******** FOR ENGLISH CONTENT PLEASE SCROLL DOWN ********

 

Bár jelentős késésben voltak és kapkodniuk kellett, a Nordjevel kétfős agya, DezeptiCunt (Svein) és Doedsadmiral (Anders) időt szakítottak arra is, hogy jópár kérdésünket megválaszolják a budapesti fellépésük előtt.

 

Mennyire vagytok fáradtak?

Svein: Egyáltalán nem vagyunk fáradtak… a turné remekül megy, és mindannyian jó formában vagyunk, és egyre jobbak és jobbak leszünk. Ez egy pihentető turné!

 

Milyen volt a kaland a szerb-magyar határon? Mennyi ideig tartott a határátlépés?

Svein: Amikor beléptünk Szerbiába, na az gyorsan ment. Visszafelé azonban korán reggel érkeztünk a határhoz, így nem volt ott senki, aki megcsinálta volna a papírmunkát, tehát öt és fél órát kellett erre várjunk.

 

Elképesztő. Ha jól számolok, ez a második alkalom, hogy itt vagy Budapesten a Nordjevel-lel. Volt lehetőségetek tenni egy kört a városban?

Svein: A határátkelés miatt kicsit későn érkeztünk, de már jártunk itt korábban, és akkor sikerült körülnéznünk.

 

Többé-kevésbé rendszeresen, nagyjából háromévente jön ki albumotok – a legutóbbi, a Gnavhòl 2022-ben jelent meg. Milyenek voltak a visszajelzések?

Svein: Többnyire jók…

Anders: …nos, én nem hallottam túl sokat…

Svein: …többnyire jók voltak, ami azt illeti. Az emberek elégedettek voltak az anyaggal, és alapvetően a hangzást emelték ki mint fontos pozitívumot.

 

Teljesen elvesztettem a fonalat: Nils és Thor a zenekar tagjaként szerepeltek, de ha megnézzük a Metal Archives-on, akkor ott ők mint múltbeli tagok vannak feltüntetve, ugyanakkor most láttam mindkettőjüket a beállásnál – szóval mi a pontos helyzet velük?

Anders: Mindketten a Nordjevel tagjai…

Svein: …nem hiszem, hogy bele akarunk menni a részletekbe, de ez a jelenlegi helyzet.

 

Ez fantasztikus…

Svein: …és örülünk, hogy visszatértek.

 

Adja magát a kérdés: dolgoztok mostanság valamilyen új anyagon?

Anders: Igen.

 

Mire számíthatunk és mikor?

Svein: Mire lehet számítani…? Nos, még nem tudom biztosan. Az egész folyamat kellős közepén járunk. Szóval még írjuk a zenét, és nem vagyunk teljesen biztosak benne, hogy mi lesz a végeredmény – ez általában így van addig, amíg be nem fordulunk a finisbe.

Anders: Augusztusban megyünk stúdióba. A stúdióidő le van kötve, úgyhogy augusztusban felvesszük az anyagot.

 

Mik a feladatok a zeneírás során? Ki miért felelős?

Svein: Van, amikor csoportmunka, máskor meg a gitárosok írják a dalokat.

Anders: Azt hiszem, ez az album inkább csoportmunka lesz, mert van egy csomó olyan dalunk, amivel mindenki elégedett.

 

 

Tehát nincs egy dedikált ember, aki a zenét vagy a dalszövegeket írja?

Svein: Nem, én írom az összes szöveget.

 

A többi pedig a gitárosoktól jön?

Anders: Bárkitől jöhet, aki egy jó dalt rak össze.

Svein: Általában a gitárosoktól, de nyitottak vagyunk bármilyen inputra, ami csak jön.

 

Van lehetőségetek együtt jam-melni, vagy pedig demókat küldözgettek ide-oda?

Svein: Inkább küldözgetünk, nem nagyon játszunk együtt. Valaki összerak valamit, elküldi a többieknek, majd a visszajelzések alapján véglegesíti.

 

Néztem a dalszövegeket – az első és a harmadik albumon fele-fele arányban norvég és angol szövegű dalok vannak. Mi az oka ennek a kétnyelvűségnek?

