58

Processed with VSCO with g3 preset

SZERKESZTŐSÉGÜNK MINDEN HÉTEN KIVÁLASZT EGY BANDÁT, AKIT MEGTESZ A HÉT ZENEKARÁNAK. ENNEK KERETÉN BELÜL AZ ALAP INFORMÁCIÓKON ÉS HALLGATNIVALÓN TÚL OLVASHATTOK EGY RÖVID INTERJÚT 5 ALAP+PÁR SPECIÁLISAN A BANDÁRA VONATKOZÓ KÉRDÉSSEL. A BANDÁK KIVÁLASZTÁSÁNÁL SEM AZ ISMERTSÉG FOKA, SEM A METALON/ROCKON BELÜLI MŰFAJ, SEM A SZAKMÁBAN ELTÖLTÖTT IDŐ NEM SZÁMÍT. AZ EGYETLEN KITÉTEL, HOGY HAZAI VAGY MAGYAR VONATKOZÁSÚ LEGYEN, AZ EGYETLEN FOKMÉRŐ PEDIG A MINŐSÉG. ÍGY MEGISMERKEDHETTEK SZÁMOTOKRA EDDIG ESETLEGESEN ISMERETLEN, SZÍNVONALAS TEHETSÉGEKKEL, REMÉNYTELJES FELTÖREKVŐ TITÁNOKKAL, ILLETVE RÉGEBBI ISMERT BANDÁKRÓL IS SZEREZHETTEK ÚJ INFORMÁCIÓKAT.

Név: 58

Műfaj: progresszív/fusion metal

Megalakulás éve: 2017

Város: Budapest

Az 58 zenekar 2017 nyarának közepén, júliusban alakult Vitéz Júlia, (basszusgitár, ének) Hegyes Dániel (gitár, vokál) és Dósa-Bugner Botond (dob) közreműködésével.
A zenekarból ketten (Boti és Juli) már előtte próbálkoztak más zenekarokkal, projektekkel, de a többi tag hozáállása miatt nem sikerült rendes formációt alakítani, míg nem jött Dani, akivel szinte az első próbán megtalálták a közös hangot. Elkezdődött a számírós fázis, és november végére sikerült összeállítaniuk egy olyan setlistet, amiben két feldolgozáson kívül csak sajátok dalokkal álltak színpadra az S8 Underground Clubban. Azóta számos helyen fellépett már a fiatal power trio, mint például: Dürer Kert, KVLT, Abalaiget Progcamp.

A zenekar stílusa változott a megalakulása óta. Az elején még csak egyszer-kétszer fordultak meg a djentesebb és matekosabb témák, mostanában viszont egyre többször jelennek meg a páratlan ütemek. Egy szám megírása általában nem egy emberhez köthető, minden tag beleteszi a saját részét, és együtt írják a dalokat. Dani szokott rövid riffeket felvenni otthon demó szinten, amiket lehoz próbára és a többiekkel együtt kibontják, és számot faragnak belőle. A szövegek, amiket Boti, a dobos ír, nem szólnak világmegváltó dolgokról, csak próbálják tükrözni a zenéhez illő progresszivitást és abszurd, szürreális történeteket mesél el angolul. Ilyen szempontból nagyon nagy hatással van ránk a Mastodon és a Primus, akik szintén koncepció-lemezeket írnak, amire mi is törekszünk az elkövetkezőkben.

Zenei téren sok helyről, stílusból éri hatás a zenekart, mert mind a három tag másfélét hallgat. Dani felel a Meshuggah-s djentes részekért, míg Juli a Tool-os bontogatós elszállásokért, és Boti pedig az RHCP-s és RATM-os feszes grooveokért, amiből létrejön egy Twelve Foot Ninjához vagy éppen Dorjéhez hasonlítható számszerkezet, zenei kép.

Az énekdallamot Juli egyedül írja meg, ami általában megadja a számok fülbemászóbb hangulatát az olykor szétesős részek mellett.  Az együttes, révén hogy progresszív, szereti az újat, a mást, az egyedit, éppen ezért az itthoni és a globális zenei piacra is szeretne új ízeket csempészni azzal, hogy próbál nem sémákban gondolkodni és minél meghökkentőbb elemeket beleírni a dalokba. Úgymond stílusszintézis jellemezhetné a legjobban a triót, ahol semmilyen zenei műfajnak nem mondanak nemet.

A zenekar jelenleg nyolc saját számmal rendelkezik a repertoárjában, amelyek közül mindegyikre van illesztve ének, de az instrumentális dalokkal sem állnak szemben természetesen.
Közelmúltban szerzőileg kiadott White című EP-jük Cserny Kálmán “Bogi” (Origo) és Gerő András Péter (eMOTIV, aRTS, The Tumor Called Marla) segítségével került felvételre és keverésre. Az anyag elejétől a végéig bemutatja milyen stílusban mozog a zenekar a maga kiforratlan és még kísérletező jellegével.
A nagylemez már íródikm és előreláthatóan 2019 szeptemberére a számok már felvételre készen fognak állni.”

Az első és legfontosabb kérdés, 58? Miért és mit jelent?

Juli:

Első próbánk a megboldogult Közvágón volt, ami a Soroksári út 58-as szám alatt található. Ezután a Duna-parton zenekarnév után keresgélve lépten-nyomon az 58-as számba botlottunk, ezért ez maradt, amit az ezt követő időszak és a mostani életünkben is bevillanó 58-ak csak megerősítettek. Valahogy úgy érezzük, ez a mi életünk értelme, ez a mi „negyvenkettőnk”

Dani:

Valamint 42+58=100, az meg olyan szép kerek.

