December 16.-án zárult a hazai Monastery 14 állomásos nyugat-európai turnéja, amin olyan nevekkel együtt osztoztak esténként a színpadon, mint a Belphegor, Arkona és az Atrocity. Ez volt a zenekar fennállásának első igazán nagy lehetősége, hogy megmutassa nemzetközi szinten is, hogyan értelmezik a súlyos death metal-t! És mint ahogy ígértük nektek, készült egy beszámoló is erről a nem mindennapi körútról, méghozzá a zenekar fiatal frontembere, Kovács Roland tolmácsolásában! Az élménybeszámoló hosszússága miatt két részletben olvashattok róla, így most következzen a turné második szakaszának sztorija. Öveket becsatolni, turnébuszra fel, a beszámoló 1. részét IDE kattintva tudjátok elolvasni.
8. nap Mannheim, Németország-Ms Connexion(2023.12.08.)
Franciaországot nagyon szerettük, élmény volt ott minden koncert, azonban mentünk tovább és a következő cél nem más volt, mint Németország! Az első állomás Mannheim, volt, ami egyébként nem volt messze a francia határtól. Útközben Karlsruheba sajna kellett tennünk egy kis kitérőt, szeretett Meinl beütő cinünk ugyanis megköszönte a rengeteg belé vetett bizalmat, de egy repedés formájában nyugdíjaztatta magát! 😀 Az új cin megvásárolva, irány Mannheim. A helyhez érve láttuk, hogy itt lehet majd küldeni neki rendesen. A klub, a város ipari részén helyezkedett el, mögötte iszonyat nagy kohó! Maga a klub is egy hideg, gyárépület volt, erős, bár nem tolakodó olaj szaggal! A backstage viszont teljesen rendezett volt, szokásos kiosztással, tehát az Atrocityvel osztoztunk. Bejártuk a helyet, ami egyébként szintén elég nagy férőhelyes volt, ha jól emlékszem akkor 800 ember befogadására volt képes. Marha nagy hangtechnika! A színpad előtt összeraktuk a kis motyónkat, majd vártunk, mint a jó gyerekek. A beállások meghallgatása itt sem maradhatott el természetesen. Itt egyébként játszott előttünk egy Pestilent Reign nevű csapat, tehát mi a másodikak voltunk aznap este. 19:35-kor el is kezdődött az intronk, a szokásos 300 emberes nézőszám előtt, amit nem tudok elégszer hangsúlyozni, hogy hatalmas élmény volt. A terem nagysága révén, hasonló volt a helyzet, mint Lyonban. Összeségében nagyon élveztük ezt az állomást is, bár mint mondtam iszonyat hideg volt. Én nem vagyok egy fagyos gyerek, még októberben is legtöbbször rövid gatyázok, de erre még én is azt mondtam hogy ennek a fele sem tréfa. Könnyen lehet, hogy itt fáztam meg egyébként..
Következett Glauchau!
9. nap Glauchau, Németország-X-Mass in Hell Fest (2023.12.09.)
Ezt a bulit iszonyatosan vártuk, nem csak azért, mert ez egy „mini” fesztivál volt, hanem azért is mert ezen az estén csatlakozott hozzánk az Asphyx is. Szerintem őket senkinek nem kellett bemutatni, aki kedveli a death metal műfajt! A klubhoz érkezve várnunk kellett egy kicsit a nightlinerre, de nem a késés miatt, hanem mi érkeztünk jóval korábban. A szokásos bepakolás következett! A Belphegor színpadjának a kialakítása alatt, bedobtunk az arcba fejenként egy liter kávét, majd vártunk. Ültem az asztalnál, majd egy ismerős arcot pillantottam meg, Martint az Asphyx zenekarból!! Felpattantam és azonnal kértem tőle egy fényképet, itt megjegyezném, hogy egy végtelen színpatikus ember, rendkívül közvetlen volt velem, váltottunk is pár szót! Kérdezett a zenekarról, milyen műfajt tolunk. Elmondtam neki amit tudni kell rólunk, majd annyit mondott erre hogy kíváncsian várja a koncertünket! Azt a rohadt életbe, gondoltam magamba, elmondtam a többieknek is, mindenki azon a véleményen volt hogy itt ma 110%-ot kell nyújtanunk! A lehetőságek adottak voltak, fenomenális volt a színpad, a soundcheck alapján jól is szóltunk, a fénytechnika is profi volt. A terem egyébként itt is 800 férős volt! 18:00-kor volt kapunyitás, ekkorra már végeztünk mi is a beállásunkkal, mondom kinézek mi a helyzet a kapunál! Azt a kurva életbe! Kígyózó sorok voltak már este 6 órakor az ajtó elött, ez még nagyobb lendületet adott nekünk! 