A Wolfsnächte 2024 turné keretein belül visszatért hazánkba a Powerwolf, és a Hammerfall. A power metal megrögzött rajongói örömére kijelenthetjük, hogy szinte minden évben van szerencsénk ezeket a zenekarokat hazánkban is látni, de most minden eddiginél nagyszabásúbbra sikerült az este, ugyanis habár nem csordultig de (szemmel láthatóan) erősen megtelt az MVM Dome csarnoka, október 22-én. Habár a szerencsés dátum választás miatt gondolhattuk, hogy, mivel másnap nálunk nemzeti ünnep, nem kell dolgozni senkinek, biztosan teltházas lesz az esemény, végül azért maradtak még ülőhelyek szabadon.
Az estét a Wind Rose nyitotta, azonban meglehetősen szellős volt a nézőtér az egész koncert alatt. Nem szokásom de sajnos muszáj kiemelnem, hogy egy hatalmas fekete pont a szervezésnek / helyszínnek, hogy a beengedés olyan lassan történt, hogy szerkesztőségünkből is volt, aki már kapunyitásra ott volt, beállt a sorba, de csupán az első koncert utolsó szám (!!!), második felére tudott a nézőtérre bejutni… Namost oké, hogy nem mindenki az előzenekar, a Wind Rose miatt érkezett, de ugyanúgy kifizették rájuk is a belépőt.
A beengedés okozta traumákat félretéve, a Wind Rose teljes legénysége kitett magáért, hogy bemelegítse a közönséget. A zenekar tavalyi Analogos koncertjén, melyen akkor headlinerként jártak nálunk, elkönyveltük, hogy ha visszajönnek, biztosan az első sorban kell lennünk. Fantasztikus dallamos, pörgős koncertet láthattunk, kezdő bandákhoz méltó minimál díszlet kíséretében, de mindezt ellensúlyozta, hogy a közönség soraiban bőségesen találtunk felfújható, vagy éppen kartonból készült kardokat, csákányokat, pajzsokat. Igen minden bizonnyal a fanklub is jelen volt már az elejétől fogva.
Rövidke átszereles után kezdett is a Hammerfall. A svéd power metal koronázatlan királyai a tőlük megszokott lendülettel nyomták végig a bulit, de kicsit a koncert második felében úgy lehetett érezni, mintha megunták volna a zenélést. Valahogy kicsit egysíkú lett a végére a történet, a számok valamiért ugyanolyannak tűntek. Meglehet egy kicsit másképp összeállított setlist sokkal másabb érzéseket váltott volna ki belőlünk. Mindezek mellett az a rengeteg év zenélés nem maradt nyomtalanul persze, a zenekar eszméletlenül egyben mozgott, a színpadi megjelenés nehezen kifogásolható volt. És hát talán ami a legfontosabb, rohadtul egyben szólt a dolog, közel ugyanazt kaptuk mint egy profi stúdió anyagon. Azért sajnálom, hogy hamar vége lett. Dehát el kell fogadni, habár lehet régebb óta nyomják, most mégsem ők voltak a fő produkció. A koncert végén Joakim bemutatta a zenekart, amit úgy fejezett be, hogy ő pedig a Hammerfall énekese kitudja már mióta, és erre ő nagyon büszke is. Mosoly, fotó, integetés, pengető dobálás, aztán már előttünk is volt egy nagy, mindent eltakaró PW logós függöny.
Gyorsan körbe szaladtunk a létesítménybe, pizza a büfében, mosdó, stb. Meg kell említeni, hogy bőségesen voltak kajás, piás pultok ahol pillanatok alatt volt kiszolgálás. Igen mindig van aki lusta a legközelebb eső pulton túl menni, de konkrétan az emeleten (ahová nem kellett külön karszalag, csak egyszerűen senki nem volt hajlandó fel mozgólépcsőzni) gyakorlatilag koncertek között sem kellett sorban állni a kajáért és a mosdónál sem. Ilyen szempontból jár a piros pont a helyszínnek.
Pontos kezdés után, ahogy egyébként a másik két zenekar is, lehullott a függöny, és élénk tárult egy hatalmas templomot idéző színpadkép, régen nem látott méretű ledfallal a háttérben, amin folyamatosan animált, témába vágó képet kaptunk, természetesen nem kis mennyiségű tűzijáték és lángcsóva kíséretében. Nehéz leírni a látványt, inkább nézzétek végig a koncerten készült galériánkat, a képek ömagukért beszélnek. Aki látta a csapat pandémia alatt készült Monumental Mass kiadványát, ami az itthoni Raktár koncertek kicsit nagyobb volumenű megfelelője a Powerwolf esetében, annak nagyjából ugyanezt kell elképzelni, csak 3 dimenzióban és kicsit hangosabban. 16+3 számos setlist, két órás farkaskodás, eszméletlen hangulat. Nem maradt el a “most ketté választom a közönséget mint Mózes a tengert”, jobb és baloldali közönség énekeltetés sem. Kollégánk készített egy rövidke videót is, mely igyekszik összefoglalni ezt a fantasztikus élményt, amit leírni inehezen tudunk. A videót ITT ÉRITEK EL.
További képeket pedig a Metal.hu Facebook oldalán találhattok.
Írta: Zs
Képek: Újj Kristóf /// K Photos Hungary