Mi a zenétek legfőbb mozgatórugója?

Dani:

A zeneszeretet. Elcsépelt, nyálas, de nem tudnánk szebben megfogalmazni. Mindig is az volt a cél, hogy olyan zenét játsszunk, amin nem kell gondolkodnunk, hanem jön magától. Sosem az volt előtérben, (akármennyire szeretjük az ilyet), hogy „Most írjunk egy számot 11/4-ben, amiben van tamburaszóló!”.

Boti:

Mindig is az volt a cél, hogy a különböző előadókból, amiket hallgatunk, valami koherens kavalkádot tudjunk építeni ami összefoglalja, hogy valójában mi mit is képviselünk és mit játszunk szívesen.

Miért pont ez a progos/djentes/matekos irányzat? Nem kis kihívás ez egy kezdő zenekarnak.

Dani:

Ha HC punkot hallgatnánk, azt játszanánk, valamint ez egy olyan műfaj, ahol elférnek, sőt kifejezetten jól működnek a más zenei irányzatokból átrángatott témák, hangzások. Egyébként kicsit az, de a kihívásokat szeretjük, mivel ez nem csak az élvezeti faktorként szolgál, hanem a technikai fejlődésünket is elősegíti.

Juli:

Számomra ez az a fajta zene, ami le tud kötni. Mozgatja az agyam, elgondolkodtat, és minél többet hallgatom, annál jobban élvezem. Ezért szeretnék hasonlót alkotni és játszani is.

Boti:

Nyilván azt játssza az ember legszívesebben, amit a legtöbbet hallgat. Naponta ugrálunk a zenei műfajok között, mind hallgatás, mind játszás terén, éppen ezért egy idő után hozzászokik az agy, és beépül a mozgáskoordinációba az olyan törtes páratlan téma, ami az elején nehézkes volt. Sokat gyakorlunk, mind közösen mind egymás nélkül, éppen ezért nem okoz problémát, szinte reflexszerűen jön nekünk az ilyen zene kreálása.

Van a bandának kitűzött végső célja? Milyen irányba haladtok, változtak a célok az idő múlásával?

Dani:

Tök jó lenne a Deftones-szal turnézni. Amúgy nincs kifejezetten, elsősorban szeretetből csináljuk, ha életünk végéig 1 db Völgyesi Ádámnak játszunk, akkor is ugyanolyan örömmel és szenvedéllyel fogjuk tenni.

Juli:

Nem tervezünk az ország legjobb bandájának lenni, ameddig eljutunk, azért végtelenül hálásak leszünk, és mindent megteszünk, hogy akár koncertenként egyel több embert érdeklődését felkeltsük, de ez minden.

Véglegesnek mondható a háromfős felállás?

Boti:

Kevésnek sok, soknak kevés. Mindannyian zenéltünk más formációkban a banda alakulása előtt, és még most is tevékenykedünk más projektekben, és közös megállapodás után úgy döntöttünk, hogy ezt vagy együtt visszük végbe vagy sehogy sem. Megvan a kémia hármunk között, amit hangszert ragadunk, és túl macerás lenne ezt feladni még egy tagért cserébe.

Élőben, vagy inkább stúdiókörnyezetben érzitek magatokat otthonosabban? Az élő produkció, vagy a stúdióanyag tökéletesítése a legfőbb cél?

Juli:

Mindenképp az élő produkcióra szeretnénk koncentrálni, hiszen így a legkönnyebb átadni az érzést, ami a zenénk mögött van. Egy felvételen nem az hallatszik/látszik, hogy mi mennyire éljük a dolgot, hanem, hogy mennyire megírtak a ritmusváltások, hogy repkednek a függvények és a derivált 7/8-adok.
De persze, ha a nagylemez felvételére kerül sor, akkor abba fektetjük majd minden energiánkat, de ahhoz még mind úgy érezzük, hogy van mit tökéletesíteni a számainkon.

Mennyire vagytok nyitottak a metalon kívüli zenei stílusokra? Merítetek inspirációt más stílusokból a saját munkátokhoz?

Juli:

Szerintem mindhármunk nevében mondhatom, hogy zenei mindenevők vagyunk. Jazz, funky, soul, rap, rock és egyéb stílusokat is megtalálni az általunk hallgatott és ránk hatással lévő zenék között. Ennek elemeit is magunkkal visszük, mikor zeneírásra kerül sor (akár tudat alatt is, hiszen még senki se gondolt arra, hogy hmm… itt kéne egy olyan Vulfpeck-es figcsi a refrén elé).

 

Szerintetek mi a siker titka itthon? Mik lehetnek azok a tényezők, amiktől ismert és befutott lehet egy zenekar?

Juli:

Őszinteség. Hitelesség. Önfeledtség. Számunkra ez a három legfontosabb tényező. Ezek kvázi olyan elvek, amiket a népszerűségért se fogunk (tudni) feladni, ugyanakkor szerintem ez a zenekarunk egyik mozgatórugója és egy olyan tényező, aminek köszönhetően felfigyelnek ránk. Mindhármunkon látszik, mennyire élvezzük, hogy színpadon lehetünk, és átadhatjuk magunkat a zenének és a közönségnek, és jelenleg azon vagyunk, hogy zeneileg is 110%-osan teljesítsünk a színpadi jelenlétünk mellett. Ennek eredményeként egy olyan koncertélményt tálalunk, ami több embert érinthet, mint azt mi valaha elképzeltük.

Köszönjük!

Nem is olyan rég mi is megnéztük a srácok produkcióját, amiről ITT olvashattok bővebben.

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/