1 óra várakozás vette kezdetét, ami gitár hangolással és az öreg derekam, nyakam bemelegítésével telt el. 😀 19:00 kezdés, már szólt az intro amikor kimentünk a színpadra és döbbenetes módon, teltház volt! Mindenkit egy baszott jó érzés kezdett el magába keríteni a zenekarból! Túl vagyunk pár koncertet, hiszen szerintem jópáran tudjátok, hogy mennyit koncerteztünk az elmúlt években, de ez valami egészen más volt. Ennyi embernek játszani egy olyan érzés, amit nem igazán lehet szavakba önteni és tiszta szívemből kívánom minden zenész honfi sorstársamnak, hogy élje át ezt a dolgot legalább egyszer az életében! A közönség szuper volt, ment a bólogatás, a Dreadfull Thing alatt pedig egy kis pogó is belefért a színpad előtt! A balkonon már koncert közben láttam hogy Jules a basszeros (Belphegor, Nile, Incantation) végig nézte a koncertünket, csak úgy mint az Atrocitys srácok és az Arkona zenekar is, ráadásul Masha rengeteget le is kamerázott a koncertünkből! Amikor mentünk le a színpadról, közülük a legtöbben megveregették a vállunkat és mondták hogy nagyon tetszett nekik a koncertünk! Vigyorogtunk mint az állat megdumáltuk a dolgokat, majd irány zuhanyozni és kajálni. Mindenki végzett a kis teendőjével, majd ezután jött az ami az eddigi zenei karrierem legnagyobb elismerése volt. Martin behívott minket az öltözőjükbe, ahol elmondta hogy brutálisan jó show volt amit aznap este lenyomtunk és nagyon tetszett nekik, reméli találkozunk még, lepacsiztunk! Ez egy kibaszott tündérmese, gondoltam magamba! Nem is volt kérdés hogy ma a 3 zenekar mellett az Aphyxot is megnézzük, amire akkorát bólogattam hogy majd leesett a fejem! Óriásit toltak a veteránok! Közben Alex az Atrocityből csinált velünk képet, külön kihangsúlyozta hogy mekkora király hogy a faterommal zenélek! Összegezve ez olyan este volt számunkra, amit azt akartuk hogy soha ne érjen véget, de menni kellett tovább, hiszen másnap Essen következett egy legendás klubban! Életem végéig felejthetetlen élmény marad ez az este!
10. nap Essen, Németország-Turock (2023.12.10)
Átszelve Németországot, megérkeztünk Essen városába. A parkolás volt egy kicsit bajos a környéken, de azért a végén megoldottuk a feladatot. Belépve a klubba látszott, hogy egy igazi extreme metal koncerteket lebonyolító helyről van szó, amit a múltban ott rendezett koncertek plakátjai is megerősitettek, csak hogy egyet említsek 2006 Entombed, Dismember, Grave! Ennek tudatában, már hatalmas megtiszteltetés volt számunkra itt játszani. Itt is a szokásos menetrend következett, amit már számtalanszor leírtam nektek itt a beszámolóban!
18:30-kor kezdtünk és ugyanaz volt a helyzet, mint Glauchauban, itt is rengeteg ember volt már a kapunyitás pillanatában, amikor felmentünk a színpadra, örömmel láttuk hogy közel teltház van az 500 férőhelyes klubban! Folytatódott az előtte nap, annyi különbséggel, hogy az itteni közönség még jobban vevő volt arra a mondatomra, hogy I wanna see some pit ladies and gentlemens! Óriási energia áradt a nézőtérről fel hozzánk a színpadra, ami rajtunk is egy hatalmasat dobott! A koncert utáni vigyorgás természetesen itt sem maradhatott el! Lepakoltuk a színpadot, majd egy kicsit segédkeztünk az utánunk következő Atrocitynek! Kicsi aggodalom viszont volt bennünk, hiszen Anglia következett, ahova a Brexit óta köztudottan nehéz bejutni, és ne legyünk álszentek, nem vagyunk valami bizalom gerjesztő pofák 😀 ! Németországot összegezve, egy nagyon jó közönség volt mindenhol, a klubok rendkívül profik voltak minden helyszínen, a catering, a backstage, a segítő emberek és még sorolhatnám a végtelenségig! Örökre a szívünkbe zártuk őket és nagyon remélem, hogy ezzel a német hallgatóság is hasonlóan van, a koncert kritikáin egytől egyig nagyon jók voltak, aminek brutál örülünk! Visszatérünk még ide!