Anders: Az éneknek természetesnek kell lennie. Nem tudom megmagyarázni… de ez olyan, mintha hallanál egy dalt, és éreznéd, hogy norvég vagy angol szöveg passzol hozzá – minden az érzésről szól. Nagyon nehéz norvég szöveget énekelni, ha a dal nagyon brutális vagy mondjuk death metal…

 

A norvég dalszövegekben használtok valamilyen dialektust, vagy ez az „általános” nynorsk vagy bokmål?

Svein: Nem is tudom, hogyan magyarázzam el… ez egy régebbi fajta írásmód. Nem olyan, mint a modern norvég, ez egy régebbi változat, de azért nem ónorvég, nem a rúnák nyelve. Nem hiszem, hogy sokan használják ezt az írásmódot, ez inkább a XIX. századra volt jellemző.

 

Valószínűleg provokatív kérdés, de mostanában minden sarkon összefutunk egy új extrém metal vagy black metal bandával. Szóval hogyan lehetséges, hogy ilyen egyedi hangzása a Nordjevel-nek, és hogy az meg is maradjon? Hogyan tudtatok egyediek lenni és egyediek maradni ebben a tömegben? Mi ennek a titka?

Anders: Nincs titok.

Svein: Nem csak az a lényeg, hogy milyen zenét írunk, hanem az is, hogy hogyan játsszuk el és adjuk elő. Ennek a kombinációja teszi a Nordjevel-t egyedivé.

Anders: Valójában nem próbálunk semmilyen módon egyedinek tűnni. Amit írunk…

Svein: …az vagy jól hangzik, vagy nem. Erre nincs magyarázatunk.

 

Kitől származik a Nordjevel eredeti stílusa? A múltból, mondjuk Jørn-től vagy bárki mástól ered?

Anders: A dalszövegek, a koncepció és az egész vizuális dolog mindig is az én elképzelésem volt – az is, hogy hogyan kellene hangzania. Jørn azután került a képbe, hogy ez az ötlet már elkezdett megvalósulni. Én kezdtem, és az első, aki csatlakozott, az Fredrik Widigs volt a Mardukból. Szóval Jørn ezután jött, és egy csomó mindent csinált, ami nagyon jól illeszkedett a koncepcióhoz.

Svein: Adott volt, hogy hogyan kell hangzania, szabad volt a keze, azt írt, amit akart – a lényeg, hogy illeszkedjék a koncepcióba.

 

Tanult zenész vagy, vagy született tehetség? Természetesen ugyanez vonatkozik az énekhangra is.

Svein: Egyáltalán nem vagyok képzett, ha a hangszerekről, a zenéről vagy a zeneelméletről van szó.

 

Egyszer csak fogtad a basszusgitárt, és elkezdtél játszani?

Svein: Alapvetően igen. Egyszerűen csak szeretem a zenét. Mindig is szerettem játszani, és mindig is szenvedélyesen szerettem játszani. Szóval órákon át tudtam játszani mások zenéjét, és mindig zenekarokat kerestem, ahol tagokra volt szükség. Életem legőrültebb időszakában egyszerre hét aktív zenekarom is volt… egyszerűen csak nagyon-nagyon szerettem volna hangszeren játszani.

 

Hogyan kezdődött? Otthon mondtad, hogy „apa, basszusgitározni akarok”?

Svein: Alapvetően igen. Azt hiszem, mindez még abból az időből származik, amikor klasszikus zenekarban játszottam. Bariton szaxofonon játszottam, ami a legnagyobb és a legmélyebb hangú hangszer… és talán ez okozta (nevet), hogy azóta folyamatosan zenélni akarok… hogy valami szerepem legyen a zenében. Hogy én legyek az egsz alapja… nehéz megmagyarázni, hogy miért. Egyszerűen ez történt. Aztán elkezdtem basszusgitározni, és úgy éreztem, hogy mindig is ezt akartam. Minden porcikámban ezt éreztem. Ez az, amit csinálni akarok… mint ahogy mindenkinek pontosan ugyanez az érzése van a hangszere iránt, biztos vagyok benne.

 

 

Egy álom vált valóra?

Svein: Igen, határozottan. Ezt akarom csinálni… 15 éve basszusgitározom, és imádom.

 

Egy boldog ember!

Svein: Igen – boldog vagyok, amikor basszusgitáron játszhatom, igen.

