Az orthodox black metalt játszó Black Altar zenekarral már találkozhattatok a magazinunk hasábjain, egy interjú és egy dél-amerikai turnébeszámoló alkalmával. A csapat azóta sem tétlenkedik, a szemfülesebb mániákusok észrevehették, hogy az utóbbi időben, szinte az összes ismertebb underground black / death metal fesztiválon felléptek (Steelfest, Under the Black Sun, Metal Mine, etc.) mellette pedig kisebb körutakat is lebonyolítottak. Nem olyan rég érkeztek haza a kultikus norvég bandával, a Carpathian Forest-tel lenyomott közös turnéjukról, melyet ismételten a Black Altar frontembere, Khrul öntött nekünk olvasható formába.
A Black Altar a Noble Legion Group nevű ügynökséghez tartozik, ami mögött többek között ugyanaz az illető áll, aki a The Flaming Arts Agency-t is vezeti, akiknél pedig a Carpathian Forest van – így jött a lehetőség, hogy az Anglia-Írország-Skócia turnéjukon mi legyünk a kísérőzenekar.
Az utolsó napokig úgy volt, hogy lakóbusszal vágunk neki a 6 nap – 6 koncert körútnak, de a bérlés annyira trükkösen volt megoldva, hogy feleslegesen plusz két napot kellett volna kifizetni, ezért inkább egy nagy méretű 9 személyes furgonnal mentünk, a szállásokat pedig aznap improvizáltuk. Szerencsére jól sikerült a dolog, mindig normális helyeken tölthettük az átlag 4 órányi alvásidőt.
Az első állomás az angliai Manchester-ben volt, ahová kényelmes tempóban érkeztünk, mert úgy tudtuk, hogy a hangosítás mindenhol helyileg biztosítva lesz. Érkezéskor a Carpathian Forest már ott volt és jelezték, hogy legközelebb mi is legyünk ott korábban és segítsünk nekik pakolni – ekkor derült ki számunkra, hogy a fentiekkel ellentétben a CF-nek kellett bérelnie a komplett hangcuccot és klubról klubra be – és kipakolni. Nagyon rendesek voltak, mert cserébe megengedték, hogy használjuk a felszerelésüket – amire rá is voltunk szorulva, hiszen értelemszerűen alig vittünk valamit.
A CF legénységével rögtön összehaverkodtunk, balhémentes, normális társaság. Sokat és jókat beszélgettünk, sőt, Nattefrost elismerően nyilatkozott a zenekar teljesítményéről, ami különösen megtisztelő volt, hiszen a CF mindannyiunk formálódó zenei világának része volt. A két zenekar kapcsolata már csak azért is jó volt a kezdetektől fogva, mivel Shadow, a Black Altar vezetője egyben az Odium Records üzemeltetője is és több jelenlegi CF tag egyéb zenei tevékenységét gondozza.
Meg kell említeni, hogy a CF hangmérnöke az a Rob Sherred volt, aki több évtizede van a szakmában és többek közt olyan zenekarokkal dolgozik együtt, mint a Tsjuder, UADA, vagy az Autopsy. Mivel tényleg nagyon hamar egy együtt mozgó, dolgozó közösséggé alakultunk, abban a szerencsében volt részünk, hogy szinte mindig besegített nekünk is, így rendkívül jól szóltunk minden helyen.
Másnap Bristolba mentünk játszani, aminek érdekessége, hogy a Subterranean Promotions bonyolította le a szervezést, amit egy általam is ismert magyar úriember működtet – ha valaki Angliában szeretne koncertezni, forduljon hozzá bizalommal. Magáról a koncertről az maradt meg bennem a legjobban, hogy átlagon felüli hangerővel, több, mint 120 decibellel szóltunk, ráadásul úgy, hogy ez nem ment az érthetőség rovására.
