fbpx

Korubaan

Név: Korubaan

Műfaj: Drum and Bass – Techno – Metal

Megalakulás éve: 2018

Város: Budapest

A kérdésekre válaszol: Ydobon,Norbi, Kristóf

 

Zenekartagok:

  • Ydobon (Kovács Bendegúz, mothership pilot, sampler, billentyű, vokál)
  • Jenő (Urbán Jenő, ének)
  • Norbi (Tóth Norbert, basszusgitár)
  • Kristóf (Bárczay Kristóf, gitár, vokál)

 

Pár szó a zenekarról:

A zenekar 2018 végén alakult. Korábban négyünknek volt már egy zenekara, de nem éreztük magunkat igazán jól benne, kicsit másra vágytunk, mint az egyszerű, kocsmákat megtöltő stoner zene. Ekkor jött  YdoboN, mint dalszerző az ötlettel, hogy dobjunk egy száznyolcvan fokos fordulatot, új név, új stílus, új image. Mindannyian kapásból igent mondtunk és nekiálltunk a dolognak. Ydobonnak volt pár szám alapja, amiket nagyon hamar össze is raktunk és azóta töretlen lelkesedéssel csak saját számokkal operálva repülünk a Korubaan anyahajón. Apropó Korubaan, ha még nem hallottál róla nem baj, de ha egyszer jártál ott akkor soha nem felejted el. Ez az a planéta ahol a buli és a rave sose áll meg. Ennek az életérzésnek a képviselői vagyunk mi itt a Földön.

Ez a Korubaan!

Mi a zenétek legfőbb mozgatórugója?

Ydobon: Több is van, személy szerint kettőt tudnék kiemelni. Az egyik az az, hogy a mai világ underground elektronikus alapjait, a rock, és metál zenének a döngölő riffjeit, és groove-jait egy mindent elsöprő tökéletes eleggyé tudjuk formálni. Zeneileg ez mindenképp a fő feladatunk szerintem.

A másik, hogy a mai magyar, akár trendi pop zene világát, vagy akár a metalszíntér ugyanolyan, egyhangú, már-már semmilyen zenéit, a mi elképzeléseink szerint kicsit felrázzuk, és újat mutassunk. Vagy ha nem is újat, de legalább sokkal élettel telibbet.

Kristóf: Minden zenének a mozgatórugója az energia szerintem, és ez az amiből nálunk van bőven. Soha nem a bonyolult ritmusok vagy riffek a lényeg, hanem az energia és ezt mi ebben a zenei stílusban tudjuk a legtermészetesebben és legjobban kiadni magunkból.

Norbi: Nincs a zenénk beskatulyázva egy már meglévő zenei stílusba. Vannak dalok, amik a metál elemekre épülnek, aztán jön egy másik dal, ami már stadion techno hangulatot idéz elő. Erről is szól a Korubaan életérzés, hogy felejtsük el a műfaji határokat. Amikor a színpadra lépünk, azt akarjuk, hogy Mindenki vegye fel a fonalat, és velünk együtt bulizzanak a nézők.

Van a bandának kitűzött végső célja? Milyen irányba haladtok, változtak a célok az idő múlásával?

Ydobon: A végső kitűzőtt cél, hogy a kolóniánkkal elutazzunk együtt Korubaan-ra! Merünk nagyot álmodni, így a kitűzött cél egyértelműen Európa vagy akár Amerika legnagyobb fesztiváljai. Természetesen tudjuk, hogy ez nem esik senki ölébe, kivéve ha a zeneipar úgy nem akarja, szóval tudjuk, hogy sok munkánk van, de a célok adottak. Mi pedig teremtettünk a zenénkhez egy külön világot, sztorit, és bízunk abban, hogy a fejünkben kialakult koncepció tetszeni fog az embereknek.

Norbi: Decemberben lesz egy éve, hogy elkezdtük közösen a projectet, azóta kiadtunk egy EP-t (Colony néven), egy koncertnyi saját dalunk van, amiket a jövőben publikálni is szeretnénk. Bejutottunk az S8 Underground tehetségkutatójára, leforgattuk az első klipünket. Személy szerint ezeket nagy dolgoknak tartom ilyen rövid idő alatt elérni.

