Pár nappal az új anyag megjelenése, és picivel több, mint egy héttel a lemezbemutató előtt mikrofonvégre kaptuk az Exodikon énekes-szövegíró-basszusgitárosát, Pósfai Józsefet, aki mesélt nekünk az új albumról, a tervekről és az ikerzenekarról is.

 

Tudom, hogy album-megjelenés előtt álltok, de miután régen beszélgettünk, így egy tavalyi eseménnyel kapcsolatban szeretnék elsőként kérdezni. Milyen érzés volt David Vincent és Pete Sandoval előtt játszani?

Hát egészen szürreális. Igazából az volt az érdekes az egészben, hogy eléggé emberközeliek voltak… nagyon érdekes volt látni, hogy egy backstage-ben – pakolás közben mondjuk – Pete Sandoval és David Vincent éppen a ventilátor előtt hűsöl, mert ugye augusztusi volt a buli és elég jó idő volt…. teljesen közvetlen volt velük a kapcsolat. Hozzáteszem azért azt is, hogy mi viszonylag introvertáltak vagyunk, tehát azért nagy haverkodások nem alakultak ki, de tényleg nagyon érdekes volt ezeket a legendákat… hogy is mondjam… magunk között látni – ez furcsa megfogalmazás, de igazából egy backstage-en osztoztunk. Fantasztikus volt látni azt is, hogy hogyan működik egy ilyen gépezet. És hát a dobosunk, Ati számára Sandoval egy hatalmas példakép, nyilván készültek közös fotók is. David Vincent azért eléggé meghatározója a death metal-nak mind a szöveg, mind a koncepció terén… meg hát van egy olyan énektechnikája, ami eléggé karakteres és felismerhető – az ugyan kérdés lehet, hogy ki szereti ezt jobban vagy kevésbé, de mindenképp meghatározó a death metal-ban, mert úgy tud hörögni, hogy a szöveget és a tartalmat sem tolja a háttérbe a hörgéstechnikája.

 

A kapuban áll egy új album megjelenése, és erről egy single már elérhető volt korábban: ez A sebek ura / A fájdalom inkubációja. Milyenek a visszajelzések ezzel kapcsolatban?

Hát ami hozzánk eljutott, az pozitív. Ki szoktam emelni, hogy szerencsére – vagy pechünkre – azon a szinten, ahol mi az undergroundban vagyunk, még nem találkozni olyan negatív kritikával, ami céltalan vagy magára a szimpátiára épít. Úgy tűnik, hogy a kritikusok szigorúan a zenére és a tartalomra koncentráltak, és ezekkel kapcsolatban egyelőre pozitív visszajelzéseket kaptunk.

 

Hány nyelven fog megjelenni ez az új anyag. Magyarul, angolul, vagy két nyelven?

Ezt egy kicsit kaotikusra vettük, ha már Chaosophilia az anyag címe. Tehát: két nyelven fog megjelenni a kiadvány, magyarul és angolul. A magyar nyelvű kiadás a korábbi lemezünket gondozó H-Music segítségével fog napvilágot látni, és ennek megjelenése március 22-e. Az angol nyelvűt meg az olasz Wormholedeath Records fogja gondozni, ők március 29-én fogják kiadni.

 

 

Olvastam a beharangozót, és számomra úgy tűnt az albumon lévő nyolc dal címe alapján – de csak a címe alapján –, hogy ez egy koncepcióalbum. Viszont deklaráltan említitek, hogy nem az.

Az én felfogásomban egy koncepcióalbum leginkább egy történetet mesél el, és ott a számok integráns módon kapcsolódnak egymáshoz. Ez nem annyira ül a Chaosophilia esetében. Ott leginkább egy átfogó gondolat van jelen – én inkább antológiának hívnám a koncepciót. Lényegében különálló tételek születtek, de mindegyiknek a középpontjában maga a káosz áll, úgyhogy ilyen szempontból ízlés dolga, hogy ezt koncepciónak nevezzük-e vagy sem. Én inkább antológiának mondanám, mert mindegyik szám különböző aspektusból közelíti meg ugyanazt a témakört.

 

A hanyatlás természete, amelyik korábban megjelent és videó is elérhető róla, a szám címe alapján kilóg a sorból. Ez még egy korábbi zsenge, ahol még egy picit más megközelítés volt esetleg?

Igen, ezt jól látod. Mivel már régebben kijött single-ként – és akkor még nem volt meg a lemez teljes szövegvilága –, ezért úgy voltunk vele, hogy mivel ezt már kiadtuk, nem szerettünk volna erre is ráerőltetni egy pótlólagos, kiegészítő számcímet.

 

Kijött régebben A hanyatlás természete, most megjelent egy újabb single – gondolom, be fogjátok mutatni valamikor élőben az albumot?