11. nap Day Off! (Németország-Hollandia-Belgium-Franciaország)
Essentől Hollandián, Belgiumon keresztül vezetett az út Calais fele, az itt lévő kikötőből indult a hajónk az angliai Dover városába, hiszen a következő napokban 3 angol állomásunk volt a turné keretein belül. Hatalmas egy kikötő Calais, marha nehéz volt rajt eligazodni, de azért végül segítséggel sikerült. Csupa uncsi dolog, francia ellenőrzés, angol ellenőrzés, ahol is leültettek minket egy váróban és egyesével „átvilágítottak” minket az angol Border Controllos emberkék! A francia vámosoktól ATA papírunkra kellett pecsételtetni, hiszen elhagytuk Az EU-t! A hosszas procedúra után, végre felmentünk a kompra ahol is nagy kő esett le a szívünkről! Irány Anglia! Másfél órás hajóút várt ránk, ami a nyugodt óceánon brutál nagy élmény volt, majd megérkeztünk Doverbe. Itt először a balos közlekedésre kellett átállni, nagy fura volt. Itt is ATA pecsét, majd kerestünk egy boltot ahol feltankoltunk és irány Sheffield!
12. nap Sheffield, Anglia-Corporation (2023.12.12.)
Elrotyogtunk Sheffield városáig Dovertől, közben megcsodáltuk a számunkra szokatlan angol tájat, városokat, falvakat! A klub egy szűk utcában volt, viszont pont az ajtó előtt tudtunk megállni, ami a pakolás szempontjából nem volt utolsó! Viszont ahogy beléptünk, egy ismerős érzés fogott el! Na ha Mannheim hideg volt, akkor ez ahhoz képest maga volt az Északi-sark, brutálisan hideg volt belül a klubban, rendesen húzott mindenkit magával a hideg, de szartunk bele, a koncert érdekelt minket! 19:00 kezdés, itt volt a legkevesebb a nézőszám a turné alatt, nem csak rajtunk hanem az összes zenekarra vetítve is! Az a kevés ember viszont lelkes tapsal jelezte tetszését az összes zenekar irányába! A klub egyébként jól szólt, panasz nem lehetett rá! Annak aki eljött és megnézett minket, nekik pedig hatalmas ölelés!
13. nap Manchester, Anglia-The Bread Shed (2023.12.13)
Ezt a bulit már hónapok óta nagyon tolták a helyi promoterek, minket is kiemeltek külön többször is, egy klipel, beszámolóval a zenekarról, amiért nem tudunk elég hálásak lenni nekik! A klub szuper volt, az egyetemi városban helyezkedett el. A szokásos dolgok után, mi is színpadot kaptunk, felkerültek az erősítőink a Mesa ládákra, dob összerakva! Örömmel vettük, hogy itt jóval nagyobb létszámban jelentek meg az emberek, mint Sheffieldben! Itt is, hasonlóan Mannheimhez, egy másik banda nyitotta az estét, akik igazi old school black metalt játszottak! 18:30-kor el is kezdtük a koncertet, a manchesteri közönségnek, akik igen szép számban jelentek meg! Örömmel tapasztaltuk, hogy rengeteg fiatal is részt vett a koncerten, ami szerintem manapság különösen faszántos dolog! A másik számomra fasza dolog pedig az volt, hogy rengeteg szép csaj is volt a koncerten 😀 , de ez nálunk itthon sincsen másképp! Lenyomtuk a bulit, a közönség lelkes volt! Elégedetten indultunk el Londonba, amit a klub miatt és más személyes okok miatt is nagyon vártunk!
14. nap London, Anglia-Underworld (2023.12.14.)
Megérkeztünk Londonba, Camden város részébe! A klubba bepakolás nem volt egyszerű mivel egy elég meredek lépcsőn vezetett az út! Közben Dixi aki számtalan Monastery dalszöveget írt és ír jelenleg is, jelezte hogy hamarosan érkezik feleségével! Angliában élnek és nagyon szeretett volna már megnézni minket élőben is! Iszonyat vártuk már ezt az estét a turné kezdete óta! Makai Laci a Lazarusból csomót mesélt nekem magáról a környékről és a klubról is, innen üzenem hogy mindenben igazad volt Laci, köszi a felkészítést! 😀 Elkell hogy mondjam, nem sok soundchecket élveztünk még így! Marha jól szólt az egész terem, hangerőben is pont annyi volt amennyi kellett és hasított is! 18:30-kor felmentünk a színpadra és láttam, hogy Dixi már az első sorban integet! Itt is nagyon szép számú közönség gyűlt össze aznap este, öröm volt játszani annak a 300 embernek aki eljött! Koncertünk után beszélgettünk Dixivel, amikor is egy magyar srác és apukája lépett oda hozzám! Az ifjú titán elmondta, hogy mi vagyunk a kedvenc zenekara és nagyon szeretett volna már élőben látni minket! Aláírtuk neki a vásárolt pólóját és a CD-t is, elcsattant pár fénykép is velünk! Iszonyatosan jól esett ez mindenkinek a zenekarból, szerintem ezen dolgok miatt is érdemes ezt csinálni! Innen is hatalmas köszönet srácok, találkozunk még veletek, ebben biztos vagyok! Sajnos indulnunk kellett mert , másnap Hollandia következett, tehát visszafele ugyanaz a procedúra ami a belépésnél szükséges volt! Ráadásul éjjel fél 3-kor ment vissza a kompunk Calaisba, reggel fél 5-kor érkeztünk meg és szinte 0 alvással. 3 órán keresztül kerestük a kikötőben, a francia vámot, ugyanis ahol előzőleg kaptunk pecsétet zárva volt! Nagyon fáradtak voltunk és a tökünk tele volt ezzel a hülye pecsételgetéssel! 😀 Sebaj, irány Hollandia! Anglia iszonyat nagy élmény volt, nem csak koncertekben, hanem az ország miatt is! Az emberek nagyon kedvesek voltak és segítőkészek! Hatalmas ölelés Anglia, reméljük ide is visszatérünk még valamikor muzsikálni egyet nektek!
