A Deftones gitárosa, Stephen Carpenter már 2022 óta nem turnézik a zenekarral az Egyesült Államokon kívül. Azóta a banda beszerzett egy gitárost direkt azzal a célzattal, hogy Carpenter-t helyettesítse az amerikán kívül eső bulikon, ez a zenész pedig nem más, mint Lance Jackman. Rajta kívül pedig Shaun Lopez (Far) is besegít egy-két bulin a jelenlegi turnéállomásaikon.
Carpenter akkoriban így jelentette be, hogy hazájukon kívül már nem láthatják őt a rajongók: „Akármennyire szeretnék útra kelni a testvéreimmel, és minden csodálatos, nemzetközi rajongónknak játszani, úgy döntöttem, egy ideig csak hazánkban fogok játszani. A világban zajló események közepette egyelőre nem vagyok kész arra, hogy elhagyjam az otthonom és a hazát. Bárcsak láthatnám mindannyiótokat, de egy időre sacramentói jó barátunk, Lance fog beugrani a posztomra. Ugyanakkor távolról figyelni fogok, lélekben ott leszek a Deftones-családommal.”
Egy újabb interjúban Carpenter most bővebben kifejtette, pontosan mi vezette ehhez a döntéshez. A lényeg az, hogy szorong attól, hogy repülőgépre szálljon, és erről így nyilatkozott a The PRP-nek:
„Biztos vagyok benne, hogy tisztában vagytok azzal, hogy most egy ideje nem vettem részt nemzetközi utazáson… Nagyon egyszerű. Azt hiszem, mindannyiunknak adódnak valamilyen szintű problémái a repülőre szállással… Számomra pedig ez a szorongás akkor alakult ki, amikor elkezdődött a pandémia, és épp meghoztam ezt a döntést.
Ezt pedig azért tettem, mert épp készülődtünk egy útra, egy messzi úti célra utaztunk volna, én pedig azt mondtam, ‘hogyna nekem most el kell mennem olyan messzire, és ottragadok, akkor majd meg akarnak szúrni valamivel. Biztos, hogy nem megyek’. Ez őrület. Szóval az meg sem történt.
A döntésem egyszerű volt. Úgy voltam vele, hogy a[z utazással] keletkező szorongást tudom úgy kezelni, hogy szimplán elkerülöm [a kiváltó okot]. Olyan, mintha kudarcot vallanék. Szívás. Mert természetesen szeretnék menni és játszani azokon a bulikon, és azok között az emberek között lenni, akik támogatnak és szeretnek minket.
De ezt a döntést én magam hoztam, vannak emberek, akik megértik, és vannak, akik nem. Akik most nem értik, talán egy nap meg fogják, nem tudom. Talán sosem fogják.”
Carpenter több szót is ejtett szorongásairól, és kifejezte háláját a Deftones felé, hogy megértően kezelték a szituációt, és gond nélkül folytatták nélküle a külföldi turnét.
„Mindig elaludtam, mielőtt felszállt volna a gép. Amikor ténylegesen pont felszállt, arra felébredtem, de rögtön aludtam is tovább. Csak nyugtáztam, hogy jól van, aztán visszaaludtam. Számomra ez volt a legkönnyebb módja a megküzdésnek. De úgy gondoltam, hogy eldönthetem, hogy örökké ilyen érzésekkel folytatom tovább, vagy csak abbahagyom, és nem érzem tovább [a szorongást].
És ahogy említettem, nem könnyű. Kimaradok abból, amit annyira élveztem csinálni mindig is, és nagyon, nagyon kemény dolog volt ezzel dűlőre jutni. De másrészről pedig a srácok [zenekartársak] támogatnak. Ugyanakkor ők is szeretnék, ha velük lennék. Szóval ez nem a legkönnyebb. De nagyon hálás vagyok, hogy itt van nekünk régi barátunk, Lance, aki ténylegesen eljátssza minden részemet a zenében.
Azért is nagyon hálás vagyok, hogy ezt így megadhatom a srácoknak, aminek köszönhetően folytathatják, mert akarják folytatni. Úgy voltam vele, hogy nem akarok ennek az útjába állni. Ez az elsődleges okom. Az elsődleges okom az volt, hogy ténylegesen megszűntethetem a szorongásomat azzal, hogy szimplán nem megyek. A másik érv az volt, hogy az utolsó, amit akartam volna, hogy elutazom bármelyik távoli helyre, amit egyszer csak lezárnak, mert épp úgy gondolják, és menekült leszek egy olyan helyen, ahol vissza sem tudok jutni a házamba.
Azt gondoltam, legalább a saját országomban. Ha muszáj lenne, haza tudnék sétálni. Lehet, hogy sokáig tartana, de hazajutnék.”
Forrás: MetalInjection
