A norvég Ekrom (visszafelé olvasva Morke, vagyis norvégul Sötétség) duója bár új név a black metal mezőnyben, tagjai egyáltalán nem tapasztalatlanok, hiszen a dobos Thomas Ødegaard, Tex Terror néven a Nocturnal Breed dobos-énekeseként ismert az 1998-as „No Retreat… No Surrender” lemez megjelenése óta, míg Kharon – aki itt az ének mellett az összes többi hangszer megszólaltatását is magára vállalta – a Covenant 1994-es, ma már klasszikusként elkönyvelt „From the storm of shadows” demóján kezelte a basszusgitárt, hogy azóta miért nem hallatott magáról sokkal többet, ezt csak ő tudja, hiszen a Panzerdivison nevű industrial death metal csapatbéli közreműködése mellett sok produkcióval nem vétette észre magát az elmúlt évtizedekben. Nos, ennyit a háttérről, nézzük, mit kínál a lemez, amely számomra mindenképpen az év meglepetése black metalban, ugyanis a Koldbrann 2003-as debütálása óta nem volt ilyen remekül összerakott bemutatkozó album ebben a remek korszakokat is megért, de időnként hullámzó minőségű albumokkal fémjelzett tradicionális norvég black metalban. A Covenantot már említettem, mint Kharon múltjának jelentős darabját, s többszöri meghallgatás után talán nem túlzás azt állítani, hogy az Ekrom zenéjében benne vannak a múlt bizonyos szeletei, gondolok itt a misztikumot kölcsönző billentyűs aláfestésre, a változatos, szimfonikus hatású témákra és a fékevesztett, szélviharok erejével vetekedő tremolós megoldásokra.

A zenei összkép leírható úgyis, mint a klasszikus norvég black metal tipikus megtestesülése (és ezt itt nem negatívan kell érteni), benne van minden, amitől a black metal műfaj ezen nemzeti ága önálló irányként van számontartva azóta is. Egyes megoldások a Gorgoroth, mások a Satyricon, vagy éppen a Gehenna egyes témáival vehetők össze, mindamellett a déja vu legcsekélyebb érzése nélkül. A Gehenna egy másik ponton is kapcsolódik az Ekromhoz, ugyanis a korai érájukban kiadott lemezeiken szerepelt egy bizonyos Svartalv, aki más néven a Nocturnal Breedben szintén közreműködik s itt az „I djevelens skygge” szövegét jegyzi , amely 2 másik dallal egyetemben („The black flames of Seth” és „Bellwitch”) szerepelt a 2002 novemberében először csak digitálisan, majd idén tavasszal kazettán (Cult Tape Productions) is kiadott debütáló anyagon (ezen a kiadványon a régi barátság jegyében Svartalv háttérvokalistaként is szerepelt).

A nyolc számot tartalmazó, majd háromnegyedórás albumot át- meg átszövik a fenséges, mágikus témákat nyers, boszorkányos vibrálással kombináló hangulatképek, a csúcspont egyértelműen a „My end” című utolsó előtti tétel, ami egy az egyben a ’90-es évek közepén csúcson lévő „norse bm” időket eleveníti fel.

A lemezborítón látható festmény egy norvég művész, Heidi Irene Kainulainen alkotása, az eredeti képhez („Stortrollet”) képest némi módosítással megspékelve került felhasználásra, érdemes elmélyedni a művészetében!

Némelyeknek talán egy újabb szükségtelen norvég black metal lemeznek tűnhet az „Uten N​å​digst Formildelse”, s ez valamelyest igaz is, viszont más szemszögből nézve két kipróbált veterán zenész szerelemgyereke (s manapság egyáltalán nem a norvég bm a műfaj zászlóvivője) s mint ilyen, hiteles, átgondolt, önálló alkotás, ami fokozottabb érdeklődésre sarkallhatja a rajongókat a banda jövőbeni produkciói iránt. Egy támogatót már elkönyvelhetnek maguknak.

Írta: lez_stygian

Band links:
www.facebook.com/ekromofficial
www.edgedcircleproductions.com