Ez így van, március 29-én, nagypénteken lesz a lemezbemutató a Dürer-kertben. Elég jó társaságot sikerült kifognunk a lemezbemutató mellé: ott van védőhálóként fölöttünk az Insane Hellride Entertainment, akik magukra vállalták a szervezési feladatok oroszlánrészét. Nagyon szeretünk velük dolgozni, ezért is kértük fel őket a lemezbemutató megszervezésére. A zenekarokat is igazából ők keresték meg – a mi javaslataink alapján –, és egy elég komoly fellépőgárdát sikerült magunk mellé csalogatni, kezdve a Christian Epidemic-kel, akiknek ez az új felállással az első budapesti koncertjük. Ott lesz a Rivers Ablaze is, akikkel már tavaly, az ő lemezbemutatójukon sikerült nagyon jó munkakapcsolatot kialakítani – az új lemezüket, az Omnipresence-et mindenképp érdemes meghallgatni, mert egy nagyon szép keveréke a black metal-nak és a progresszív zenének. Ott lesz továbbá a Witchthrone is, akik más felfogásból kiindulva kutatják a black metal lényegét – úgyhogy úgy gondolom, egy elég színes, és ezért felfogásban is változatos fellépőgárdát sikerült összerakni.

 

Lesznek még egyéb fellépések, ahol látni lehet titeket az idén?

Igen. A tavasz folyamán nem lesz olyan nagyon sok: lesz egy győri koncertünk április 20-án, és a nyár folyamán pedig a Lowland Fesztiválon leszünk elcsíphetőek, illetve őszre szervezünk még további koncerteket, de ezek még egyelőre gyerekcipőben járnak.

 

 

Beszéltünk a távolabbi jövőről, így beszéljünk kicsit a közelebbi múltról. Nem nagyon volt hírverés azzal kapcsolatban, hogy az Exodikon-nak volt egy klagenfurti koncertje, és ezzel csatlakozott a külföldi fellépési tapasztalattal rendelkező elitklubhoz. Mesélj erről, légy szíves!

Maga a koncertfelkérés igazából egy korábbi ismertségen alapult. Egyszer felléptünk a Scions of Darkness nevű klagenfurti zenekarral az S8 klubban, és hát elég jó kapcsolatot sikerült kialakítani velük, aminek az egyik kivetülése az volt, hogy meghívtak a saját szervezésű kis minifesztiváljukra a klagenfurti művelődési házba. A művelődési házat ott már nyugati mércével mérik – nem az itthoni vidéki tapasztalatokból kell kiindulni –, így egy elég modern helyre sikerült eljutni, például teljes kivetítés volt a háttérben…. tehát nem csak egy whiteboard-ra történő vetítés volt, hanem az egész háttér vetíthető volt, ami egy elég jó miliőt kölcsönzött a koncerthelyszínnek. Technikailag természetesen kifogástalan volt a történet, és hát a vendégváltás is jó volt – a Scions of Darkness énekesénél aludtunk a koncert után, és tényleg nagyon pozitív élmények értek minket. Szerettük ezt a kört, és igyekszünk viszonozni a Scions of Darkness-nek ezt a felkérést.

 

Szó volt single-ökről, videókról, új albumról, albumbemutatóról, további koncertekről, külföldi útról, és akkor – hogy teljes legyen a kép – még létezik ezeken túl ugyanennek a társaságnak egy másik formációja is, amit a fönnmaradó időben lehet menedzselni: ez a Cryptic Remains. Hogy bírjátok, hogy lehet ennyi dolgot csinálni egyszerre?

Hát ez egy jó kérdés… igen, nehéz ezt a rendelkezés álló időnkből kihozni. Az a szerencsénk a Cryptic Remains-szel, hogy az Exodikon teljes tagságát benne tudhatjuk – úgy is szoktuk ezt viccesen megfogalmazni, hogy a Cryptic Remains igazából az Exodikon death metal-t játszó változata, kiegészülve Bonin Ádámmal, aki az énekes, és egyben az Insane Hellride Entertainment oszlopos tagja is. Tehát abból a szempontból könnyű az időnket menedzselni, hogy a legtöbb esetben egy helyen vagyunk – akár az Exodikon, akár a Cryptic Remains ügyeit intézzük. Ilyen szempontból ez ad egyfajta szinergiát, de másfelől ez ugye külön setlist-et jelent, külön koncerteket és egyéb feladatokat, amiket azért nehéz a hétköznapi dolgozó ember életébe integrálni – de természetesen igyekszünk ezt a vonalat is fenntartani.

 

Mi alapján döntötök, hogy melyik dalszöveg vagy riff menjen az Exodikon-ba, melyik a Cryptic-be? Ez mi alapján dől el? Hol a határ?

A szöveg egyszerűbb, mert az Exodikon-ban a szövegeket én magam írom – ott lényegében a meglévő zenére íródik úgy a szöveg, hogy már eleve megvan a zenei alap, és konkrétan arra készül a szöveg. A Cryptic Remains esetén még a korábbi énekes, Tarr János által megírt szövegek felhasználása zajlik, tehát ott még van egyfajta – hát mondjuk úgy – aranytartalék, amit föl tudunk használni, a jövőben pedig várható, hogy már Bonin mester fogja az új dalok szövegét írni. A zenei résznél bonyolultabb: a Cryptic Remains közelebb áll a death metal-hoz – a klasszikusabb amerikai, meg a régi vonalas technical death metal zenékhez – , mint az Exodikon, tehát ott ha jön egy ötlet, akkor már el tudjuk dönteni első körben, hogy melyik irányban szeretnénk továbbvinni.

 

Nagyon szépen köszönöm az idődet és a türelmedet, és akkor találkozunk bő egy hét múlva, március 29-én!

 

Írta: Á