 

És a Te történeted, Anders?

Anders: Egyszerűen minden hangszerhez béna vagyok (nevet). Az egyetlen hangszer, amin tudok játszani, azok a hangszálak. Nincs meg bennem a türelem ahhoz, hogy jó gitáros, basszusgitáros vagy dobos legyek. Minden hangszert kipróbáltam, de…

Svein: …nincs türelmed…

Anders: …nem, nincs hozzá türelmem.

 

Nordjevel, egyéb zenekarok hosszú-hosszú listája, stúdió, magánélet, barátok, család, munka… hogy lehet mindezt bírni?

Svein: Egyelőre csak a Nordjevel-ben és a Nattverde-ben játszom, és ennyi. A feleségem nem mindig örül a turnék időbeosztásának, meg a prioritásnak: én mindig is a zenekaraimat helyeztem az előtérbe. Ez az első számú dolog számomra, ahogy mindig is az volt. De mostanában egyre több időt szentelek a családi életnek és a munkának – ez mégiscsak egy egyensúly. Meg kell próbálnunk valahogy egyensúlyt teremteni, és a jövőben talán nem fogunk annyit turnézni, mint korábban. Bármi is jön, majd meglátjuk. Ha csábító az ajánlat, akkor igen, ráugrunk.

 

Anders?

Anders: A Nordjevel és a Doedsvangr aktívak. Sok más projektem leállt, most erre a kettőre koncentrálok. És egy nagyon megértő partnerem van. Tiszteletben tartja és hagyja, hogy azt csináljam, amit akarok – így van rá időm és energiám.

 

Ha a black metalról beszélünk, az első dolog, amire asszociálhatunk, az a vallás és annak szerepe. Ezek hogyan illeszkednek az életetekbe?

Anders: Az egyházzal és más dolgokkal nem igazán foglalkozom, nem is figyelek rá. Számomra… mintha egyáltalán nem is létezne. Nem érdekel. Ez hamis… műanyag…

Svein: Norvégiában könnyebb dolgunk van, mert az egyház nem olyan erős, mint a katolikus országokban… és egyszerűen dönthetünk úgy, hogy nem veszünk róla tudomást. Az egyház nem része az államnak… csak egy valami, ami ott van, de nem érint minket személyes szinten vagy általában a társadalom részeként.

 

Utolsó kérdés, amit mindig megkérdezek mindenkitől: mit jelent számotokra a zene, és mit jelent számotokra a metal?

Svein: A zene a mindenem. Mindig is zenélni akartam, zenész akartam lenni, anélkül, hogy bármi konkrét tervem lett volna. Már 10-12 éves koromtól kezdve mindig is szerettem a zenét. Otthon ültem, zenét hallgattam, talán napi 4-5 órát, és közben gyakoroltam… minden nap. Nem tudom, miért. Ez a részemmé lett. Ahogyan, azt hiszem, mindenkinek a része, aki szereti a zenét, és különösen a metált. Mert szerintem a metalrajongók sokkal elkötelezettebbek, sokkal jobban odavannak a zenéért, mint azok, akik azt mondják, hogy „én mindenféle zenét szeretek”. Nem, nem így van. Nincs meg benned a szenvedély, nincs meg benned az, ami bennünk megvan. Nincs meg az a tűz, ami a mi lelkünkn ég. Ez egy teljesen más dolog.

Anders: Valójában nem tudok sokat beszélni róla – számomra ez a frusztráció és az érzések kifejezése.

Svein: Ez egy jó módja annak, hogy kifejezd magad. És ez egy kiút sok helyzetből – megoldás például a dühre és a frusztrációra, mind a zene, mind a fellépés segítségével. Nem vagyunk azok az erőszakos barmok, akikkel minden sarkon találkozol – ezt a zenén keresztül fejeztük ki.

 

Köszönöm az időtöket és a türelmeteket!

 

A Nordjevel és Taake koncertjéről pedig ITT írtunk!

 

Írta: Á

 

 

 

******** ENGLISH CONTENT ********

 

Although they had to rush and hurry, Nordjevel’s twin brains, DezeptiCunt (Svein) and Doedsadmiral (Anders), took the time to answer a few questions before their show in Budapest.

 

How tired you guys are now?

