A pogó kutatása segíthet a vészhelyzetek kezelésében!

A pogózó metalosok úgy viselkednek, mint a gázatomok — ez a rock koncertek mozgó tömegéről szóló első kutatás konklúziója. Az eredmény segíthet különféle filmek és játékok készítésénél, ugyanis segít modellt szolgáltatni a számítógép által generált tömegjelenetekhez. Ami ennél is fontosabb, hogy az építészeknek is segíthet abban, hogy úgy tervezzék meg az épületet, hogy abban esetlegesen menekülő tömegek könnyebben tudjanak haladni.

Korábban az embertömegek mozgását csak meglehetősen szervezett szituációkban tudták kutatni, mint például a gyalogosok oszlopokba sorolódása a járdán. Viszont amikor Jesse Silverberg a New York-i Cornell Egyetemről elvitte a barátnőjét az első metal koncertre pár éve, egy új típusú és meglepő működési és viselkedési elvet figyelt meg a tömegben.

„Nem akartam, hogy megsérüljön, úgyhogy a tömeg szélére álltunk. Én általában benne vagyok a pogó sűrűjében, de most először kiálltam, és csak figyeltem. Teljesen meghökkentett, amit láttam”

A metalfanok kedvelt „tánc”-stílusa a pogó, ami ugye a testek egymásnak lökődésével jár. Silverberg azon kezdett gondolkodni, hogy azok a matematikai törvények, amelyekkel leírhatók a madár- vagy halcsoportok mozgása, alkalmazhatóak-e a pogózókra is.

Egy másik PhD-hallgatóval, és a Cornell két fizikaprofesszorával karöltve összegyűjtöttek pár YouTube videót, amiben emberek pogóznak, és ráeresztettek egy olyan szoftvert, ami arra szolgál, hogy folyadékok részecskéit elemezzék a mozgás szempontjából. Azt találták, hogy a „táncosok” sebessége pontosan olyan statisztikai megoszlással rendelkezik, mint a gáznemű anyagok részecskéi. Ezek az anyagok szabadon mozognak, csak akkor lépnek interakcióba, ha lepattannak egymásról.

„Ez egyfajta rejtélyt jelentett. Mitől viselkedik szabad döntéshozatallal rendelkező emberek tömege úgy, mint egy random gáznemű anyag?” – ez volt Silverberg fő kérdése.

A kivizsgáláshoz a kutatócsoport létrehozott egy pogószimulációt pár egyszerű szabállyal: a virtuális pogózók lepattannak egymásról, ha összeütköznek (és nem például összeragadnak, vagy elcsúsznak egymás mellett), függetlenül mozognak, követhezik is egymást bizonyos fokig, vagy összerohanhatnak. Végül hozzáadtak egy bizonyos mértékű statikus zajt a pogózók mozdulataihoz, hogy „lekövessék a különféle tudatmódosítókat, amit a koncertre járók fogyasztanak” – mesélte a társszerző Matthew Bierbaum.

Azt állapították meg, hogyha egykét paramétert megváltoztatnak – például csökkentik a zajt, vagy növelik az összerohanásra való tendenciát, akkor a lemodellezett moshpitet kvázi két végpont közt állítgathatják: az egyik vége a random gáz-szerű pogózás, vagy egy körkörös örvény, amit mi circle pitként ismerünk.

A legkirályabb az, hogy a szimuláció online is elérhető és állítgatható!

„Ezek olyan kollektív viselkedések, amit csak a szakirodalomból kiindulva nem is tudtunk volna megjósolni, ezt a típusú emberi viselkedést még nem dokumentálták. Eddig gyalogosokat vizsgáltak, de amivel itt dolgunk van, az teljes mértékben eltér” – mondta Silverberg.

„Az emberi lény egy nagyon komplex lény, és mégis, ki tudunk fejleszteni egy élettelen számítógépes szimulációt, ami kvázi lemásolja a viselkedésüket. Ez azt sugallja, hogy sikerült valami olyat megértenünk a tömegek mozgásával kapcsolatosan, amit eddig nem értettünk” – mondja James Sethna társszerző.

A csapat talált egy harmadik típusú moshpitet is, amit nem láttak a Youtubeon, ami „sáv-alakításnak” nevezhető. Ha növeled az összefutást és csökkented a pogózok sűrűségét, az aktív résztvevők megszakítják a kört és csak végighúznak a tömegen. „Izgalmas lenne látni, de mindenképp egy nagyon nagy koncerthelyszínen kéne megfigyelnem, hogy a pogó két vége semmiképp ne tudjon összeérni és circle pitet alkotni.” – mondta Bierbaum.

Bár a projektet csak szórakozásképp csinálták meg, a kutatók úgy gondolják, hogy a való élethez is fontos eredményekkel szolgálhat, a tömegekkel, vagy építészettel kapcsolatosan sok mindenben segíthet a modell.

„Földrengésnél, vagy épülettűznél a menekülő emberek bepánikolnak. Nem igazán van módunk arra, hogy olyan kísérletet hozzunk létre, ahol ezt meg tudjuk figyelni. De azzal, hogy elmegyünk egy metal koncertre, etikus módon és biztonságosan megfigyelhetjük, hogy viselkednek az emberek egy ilyen szokatlan, és izgalmilag felfokozott állapotban.

Az ithacai metalbanda, a Thirteen South dobosa, Jon Freund is jóváhagyta az elméletet – „Nekem teljesen ésszerűnek tűnik a felvetés, hogy a pogózók és a gázok mozgása korrelál. Elég hasonló cucc – az energia tiszta kifejezése, ami elég találomra zajlik.”

Silverberg hozzátette, hogy a kutatás fő korlátja a kapott adatok minősége volt – a Youtube videók általában eléggé rázkódnak, és a koncertszervezők nem nagyon örülnek, ha egy nagy kamerával állítasz be a bulira, úgyhogy meg kell próbálni meggyőzni egy szervezőt, hogy egy tömeg fölé függesztett kamerával felvételeket készíthessenek. „Annyi tennivaló van, és annyi mindent nem tudunk még. Ez még csak a kezdet” – tette végül hozzá Silverberg.

Cikkünk a következő cikk fordítása: NewScientist.

Fordította: Vica

Képek forrása: Dani

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/