TÜRBÖWITCH tavaly megjelent Fullmoon Liquorthropy lemezét vettük górcső alá

2023. 03. 31. - 17:29

Rendkívül nehéz megállni, hogy ne pattintsak pár doboz sört, miközben az új Türböwitch album forog a lejátszóban, de hát (mint tudjuk) első a munka – aztán a szórakozás. A Fullmoon Liquorthropy a második nagylemeze a fővárosi anyaboldogítóknak, a Napalm To Posers debüt óta 5 év telt el (volt egy Beyond the Last Call EP) szóval nagyon is ideje volt már ennek. Anno, aki megszerette a Türbö zenéjét, szerintem alig várta, szinte szomjazta ezt a pillanatot, hogy mikor lesz végre friss kiadvány. Zsolti (Lédeczi Zsolt énekes) és csapata most nem okoztak csalódást, ugyanis a Telihold Likőrtrópia képében egy remek speed / punk / thrash metal albummal gazdagodott az underground színtér. Néha az az érzésem, hogy ebben a műfajban alkotni egyáltalán nem népszerű itthon, ezen a vonalon szinte alig vannak bandáink. Nálunk nem volt old school thrash revival, sem new school modern tech – thrash robbanás. A crossover / HC / thrashcore ment egy időben, most mintha újfent erőre kapna, de valahogy sosem volt híres erről e nemzet. Bár ki tudja, mit hoz a jövő…

Bő félórában 9 számot tolnak bele az arcunkba a sebesség mániákusok, hatásos punk / metal ötvözet formájában, tele jobbnál jobb thrash és klasszik heavy metal részekkel. Az egészet áthatja a vérfarkas R’N’R és a black metal szelleme is, erős old school aurával árasztanak el bennünket, mintha egy időutazást tennénk a dicsőséges metal istenek korába. Beülsz a haverjaiddal egy DeLorean kisbuszba, telepakoljátok pár kocka sörrel meg mindennel is a gépet, hangszerek be, gyors tankolás a rock and roll gas station-ön majd irány a 80-as évek és nyomni, ami a csövön kifér. Nincs holnap, nincs visszaút csak a szentségtelen fém! Ugh!

 

 

A sejtelmes intróval nyitó High On Chaos már adja a jelet, hogy itt bizony kő kövön nem fog maradni, headbangelésre motiváló heavy / thrash vágta, de ez még csak a kez-death… Az első komolyabb pofonokat a zseniális címadó és a megklipesített Fuck Off In Hell kettőse adja, kiválóan megírt nóták, de mindegyiken érződik, hogy frankón össze lettek pakolva. A gitármunka különösen tetszik. A 6 húrosok tónusa finom, remekül eltalált, ízes szólókból nincs hiány! Harsányi Zsolt és Tóth Péter gitárosok gyakorlatilag szétspeedgitározzák a lemezt, csuklójukban ott vibrál a werewolf őserő. Ehhez jönnek Dombai László basszusgitáros Lemmy-sen csilingelő témái és Alex Gardener (session dobos) magabiztosan fifikás kalapálása. Élőben viszont Hekele Attila püföli a bőröket, nem lehet rá / rájuk panasz, mindketten képzett dobosok, míg Alex munkáját ezen a lemezen, Attila játékát már élőben is tapasztalhattam. Biztos alapjai a Türbö-gépezetnek. Amúgy nincs nagy trükközés, a mocskos punk rock pulzálásra épül szinte minden, néha a d-beat szaggat – néha a kétlábgép dübörög. Néha átmegyünk totál black ’n’ roll wörshipbe, ezért óriási kedvenc a Nightmare Incarnate – mely a következő pofon az Infernal Beer Demons mellett. Lédeczi úr orgánuma karcos / vaskos középmagas tartományokban mozgó, black metal károgás. Van benne kraft, ráadásul érthetően vokalizál, némi Jon Nödtveidt utóhatást érzek nála. (Anti Cosmic Metal Of Death!) A változatos tónusú énektémáknak köszönhetően a lemez nem reked meg egyetlen dimenzióban, a többféle orgánum sokat hozzátesz a zenéhez. Van egy true heavy metal oldala is az egésznek: jól időzített King Diamond féle sikolyok szakítják meg a Türböwitch alkoholgőzös himnuszait. Apropó himnuszok: simán lehet a srácokkal együtt nótázni a refréneknél, ami koncerten különösen adja a flasht. Már beszéltem arról, hogy mennyire pengén / ötletesen megírták a lemezt a srácok, de emellé óriási feeling van a dalokban. (Az Infernal Beer Demons mekkora már!) Ilyesmit a Motörhead albumokon tapasztaltam. Egyszerre megy nekik a lazulás és az „I don’t give a fuck!” attitűd, de ha kell, akkor odapirítanak rendesen. Ugh!

Érdemes amúgy fizikálisan beszerezni a korongot, nemcsak a patent szövegek miatt (a hármas track sorai szenzációsak) hanem mert egy arcade stílusú / oldalnézős játékot is le lehet tölteni vele, melynek főszereplője Beerwölf. Ilyet mostanság nem nagyon láttam, úgyhogy aki kedveli például az Alpha Beta Gamer oldalán található cuccokat és még a Türböwitch zenéjét is úgy issza, mint más a hideg sört egy nyugodt nyári napon, vagy az anyja csecseiből a tejet, annak melegen ajánlott a CD beszerzése. A front cover klasszik old school stílusban fogant, Szelei Csilla volt a tettes, szerintem illik ide, a lay-out többi részét pedig Pester úr követte el. Mondjuk, én simán el tudnék képzelni hamarosan egy olyan képi világot / illusztrációt is, mint amilyen az Ed Repka fejében létezik, sok hasonszőrű bandának alkotott már jellegzetes borítókat, artwork-öket.

Mit is mondhatnék még? Ha szereted a mocskos speed / thrash / punk muzsikákat és bírod az olyan csapatokat, mint a Municipal Waste, Toxic Holocaust, D. R. I., vagy Mercyful Fate, Bathory, Sabbat, ráadásul szereted a 80-as évek true metal törvénykívüliségét és szólásszabadságát, akkor a Türböwitch zenéje neked szól! Ugh!

Írta: Molnár Zoltán

 

A csapat tagjai nemrég Szénégető Richárd stúdiójában is feltűntek, szó esik többek között a legfrissebb nagylemez készítésének kulisszák mögötti eseményeiről, a DIY stúdiózás és digitális terjesztés (kérdéses) szépségeiről, jövőbeli tervekről és persze a közelgő INSANE HELLRIDE FEST 2023-ről is.

LEGFRISSEBB CIKKEK

NIRVANA feldolgozással és vonósokkal érkezik az új UADA lemez

NIRVANA feldolgozással és vonósokkal érkezik az új UADA lemez

Jake Superchi az UADA zenekar tagja így nyilatkozott az áprilisban megjelenő új lemezről: „Az Interwoven ötlete – egy akusztikus utazás, amely diszkográfiánk minden fejezetéből egy-egy dalt követ nyomon – először az UADA megalapításának napján, 2014. október 1-jén...

LEGÚJABB TERMÉKEK A WEBSHOPUNKBAN