Archaic útinaplója a Wacken Open Air fesztiválról

Mi az, ahol minden zenész ott akar lenni, aminek részesévé és szereplőjévé akar válni? Igen, ez a Wacken Open Air! Immáron 30. éve a legnagyobbak között, mára gyakorlatilag a legnagyobb metal eseménnyé nőtte ki magát. Jelenleg 75.000 bérletes ember, 10.000 sajtós, 10.000 vendég, 25.000 dolgozó és 217 együttes alkotja ezt a hihetetlen fesztivált.

Az elképesztő sebességgel száguldó vonat marketing gépezete nemcsak hogy tökéletes, de évről évre újabb és újabb szintre emeli a Wacken csillagának ragyogását. A központi irodában tudják, hogy nehéz a kis bandáknak teret biztosítani. Hiába csinálnának további 5-10 színpadot, ez akkor is nehezen lenne megoldható. Ezért egy újabb, és ugyancsak fontos rendezvényt bonyolítanak a Wacken fesztiválon belül: egy világraszóló tehetségkutatót hoztak létre.

A 217 fellépőből 30 együttes az úgynevett Wacken Metal Battle résztvevője. Jelenleg ez a világ legnagyobb és legrangosabb metal tehetségkutatója. A verseny összesen 60 országban zajlik, melyek közül a Wacken fesztiválon megrendezett nemzetközi döntőben 30 képviseltetheti magát. Egyes országokban akár 6-8 fordulós kiválasztási folyamat során kerülnek ki az országos döntőkben – élő produkcióval – fellépő együttesek. Amelyik zenekar tehát megnyer egy ilyen országos döntőt, majd ezt követően kikerül a németországi fődöntőbe, az már önmagában egy óriási eredményt ért el és a legjobbak közé sorolandó. Évről évre több ezer együttes jelentkezik a vetélkedőre, példaképp elég csak abba belegondolni, hogy az USA-ban államonként rendeznek több körös döntőket, majd egy nagy amerikai országos döntő után kerül ki a végső győztes.

Magyarországon 2 körös volt a kiválasztás. Az első forduló egy online jelentkezésből és kiválasztásból állt, az innen továbbjutóknak pedig egy mini-fesztiválon kellett bemutatni, hogy a stúdióban keletkezett produkció hogyan működik élőben. 2019-ben a hazai zsűri és a közönség számos kiváló fellépő közül az Archaic együttest találta a legjobbnak.

Az Archaic kedd reggel indult a németországi Wacken faluba:

Egy végtelenül unalmas 15 órás út előtt álltunk. 10 óra után már azt sem tudod hogy melyik testrészed fáj, mert mind elzsibbadt, a derekad leszakad, a fejed zsong, álmos vagy. Természetesen egy idő után előkerültek a zenék, majd a Tamás kofola-mániája miatt megvett, egyébként nem túl népszerű üdítő valamiért keveredett a whiskey-vel, és az egészen finom(?) elegy végül segített az óráknak percek módjára telni. Sikeresen meg is érkeztünk éjfél után valamivel. Teljes éjjeli sötétségben fogadott minket Sütöri Olivér, aki a magyar WMB promotere és zsűritagja, és nagyon sokat segített nekünk, de erre még kitérünk bővebben.

Szerdán indult a Wacken Metal Battle (továbbiakban: WMB), napi 10, összesen 30 fellépővel. A mi koncertünket péntekre sorsolták, ám a Wacken nekünk is elindult, méghozzá a háttér munkákkal. Kifejezetten erre az eseményre készítettünk egy egyedi ún. promo pack-et, ami egy Archaic-os hátizsák volt, benne egy 20 oldalas promobook-kal, Archaic lemezzel, felvarrókkal, matricákkal, és egy egyedi, 3 vadi új nótát tartalmazó pendrive-al. A Wacken területe több VIP szektorra volt osztva, melyből nekünk is jutott egy Artist Village nevezetű hely, ahol több színpad fellépői és a WMB résztvevői tudtak vegyülni. Ezen a helyen a több mint 60 WMB zsűritag, promoterek, kiadók, stúdió vezetők, producerek is megfordultak. Mindezek miatt, mi valójában itt éltünk napokon át… no, és nem csak azért mert volt ingyen sör is! 😀 