Svein: We are not that tired actually. The tour is going great, and we are in good shape, all of us, and we are just getting better and better. It’s a relaxing tour.

 

How was the adventure at the Serbian-Hungarian border? How long did it take to cross it?

Svein: When we entered Serbia, it was quite fast. But going back, we came to the border quite early in the morning, so they didn’t have anyone to do the paperwork for us. So we had to wait for five and a half hours.

 

That’s crazy. If I’m right, that’s your second time here in Budapest with Nordjevel. Have you had any chance to go around to take a look at the city?

Svein: Not today. We arrived a bit late because of the border crossing, but we have been here before and we managed to have a look around.

 

There are albums coming out on a regular basis in more or less every third year, and the last one, Gnavhòl, came out in 2022. What about the feedbacks on that?

Svein: Mostly good…

Anders: …well, I haven’t heard so much…

Svein: …mostly good things, actually. People are quite satisfied with the material, but also very impressed by the sound, how everything is executed sound-wise.

 

Please let me clarify something because I’m totally lost. You had Nils and Thor as part of the band, but if we check Metal Archives, they are indicated as past members. Today I have seen both guys on-stage, so what’s the recent situation?

Anders: They are both members of the band.

Svein: I don’t think we want to go into specific details of why, but this is the current situation.

 

That’s absolutely fantastic…

Svein: …and we are happy to have them back.

 

Obvious question: are you working on any kind of new material now?

Anders: Yes.

 

What can we expect to came out and when?

Svein: What we can expect? I’m not sure yet. We are in the middle of the production. So we’re still writing music and we are not quite sure what it going to be, what we never know until we get close to the end of production.

Anders: The only thing I know is that we are going to the studio in August. The studio is booked, so in August we will record it.

 

What are the roles when you are composing? Who is responsible for what?

Svein: I think that is a combination: sometimes it is a group effort, other times the guitar players are writing songs.

Anders: I think this album will be more group-based, because we have a lot of songs what everybody are satisfied with.

 

 

So there is no dedicated person to write the music or lyrics?

Svein: I write all the lyrics.

 

And the rest comes from the guitarists?

Anders: Whoever presents a good song that we want to have.

Svein: It naturally comes from the guitarists, but we are open for whatever input comes along.

 

Do you have the chance to jam together, or you are basically sending demos back and forth?

Svein: It’s more on the sending part, because we don’t jam together. We create something, we send it to each other and then finalize it according to the feedbacks.

 

I checked the lyrics and on the 1st and the 3rd album, basically 50%-50% of songs were in Norwegian and in English. What’s the reason behind mixing the languages?

Anders: It has to be natural. I can’t explain, but it’s like you hear a song and you get the feeling if it’s Norwegian or English. It’s really hard to explain, but everything is about the feeling of the song. It’s very hard to sing Norwegian lyrics if the song is very brutal or death metal…

 

Are you using any kind of dialect in the Norwegian lyrics or that’s the ‘general’ Nynorsk or Bokmål?

Svein: I’m not sure how to explain it… it’s an older way of writing. It’s not like a modern Norwegian, it’s an older Norwegian, but still, it’s not Norse, it’s not that old. I don’t think a lot of people speak that kind of written language anymore… that was a typical one for the 19th hundreds.

 

Probably a provocative question, but you know, at every corner we can find a new extreme metal band or a black metal band. So how is it possible to establish and maintain such a unique sound as you have? How can you become unique and not to disappear in the mess? What’s the practice, what’s the secret for that?

Anders: No secret.

Svein: It’s the constellation of the people in the band, not only how you write it, but also how you play it and present it. That creates a combination of everything what’s called Nordjevel.

Anders: And we actually don’t try to sound unique in any way. We just try to…

Svein: …it sounds right or it doesn’t. We don’t have an explanation for that.

 

From who the original style of Nordjevel comes from? So it comes from the past, from Jørn, or from anyone else?

Anders: I started the band, therefore the lyrics, the concept and the visual thing was always my idea, how it was supposed to sound. Jørn came in after this idea was already planted. I actually started, the first one to join me was Fredrik Widigs from Marduk. So, Jørn came in after, and he did something that fitted the concept very well.

Svein: He was presented with a concept and was told how it should sound and feel, and then he could write whatever he wants to fit into that concept.