Ezután következett London, amit mindenki egy szervezési hibának tartott, mert miután felmentünk északra, mehettünk le délre, majd onnan Dublinba – az okát nem tudtunk, de ez azt eredményezte, hogy kb 2 órát (!) tudtunk csak aludni a 13-15 órás út előtt. Szerencsére volt saját sofőrünk, úgyhogy legalább ez nem terhelte a zenekart. Nagyszerű élmény volt a legendás Underworld-ben fellépni, ahol korábban csak nézőként voltam jelen, most viszont végre megtapasztaltam, hogy mi van a színpadon túl. Mind nézőszámban, mind lelkesedésben ez volt a turné csúcspontja – közel 500 ember gyűlt össze; nem csak a CF-re, minket is minden helyen megnézett a teljes közönség!
Dublinba hosszú és fárasztó út vezetett, a város közlekedési rendszerére pedig semmi jót nem tudok mondani. Ami 7 perc lett volna gyalog, azt a furgonnal 40 perc alatt sikerült megoldani – ideiglenesen. Ugyanis a klub közelében egyszerűen nem lehetett megállni sem, ezért több percnyi cipekedés várt ránk, mindezt az emberektől hemzsegő főutcákon keresztül, majd két lépcsősor a klub emeletére. A koncert jól sikerült, de maradjunk annyiban, hogy jó szót, támogatást csak a helyi előzenekartól és a közönségtől kaptunk. Olyat pedig most tapasztaltam először, hogy egy metalkoncert után szinte közvetlenül diszkópartinak ad helyet a klub, ezért kb fél óránk volt arra, hogy tokkal-vonóval elhagyjuk a helyet. Mivel a CF játszott utoljára, nekik még szusszanni sem volt idejük, ahogy lejöttek a színpadról, kezdődött is a színpad szétszedése és a cipekedés, immár szakadó esőben.
Glasgow-ba menet már útközben bebizonyosodott, hogy Skócia valóban gyönyörű, és maga a város is a legszebb volt a hat közül. Talán itt volt a legnagyobb színpad és öltöző, illetve egy rendkívül kedves és segítőkész szervező hölgy fogadott. Szinte mindenhol volt zuhanyzó, de itt még mosó- és szárítógép is, amit rajtam kívül több CF tag is igénybe vett. A koncertek itt is nagyon jól sikerültek, de itt is diszkót tartottak utánunk, úgyhogy megint igyekezni kellett a pakolással és itt is esett az eső. Annak ellenére, hogy sikerült jó szállást találni, az egyik gitáros inkább a furgonban aludt, hogy vigyázzon a felszerelésre.
A két esős nap után többen is megfáztak az utolsó, Birmingham-i koncertre. Dave, az egyik gitárosunk aznap két zenekarban is helyt állt – kezdésnek a Master’s Call-ban pengetett, majd rövid átszerelés után a Black Altar tagjaként adta ki magából a megmaradt energiáit. Szerencsére ebben a klubban nem tartottak semmilyen eseményt utánunk, úgyhogy nem kellett kapkodni, és a CF is érzésre hosszabb programot adott elő, mint a korábbiakban. Nattefrost egész jól bírta és a zenekar is felszabadultabban játszott. Még arra is jutott idő, hogy a BA és CF koncertek között lőjünk néhány profi képet, amit Artur Tarczewski készített, aki a Dark Funeral-tól kezdve Pantera-ig rengeteg mindenkit fotózott már.
Annak ellenére, hogy a korábbi Behemoth gitáros Les-t váltó Kremator-nak ez volt a debütálása velünk, valamint a Patriarch-féle Batushká-t is kisegítő Jakub Wieczerzycki dobossal mindössze egyetlen próbánk volt turné előtt, különösebb hiba nélkül mentek le a koncertek. Egy kimerítő, de sok tapasztalatot és kapcsolatot adó intenzív körutat tudhatunk magunk mögött, kiváló közönségszámmal és hangzással, valamint kölcsönös hajlandósággal, hogy a jövőben is turnézzunk együtt.
Írta: Khrul
A Black Altar hamarosan a romániai Underground For the Masses fesztiválon fog fellépni a Quantic klubban, olyan illusztris előadók társaságában, mint a Misþyrming, az Archgoat, a Seth, vagy az Endstille és a Darkened Nocturn Slaughtercult. Esemény ITT.