Azonnal nekilátunk a háttér munkának és teendőknek. Egy WMB Lounge, egy fal, tele fényképekkel és nevekkel, valamint egy kellemesen berendezett udvar állt rendelkezésünkre, hogy beszélgethessünk az európai színtér szervezői krémjével. Mivel fényképről volt akit nem sikerült felismerni, Olivér segített az azonosításban, így Jósa Tomi (énekes) és Szabó Csaba (dobos) maroknyi csapata már körbe is vette az illetőt, hogy bemutatkozzon, és – elnézést kérve a gyors időrablásért – átnyújthassa a promóciós pakkot. El kell mondani, hogy mindenki rendkívül rendes és kedves volt. Őszintén örültek az ilyen anyagoknak és bár még a fesztivál elején voltunk, máris kezdték megismerni a nevünket. Ugyanakkor furcsa volt látni, hogy a 30 bandából szinte alig néhányan élnek a tagok ezzel a kiváló lehetőséggel, pedig ez a szervezői kánaán csak nekünk volt ott, azt várva, hogy őszintén, mosolyogva és ambíciókkal telve eladjuk magunkat. Számítottunk ebben is versenyre, de ilyen szervezett csapatmunkája nem sok zenekarnak volt, az egészen biztos.

A csütörtök is hasonlóan telt, az első körös promoterek után újabb és újabb embereket környékeztünk meg, természetesen az addigiakkal is megittuk a magunkét ismét, az ismeretségek elkezdtek kiforrni, a nap végére már nagyjából mindenki tudott rólunk, rengeteg új barátra tettünk szert, akik feszülten várták, hogy mit fogunk pénteken nyújtani. A levegő már érezhetően izzott. Pénteken már izgalommal teli reggelre ébredtünk. Tudtuk, hogy lesz 30 percünk, annyi az életünk, meg kell halni a színpadon.

Az időjárás nem volt kegyes, borongós, esős napra ébredtünk. Az időjárás előrejelzés szerint 15:00-ra erős vihar fog lecsapni a fesztiválra. Nekünk 13:45-re kellett az Artist Production irodához érnünk, ahol átpakoltunk a buszba ami bevitt a fesztiválra majd GO! Be is értünk a fesztiválra, nem is volt semmi gond, ám ekkor szólt Sonja, a host-tunk, hogy a kocsiban kell maradnunk, mert jön a vihar. Így is lett, jött is a vihar, a teljes fesztivált evakuálták. Mind a 75.000 embert. Leálltak a programok, 2 óra csúszás alakult ki. 1 órát voltunk a kocsiban, és már 16:00 óra volt amikor hivatalosan játszanunk kellett volna, de még semmi pontos infónk nem volt arról, hogy mi lesz.

Fél órával később hivatalosan is újra indították a fesztivált, minden vissza a normális kerékvágásba. Minket betereltek az Artist Village-be. Néhány perc várakozás után Olivér jött közölni a rossz hírt, hogy törölni akarják a WMB mai többi résztvevőjét, hogy a szerződött fellépőknek biztosítani tudják a fellépésüket. Természetesen totálisan kivoltunk, mivel ez ugye minket is érintett volna, és hosszú percekig nem tudtuk, mi lesz a sorsunk. Egy hülye vihar miatt leszünk lefújva, ráadásul csak a viharveszély miatt evakuáltak, a komoly műsor elkerült minket, de egy durva baleset óta a viharveszély miatti evakuálást kormányrendelet teszi kötelezővé Németországban. Végülis úgy lett megállapodva, hogy 30 perces átszerelés helyett kapunk 10(!!!) percet és 30 perces játékidő helyett kapunk 20 percet. 10 perc alatt átszerelni? Lehetetlenség. Le kellett húzni másfél számot az 5 számos programból… melyik legyen? Miért az? Teljesen kerek és kigyakorolt setlisttel érkzetünk…

És a következő meglepő dolog az volt, hogy kb. MOST kell indulni, mert játszik a kínai együttes, majd utána az Archaic jön. Atya ég! Mit lehet felvinni, mit tudunk pakolni, min játszunk, bemelegítés? Semmi… Gyerünk, bedug, játszik!