Mi volt a motiváció, mi vezetett arra az útra, hogy ebben a stílusban zenéljetek?

Ydobon: Nem csak a magam nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy mindannyian kipróbáltuk magunkat már más stílusban is. Mondjuk nagyrészt metal közegből jövünk, de azért volt itt már stoner, punk, hardcore, live looping, garage, dubstep, drum and bass. A közös az összesben, hogy mindegyik rétegzene, underground ha úgy nézzük. Hogy tudsz egy underground műfajjal kitörni? Vagy kevered őket, vagy élőben játszod. Ha pedig kevered, és élőben is nyomod, na az már lehet valami. Szerintem nem is kell senkinek sem mondani, miért is nagyon király a Prodigy, a Pendulum, de hogy itthoni példánál maradjak a Cloud 9+.

Kristóf: Egyetértek Ydobonnal, de én még annyit hozzátennék, hogy engem ő terelt rá igazán erre az útra. Előtte én nem nagyon hallgattam elektronikus zenét, és ő mutatta meg, hogy ebből is lehet olyan őrült energikus állatságot kihozni, mint amit szeretek. Habár a Korn elektronikus próbálkozását én például nagyon szerettem, eszembe se jutott, hogy egyszer hasonló stílusban fogok mozogni.

Norbi: Kristóffal ellentétesen indult a zenei hullámvasutam. Tizenévesen a Scooter, és a hozzá hasonló techno zenék pörgettek fel, utána kaptam rá a Prodigyre, amiben már éreztem valami pluszt (a gitárt, csak ekkor még ezt nem tudtam 🙂 ) Aztán a gimiben Jenő vezetett rá a Green Day, SOAD, Slipknot vonalra, amit követett a metalcore és  a nu metal. Játszottam punk és metál bandákban, sajnos egyik project sem váltotta be a hozzá fűzött reményt. Amikor Ydobon felajánlotta, hogy vegyek részt a zenekarban, egyből eszembe jutott, hogy ez a stílus mindig is a részem volt, így hezitálás nélkül belevágtam.

Mi újat tudtok hozzátenni a vállalt stílushoz?

Ydobon: 2019-ben zeneileg nincs nagyon mit csinálni, majdnem mindent kitaláltak már, még a crossover műfajokban is. Mi más megközelítést tudunk hozzátenni, illetve még több energiát. Szerintem manapság a zenei újítás az max félsiker.

Kristóf: Személy szerint én még soha nem hallottam olyat, hogy egy stadion techno szám közepét egy trash metalos gitár témával dobják fel. Szerintem ilyen apróbb újítássokkal operálunk zeneileg, ami nem feltétlenül stílusmegváltó, de nem is megszokott. Amin én sokat töröm a fejem, hogy magához az előadáshoz mi olyat lehet hozzátenni amit még senki nem csinált semmilyen zenei stílusban. Ilyenre gondolok például, hogy a Slipknot elkezdte a guggolós, felugrós show elemet, most meg már nem tudsz elmenni egy koncertre úgy, hogy ne gugoltatnák a közönséget. Ilyen újításokban kell gondolkozni szerintem ami 20 év után is kurva nagyot üt.

Norbi: Nyílt titok, hogy már minden hangot lepengetett valaki előttünk. A kulcsa ennek a dolognak, hogy milyen köntösben tudjuk ezt prezentálni. Személy szerint amikor a dalainkat játsszuk, vannak olyan részek ahol vidáman, és jókedvűen érzem magam, aztán jönnek azok a részek, ahol utálok mindenkit, és a hétköznapi problémáimat ki tudom adni ennél a pontnál. Ezt szeretnénk elérni, akik eljönnek a koncertjeinkre, úgy menjenek haza, hogy táncoltunk, nevettünk, sírtunk, ordítottunk. Ezek az érzelmek mind részei az emberi létnek.

A mostani felállásotok véglegesnek tekinthető? Mit gondoltok, hiányzik még valami a teljességhez?

