A PANTERA frontembere, Philip Anselmo által 2001-ben elindított Houscore Records lemezkiadó videót töltött fel az énekesről, ami bepillantást enged a kulisszák mögé louisianai kísértetházába, miközben Halloween éjszakájára készül.
A Housecore ezt írta: „Az elmúlt három évben a Housecore Records kísértetházat hozott létre a család és a barátok számára. Most végigvezetünk mindenkit, hogyan épült fel mindez.”
Anselmo 2013-ban hatalmas horror rajongóként egyesítette erőit a nemzetközileg elismert, egyik legnevesebb krimi szerzővel, Corey Mitchell-lel („Hollywood Death Scenes”, „Dead And Buried”), hogy létrehozza a Housecore Horror Film & Music fesztivált, ami egy háromnapos underground horror és metal rajongói esemény, amely a metal és a hard rock legnagyobb bandáinak koncertjeit egyesítette a horror, krimi, metal és hasonló témakörök vetítésével, továbbá néhány különleges vendégszereplővel a világ legelismertebb horror rendezőivel.
Az ARTISTdirect.com-nak adott 2010-es interjúban Anselmo arról beszélt, mikor lett először horror rajongó. „Amikor gyerek voltam volt egy fekete-fehér tévénk, amin ment a szombati matiné, ami gyakorlatilag egy horror műsor volt – mondta. „Ami azt illeti, egyedül voltam otthon, és láttam Mario Bava „Black Sabbath”-ját, de ez egy későbbi emlék. A szombat esti műsornak volt egy horror műsorvezetője, a „The Guru”. Őszintén szólva a leghatásosabb a „Sunday Morning Movie” volt – olyan filmekkel, mint a „Fiend Without A Face” (1958-as angol Horror-Sci-fi – a szerk.) és a „How Awful About Allan” (1970-es amerikai Horror/Thriller – a szerk.). Akár hiszed, akár nem, ezeket vetítették a tévében! Ezek totál kiakasztottak. Minden este felkeltem és könyörögtem anyámnak: „Fenn maradhatok és megnézhetem a „Night Gallery-t?” Haha, és én persze kibújtam az ágyból megnézni.”
Az Austin American-Statesmannek adott 2014-es interjújában arra a kérdésre, hogy melyik horrorfilm ijesztett meg először igazán az ifjú Anselmót, azt mondta: „Nem mondom, hogy megijesztett, mert könnybe is borult a szemem tőle, de „King Kong” volt az első film, ami igazán megérintett gyerekkoromban. Ami megijesztett és félelmet keltett fiatal koromban az a „How Awful About Allan”, Anthony Perkins főszereplésével, akit a „Psycho”-ból lehetett már ismerni. Teljesen megrémisztett. És persze tagadhatatlan az „Ördögűző” hatalma. Általános iskolában láttam a „Don’t Go In The House” (1980-as amerikai Horror film) című filmet a színházban. Láttam a „The Changeling”-t (1980-as kanadai misztikus Horror – a szerk.) is – amitől megijedt mindenki! Láttam a „Silent Scream”-et Barbara Steele-lel (1979-es amerikai slasher horror), és teljesen megőrjített.”
Néhány évvel később egy barátja meghívta Anselmót, hogy nézze meg a The Evil Dead című filmet, amely maradandó hatással volt a zenészre:
„Ember, csak annyit mondok, hogy hosszú sétám volt hazafelé ezeken az üres, kietlen utcákon” – mondta Anselmo. „Úristen, egész éjjel ébren voltam. Ez felülmúlta az ördögűzőt, mert abban a korszakban olyan gore jeleneteket láttunk, ami arról szólt, hogy, ha valami minél véresebb, annál jobb. Ez teljesen hazavágott.”