Hatalmas hajsza indult a másodpercekért amint lejött a kínai együttes. Itt nagyon nagyon szigorúan vesznek minden egyes percet. Valaki azt mesélte, hogy ilyen fesztiválon egy-egy perc euró ezreket jelent, szóval nem lesznek szívbajosak ha éppen le kell keverni minket. Szóval, átvettük a színpadot, roll-up, kemper, ax – bedug – szól – kész! Dobnál még cint se cserélhetett Csaba, sőt, csak pergőt és lábgépet, még fülmonitort se. Picit lehetett állítani a dobon de a stage manager percenként mondta, hogy mennyi van hátra. Rámutatott az órára, azt mondta hogy óra 15-kor legyen az utolsó hang, és barátok leszünk. Valamint se wall of death-re, se circle pitre nem buzdíthatjuk a közönséget, mert akkor diszkvalifikálnak.  Őrült rohanás volt, gyors soundcheck, és már közben láttuk, ahogy az evakuálásból visszatérő közönség egyre csak hízik, a magyar barátok is megérkeztek, minden szőrszál égnek állt a karunkon. Végül sikerült nagyjából kész lenni, majd, amire gyerekkorunk óta várunk, a Wackenen felcsendült a saját intronk… Libabőr! Itt most mi játszunk, Archaic, Magyarországról. Szólt az intró, ment, már csapkodtuk egymást, hogy gyerünk, ezaz, és hirtelen… megállt az intró. Tanácstalanul néztünk egymásra, nem tudtuk mi van, de egy istentelen nagy levegőfelszívással berongyoltunk a színpadra. Innentől mindegy, eljött a perc, beütés, indul a zúzda. Tamás konkrétan az intró megállása és az utolsó szám kiütése közötti időszakra vissza se tud pontosan emlékezni, annyi adrenalin ködösítette az agyát. Még a konferálásban is rossz számot mondott… 🙂 

Ellenben az egész nagyon jó érzés volt. Mindenkinek ezt ajánljuk amikor elkezd zenélni, hogy ezt élje meg. Ezért érdemes ezt csinálni. Nagyon hálásak vagyunk a közönségnek, a magyaroknak akik ott voltak, és tomboltak, ria-ria-ztak! 

És amikor a szinpad szélén a counter óra 15öt mutatott, Csaba kiütötte az utolsó hangot, az oldalt álló hangmérnök nemes egyszerűséggel a Vegeta csomagolásán látható gesztussal kommunikálta felénk, hogy szeret. A biztonsági személyzet feje jött oda hozzánk lepakoláskor, hogy kérne egy pólót, mert ez neki hatalmas reveláció volt. Rengeteg zsűritag, akikkel beszélgettünk, és olyanok mint Eric Sprooten az Ancient Ritesból meg Carlos Sanches a Dél-Afrikai Deadline-ból, az első sorokban állták végig a partyt. 

A körülményekhez képest próbáltuk kihozni a maximumot, alkalmazkodni a megváltoztatott elvárásokhoz, amennyire ilyen sebességgel feldobált cuccok után lehet. Úgy gondoltuk, a nyomás alatt helytállás igencsak a malmunkra fogja hajtani a vizet. Az ismételt rengeteg beszélgetés és gratulációk után leültünk megnézni a saját streamünket, és ledöbbentünk, mennyire jól mutatott az egész. Természetesen a kapkodás miatti hibákat kihallottuk, de valahogy úgy gondoltuk, hogy ezzel a produkcióval talán még dobogósok is lehetünk. Tamás mondta, hogy ez kb. 4. vagy 5. hely, amire Csaba legyintett, hogy ugyan már, első tíz, de maradjunk a realitások talaján. Ellenben már mindenki úgy beszélt velünk aznap este, hogy éreztük: a nemzetközi család részévé váltunk, akárhanyadikok leszünk, szinte mindenki ismer minket, sokan meg akarnak hívni játszani magukhoz, ez már számunkra tökéletes győzelem, hisz ezért jöttünk. 

