézenfekvő ember.

Hogyan képzeljem el? Árpi kapott tőled egy dobkottát és azt egy az egyben feldobolta – esetleg némi módosítással –, vagy pedig csak a zenét hallotta, és ő írta meg nulláról a dobot?
Megírtam az összes dalt úgy, ahogy én gondoltam – dobgéppel készre megszerkesztettem mindent, ahogy egyébként lett volna, ha továbbra is dobprogramokkal megyek, és ezt odaadtam neki. Zömében változtatás nélkül úgy is játszotta, de sok helyen voltak jobb ötletei, természetesebb megoldásai. Mondtam is neki, hogy abszolút nincs nyomás, amit megfelelőnek érez, azt játssza. Szóval persze, volt változtatás az eredeti verziókhoz képest, és ebben támogattam is – hogy minél természetesebb legyen. Ezzel együtt is voltak olyan részek, amik kissé kívül estek a komfortzónáján. Most volt a kezében az életében először dobseprű például. Kénytelen volt vásárolni egy pár dobseprűt [nevet], azzal… na, azzal egy kicsit küszködött, mert tényleg nem a természetes közege a jazzdobolás. De megoldotta, és most már ezt is tudja – Árpinak jót tesz, hogy ha kihívások elé van állítva, és szívesen is veszi ezeket.

A gitárokat, ha jól tudom, Kriszu játszotta fel?
Nem, a ritmusgitárokat én játszottam fel. Van jópár szóló, amit Kriszu játszik, és Zoli is egy dalban.

Tulajdonképpen az történik, hogy te megírod a a gitárkottát, és akkor az lesz feljátszva egy az egyben?
Megírom a gitárokat, fel is játszom, és a szólókban szabad a gazda.

Ha jól tudom, vannak olyan dalok, amikhez videó is készült, és ha jól vettem észre, akkor ebben is benne van a kezed.
Általában az a deal, hogy lehetőleg két-három klip legyen egy-egy lemezhez, ez a kiadó kérése – ami érthető is. Pont a Búcsú a piros madártól videója volt, ami el is készült egy változatban, de nem éreztem úgy, hogy megfelelően szimbolizálja a dalt, ezért kénytelen voltam magam csinálni egy új animációt. De nem így akartam – nem ez volt az eredeti terv.

Összeszámoljuk akkor gyorsan a tevékenységeidet: a napi munka mellett ugye itt volt a turnézás, arra azért fel kell készülni, ott vannak a fellépések… amikre szintén készülni kell. Ott van az album megírása, a keverés-master, meg még a videó is… hány órás nap kell mindehhez?
Én örülök, hogy ilyen lehetőségeim vannak, mert azt csinálom, amit szeretek. Igazából ez nem teher.

Lesz még élő fellépésetek az idén?
Még kettő. Szeptember 26-án Egerváron fogunk játszani a Zalai Zajongás nevű fesztiválon, majd 30-án Budapesten a Budapest Parkban a Lazarvs-szal és a The Southern Oracle-lel.

Lesz lehetőségünk hallani tételeket az új anyagról?
Egyet, mert amikor már ezen a két eseményen játszunk, addigra kijön az első dal.

És akkor itt az utolsó, teljes mértékben unfair kérdés. Az a következő anyag, amelyről másfél-két év múlva ugyanitt fogunk beszélgetni, milyen készültségi állapotban van?
Hát, lesz majd – valószínűleg jövőre – egy kiadvány, ami… ami nem új anyag lesz, hanem egy úgynevezett érdekesség. És utána jön majd a következő sorlemez, amiről két dal már akár szerkezetkésznek is tekinthető.

Köszönöm!

Az új Thy Catadalque lemezből már elő tudtok rendelni a webshopunkból CD Mediabook, és kétfél színű dupla bakelit formájában. Sőt az albumhoz készülő pólóból is tudtok rendelni ide kattintva.

Írta: Á

Fotók: Karancz Orsolya