15. nap Sneek, Hollandia-Het Bolwerk(2023.12.15.)
Hollandia még fáradtan is lenyűgöző volt, nagyon rendezett ország, egy igazi kis mese világ! A klub is egy csatorna partján feküdt, szép környezetben! A klub full modern volt, értve ezt az épületre, de akár a hangtechnikára is! Megérkezéskor bepakolás, majd a szokásos beállások! Mindenkin nagyon látszott, hogy már eléggé fáradt a banda! Én ráadásul fejfájással és torokfájással álltam színpadra, de ezzel nem voltam egyedül a zenekarból. A közönség és a buli viszont kárpótolta ezt a kis rosszullétet, nagyon élveztük a buli minden pillanatát! Megköszöntem a holland közönségnek a támogatást! Fürdés, kaja! A fejtörés itt is ment mindenki részéről, hiszen 1200 km-re voltunk a turné utolsó állomásától, Bécstől! Nagyon megkellett húzni a tempót ahhoz, hogy ne legyen behozhatatlan késés egyikőnknél sem! Egész éjszakás utazás következett, keresztül Hollandián és Németországon! Voltak nehéz pillanatok megmondom őszintén, de nagyon büszke vagyok a srácokra hogy ilyen jól viselték ezt a nem kis utat Bécsig! Köszönjük Hollandia! Királyok voltatok ti is!
16 nap Bécs, Ausztria-Szene (2023.12.16.)
Bécsbe megérkezve, fáradtak voltunk, viszont nagy elánnal néztünk a buli elébe, hiszen már pár hete sold out volt a koncert! Szokásos plakát nézegetés itt is, a klub profi volt! Nagyon jó elrendezése volt a helynek, a nézőtér is szuper volt, magas színpaddal rendelkezett! Bepakolás, beállások majd következtünk mi! Mi is megtettük az ilyenkor szokásos dolgokat(színpadkép kialakítása, soundcheck)! Vártuk a kapunyitást, ami meg is történt és Essenhez, Glauchauhoz hasonlóan itt is teltház fogadott minket, külön pozitívum volt a „ Szevasztok srácok!” bekiabálás a közönségből! 19:30-kor bele is csaptunk a lecsóba és itt is rendkívül nagy élmény volt ilyen közönségnek játszani! Bulink után fújtunk egyet, majd megnéztük a másik 3 zenekart! A Belphegor tömjén füstös, monumentális koncertjével zárult az este és egyben a turné is! A koncertek után meghitt volt a hangulat rengeteget beszélhettünk Jules-al a Belphegor bőgősével, aki egy csupaszív ember, meghívott minket a márciusi Decapitated bulira is, ott találkozunk Jules!! Az Arkonas zenészekkel is rengeteget beszélgettünk, elmondták hogy nagyon tetszett nekik a zenénk és szorítanak nekünk a továbbiakban! A fénytechnikus srác Riccardo is hatalmas forma volt! Csodás emberek voltak mindannyian!! A koncert végén készült egy közös fotó is a zenekarokkal és a stábbal! Az este után hazának vettük az irányt! Összegezve az egészet, ez egy életre szóló élmény volt számunkra! Rengeteg legendát ismertünk meg, barátokra is leltünk a turné alatt! Azt is remélem, hogy nyomot hagytunk az európai hallgatóságban! Rengeteg embernek tartozunk köszönettel! Hamarosan folytatás következik, körvonalazódik egy következő hasonló menet! Nektek pedig köszönöm, hogy elolvastátok a kis beszámolómat! Legyetek jók! Koncerteken találkozunk! Ölellek titeket én is és az egész zenekar!