Ydobon: Én azt mondanám, hogy sosem lesz végleges. Mi az alap vagyunk. Ha egyszer úgy adódna egy dobost is szívesen látunk magunk között, de ha a egyszer a berlini szimfonikusok mondjuk csatlakoznának, nem hiszem, hogy nemet mondanék.

Két olyan stílus keveredik a zenétekben, ami a hétköznapokban szöges ellentétei egymásnak. Vagy mégsem?

Ydobon: Szerintem ezt nem a mi felelősségünk eldönteni, hogy mi ellentét és mi nem.

Kristóf: Igazából itt az ellentét szót nem lehet jól használni szerintem. Az egyik ilyen, a másik olyan, abban talán megegyezhetünk, hogy ez két különböző stílus. Ha a hétköznapokban szöges ellentét sok ember számára, akkor majd mi a hétvégéken a nagy koncerteken összehozzuk ezeket az embereket, és csapunk egy óriási bulit. Személy szerint rohadt nagy előnynek tartom, hogy minden zenei rétegből tudunk meríteni magunknak közönséget.

Mik a terveitek a jövőre nézve, koncert, illetve lemezfronton? Készültök valami nagy dobással?

Kristóf: Imádjuk csinálni a zenekart és haladunk ahogy időnk engedi. Sajnos nem tudunk félre dobni mindent és napi 8 órában csak a zenekarral foglalkozni, pedig hidd el megtennénk. Jön a klub szezon amikor mindenki végre újra a városokban mozog. Ez a kis zenekaroknak a legkedvezőbb időszak. Legalább 3-4 önálló koncertet le kéne nyomnunk nyárig és persze mellette számkiadás és írás ezerrel, aztán hátha jövő nyárra már beférünk 1-2 fesztiválra is.

Milyen viszonyban vagytok a többi kezdő zenekarral? Segítetek egymásnak az elindulásban, vagy ez teljesen rátok marad?

Ydobon: Az ez előtti projektjeinknél, és ennél is azt tapasztaljuk, hogy vagy nem vagyunk a többi zenekarral, egy szinten, vagy az zenénk túl durva, de most talán az a legnagyobb “probléma”, hogy nem nagyon csinál senki hasonlót, így nem nagyon férünk be mások elé/mellé. Így szinte minden ránk marad, de talán ez azért nem hátrány, mert így tud maradni a Korubaan egyedi, és önálló.

Mik azok a legnagyobb hátrányok, amikkel egy kezdő és esetetekben vidéki zenekar találkozik? Van egyáltalán előnye ennek?

Norbi: Ami engem aggaszt, hogy  Budapesten eléggé leszűkültek a koncertlehetőségek. Nem kell részleteznem, hogy az utóbbi években mennyi klub, vagy próba hely “zárt be”. A maradék klubokat pedig a nagyágyú zenekarok hódítják ősztől tavaszig. Korábbi zenekarral tapasztaltuk, hogy fel lehet lépni kezdő zenekarként, de kvázi a zenekar fizeti ki a helynek a koncerttermet, ahová csak a barátaink jönnek el, mert nincs promózva a koncertünk.

Kristóf: Vidéki zenekarnál nyilván hátrány, hogy nem tud annyi embert elérni élőben, mert eleve kevesebben laknak a településen. Mi is mind vidékiek vagyunk, de nagy szerencsénk, hogy Pesten hozott össze minket az élet. Legalábbis Jenőt és Norbit velem és Ydobonnal, mert ketten-ketten már gyerekkori barátok vagyunk. Egy kezdő zenekar hátránya nyilván a kapcsolatrendszer, idő, pénz hiánya, ebben a sorrendben. A zeneiparban szerintem a legfontosabb a megfelelő kapcsolatok, és ezen kell dolgozni folyamatosan. Ami előny, ha kezdő zenekar vagy, hogy nem kell félned attól, hogy a már meglévő közönségednek hogy fog tetszeni az új cucc, amivel kijössz, bár az is fontos, hogy az sosem félelem tárgya, ha magadat adod. Kezdőként nem befolyásol senki, csak négyen vagytok egy próbateremben, és nyomjátok, ami a szívetekből jön. Kell ennél több?

 

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/