 

Do you have any kind of specific musical education or you are a natural born talent? And same for vocals.

Svein: I have no education at all when it comes to instruments or music or music theory.

 

You just managed to grab the bass guitar and started to play?

Svein: Yeah, basically. I just love music. I always loved to play in a hand. I always had a passion for playing. So I could spend hours and hours playing others’ music, and I was always hunting for bands to join them. At the most crazy time of my life, I had seven bands at the same time. I just really-really wanted to play.

 

So how did it start? You just mentioned “dad, I want to play bass guitar”?

Svein: Basically yes. I guess it comes from the times when I was playing in an orchestra. I played the baritone saxophone, that’s the biggest one and has the deepest tone, and that did something to my mind wanting to play music, to have a role in the music. To be the base, yeah… hard to explain why. It just happened. And then I started to play bass guitar. That’s exactly what I wanted. I just felt it in every fibre of my body. This is what I want to do… like everyone has that exact feeling for their instruments, I am sure.

 

 

But at the end of the day, that’s a dream come true.

Svein: Yeah, definitely. This is what I want to do. Now I’ve been doing this for 15 years and love doing it.

 

So you are a happy man.

Svein: I am happy playing the bass guitar, yeah.

 

And what about your case, Anders?

Anders: I just suck at every instrument (laughing). The only other instrument I can play is the vocal. I don’t have the patiance to become a guitarist or a bassist or a drummer. I tried all instruments, but I…

Svein: …you don’t have the patience…

Anders: …no, I don’t have the patience. That’s a different thing, but I don’t have the patience to become good in it.

 

Let me ask some questions about time management because I just checked which bands you are now in, which ones are active, which ones are not, and I fonda long list. How is it possible to manage those things together? Nordjevel, side projekts, studio stuff, private life, friends, family, job, whatever…?

Svein: Well, I have cut down on the number of bands that I’m playing, so for now I only do Nordjevel and Nattverd, and that’s it for me. It requires a lot of time during the year and my wife isn’t always happy about my touring schedule, my priorities, because I have always prioritized doing my bands. That is number one for me, as has always been. But now I need more time for family life, for working, but still, it’s a balance. We have to try somehow to balance and maybe not tour that much as we have done before. Whatever comes along, we will see. If it’s tempting, we might do it anyway.

 

And you, Anders?

Anders: I only play actively with two bands, Nordjevel and Doedsvangr. A lot of other projects are dead, those are the two I focus on. I have a very understanding partner. She respects and lets me do what I do, so I have time and energy for it.

 

If we are talking about black metal, the first thing that one can associate to it, is the role of religion. So how religion and church are fitting to your life?

Anders: I would categorize myself more as an anti-religius… to church and another things, I don’t really care, I don’t pay attention to it. For me.. it’s like it doesn’t exist at all. I don’t care. It’s fake… it’s all plastic…

Svein: I think it’s easier for us in Norway because the church isn’t that strong as it is in the Catholic countries. So it really doesn’t affect us in the same way. We can just choose to ignore it. And the church is not part of the state, it’s just something that’s there, so we are not affected on a personal level or in the society in general.

 

Last and final question, what I always ask everyone. What music means to you, and what metal means to you?

Svein: Well, to me music is everything. I always wanted to play music, to become some sort of musician without having a specific plan. From when I was like 10-12 years old, I always loved music. Sitting at home, listening to music, probably 4 or 5 hours a day, and rehearsing at the same time, always. I don’t know why. It’s part of me. As it is part of, I guess, everyone who likes music and especially metal. Because I think metal fans are more dedicated, they are more into the music than other people who says ‘I like all kinds of music’. No, you don’t. You don’t have the passion, you don’t have what we have. You don’t have that fire burning in your soul like we have. It’s a totally different thing.

Anders: Actually, I don’t have so many words to say about it. For me, it’s expression of frustration and feelings.

Svein: It’s a good way to express yourself in so many different ways. And it’s an outlet for so many things, like for example anger and frustration, and we do that through music and live shows. So we are not the violent people you meet in the next corner as we already expressed it through the music.

 

Many thanks for your time, I really appreciate it.

 

And you can read our Nordjevel and Taake concert review HERE!

 

Written by Á