Szombaton szép napsütésre ébredtünk. Próbáltunk puhatolózni, hogy mi lehet az eredmény, de elképesztően zárkózott volt mindenki. 🙂 Nem segítettek ebben a stresszhelyzetben. 14:00-órakkor kezdődött a Press sátorban a sajtótájékoztató. Persze, jól elhúzták a dolgokat (Archaic facebook oldalán látható a live stream-el videó). 

Majdnem 40 perc után sikerült eljutni, hogy elkezdjék felolvasni 5-től felfelé a díjazottakat. 5… nem mi! 4… nem az Archaic. Legbelül valahogy úgy éreztük, ide vagyunk reálisan esélyesek, hiszen nem volt 100%-os a produkció és 20 perc se elég mindenre. 3… nem az Archaic. Tamás már mondja is, hogy na, akkor hatodik, szép az is, menjünk, gyújtsunk rá. 200as  pulzusa és a sátor oxigénhiánya nem tett jót a Night Flight Orchestra koncerten beszerzett másnapnak, az időhúzós izgalom pedig már-már infarktusig feszült.

Mivel láttuk jó pár fellépőt, ezért úgy gondoltuk, hogy az első helyre jósolt, de 3. helyezett Drunken Buddha elképesztően profi produkciója után nekünk már nincs esélyünk arra, hogy dobogósok legyünk. Tudtuk, hogy a folk benne lesz a top3-ban (mindig van, az verhetetlen, Wackinger névek külön folk színpada van a fesztiválnak), ezért kezdtünk lemondani róla.

Kis időhúzás után… Mégiscsak eljött a mi pillanatunk. A 2. helyre felhangzott, hogy HUNGARY! Egészen hihetetlen érzés volt! Mi lettünk a 2.-ok! Abban a pillanatban fel se tudtuk fogni. Elképesztő sok munka és nélkülözés, családtól távol eltöltött órák, ott abban a pillanatban nyertek értelmet mindenki számára. Egy parányi banda, Budapestről, nem sajnálva pénzt és energiát, felért erre a csúcsra. Hatalmas győzelem ez egy olyan rétegműfajnak, mint a thrash metal, az első hely a Lett folk metal bandáé lett, a Varang Nord-é, és tekintve a folk népszerűségét és a tagok hibátlan színpadi egységét, velük lehetetlen volt felvenni a versenyt. Mi, a saját szemünkben nyertesek vagyunk, hiszen megmutattuk, hogy ezért érdemes ezt csinálni. Boldogságunk leírhatatlan, hogy hazánkat képviselve a 2. helyre értünk oda, a világ legrangosabb metal tehetségkutatóján. Akkor még nem fogtuk fel, de úgy gondoljuk, hogy ott, azon a napon, akármi is lesz ebből, de beírtuk magunkat a történelembe, büszkén feszítettük ki a magyar lobogót, ezüstérmesek vagyunk metalból. Büszkén fogunk kezet Jensen úrral, a Wacken főszervezőjével és vettük át az emléktáblát. Az ő aláírásával pedig pont került a jótékonysági zászlós projektünkre is.  

Nagyon sokat köszönhetünk Olivérnek, Csanádnak akik elképesztően sokat segítettek, Szabó Miklósnak aki egy személyben lehet ennek az egésznek a felelőse :D, Szalai Alexandrának a tanácsokért, az egész hazai WMB-s szervezőknek, családjainknak akik hosszú órákat nélkülöztek minket, és természetesen Nektek akik segítettetek nekünk eljutni ide.

Nagyon hálásak vagyunk ezért mindenkinek aki bármilyen formában támogatott minket, tudjátok kik vagytok. Köszönjük!

Archaic – 

A verseny nyertesei:

1st place – Varang Nord (Latvia)

2nd place – Archaic (Hungary)

3rd place – Drunken Buddha (Spain)

4th place – Chumatskyi (Ukraine)

5th place – Vane (Poland)

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/