Nem kifejezés, hogy a vaskalapos Opeth-rajongók oda meg vissza voltak, amikor meghallották az új album elsőként megjelent single-jét. A novemberben érkező The Last Will and Testament album vokálok terén visszatér a zenekar death metal gyökereihez, ezzel elővéve azt a fajta keménységet, amit már 16 éve nem tapasztalhattunk az Opeth anyagaiban. Persze eddig sem zárkóztak el teljesen a kemény oldaluktól: koncertjeiken mindig helyet kapnak régebbi, intenzívebb számok is.
Egy nemrégi beszélgetésben Mikael Åkerfeldt és Fredrik Åkesson gitáros visszaemlékeztek megismerkedésükre a death metallal, és megosztották a gondolataikat a műfaj legnagyobb bandájáról.
Mikael a stílusban való fokozatos elmélyedéséről mesélt: „Elég későn ismerkedtem meg a death metallal. Tovább akartam lépni a thrash és speed metal-tól – ez igazából egy evolúció, egyre keményebbé váltani. Hallottam a Sepultura Schizophrenia-ját és Morbid Visions-ét, de… akármennyire szeretem ezeket az albumokat, egy kicsit túl felületesek!”
Az igazi áttörést a Bathory The Return… című albuma hozta meg: „Ironikus, de talán a Bathory második albuma volt, ami bevonzott [a műfajba]. Nem akkor vettem meg, amikor megjelent, talán ’87 lehetett vagy ilyesmi, amikor meghallgattam. Szarrá ijesztett! Nagyon ijesztő, gonosz lemeznek gondoltam, és volt rajta ez a hátborzongató szám, a ‘Possessed’, ahol azt üvölti, hogy ‘meg vagyok szállva’, és azt gondoltam, ‘Úristen!’…”
A webshopunkból még tudtok előrendelni az Opeth új lemezéből:
„Találkoztunk egy sráccal, aki ott lakott az utcában, és nagyon szerette a Venom-ot, és még fordított keresztek is voltak a virágágyásaiban!” – tette hozzá Fredrik. „Az első album, amit megvettem, az a Death ‘Individual Thought Patterns’-e volt. Azért vettem meg, mert Andy LaRocque gitározott rajta a King Diamond-ból, én pedig teljes gitárőrült vagyok.”
Mindkét zenész visszaemlékezett az első koncertekre, amiken részt vettek a helyi klubokban. Mikael egyik ilyen élménye a Merciless zenekarral történt: „Elmentem megnézni a Merciless nevű bandát, pont mielőtt kiadták a második lemezüket, a ‘Realm of the Dark’-ot. Egy ifjúsági klubban játszottak a Beyond nevű zenekarral, de ez csak az első dolog, ami eszembe jutott. Biztosan az idő tájt láttam az Entombed-ot is először. Elképedtem attól a jó viszonytól, ami a banda és a közönség között volt – alig volt ott pár ember, de mindenki rajongott a zenéért.”
Mikael határozottan válaszolt a kérdésre, hogy ki minden idők legjobb death metal bandája: „Minden idők legjobb death metal bandája egyértelműen a Morbid Angel. Az ‘Alters Of Madness’-ben minden megvolt, amit attól a zenétől akartam – a zenészi készség, ugyanakkor az intenzitás is, amire vágytam… illetve a legjobb death metal vokálok, amiket valaha hallottam. David Vincent jobb, mint Chuck Schuldiner, és Chuck is iszonyat szuper! David Vincent a death metal királya, az ő mintájára formázom a saját vokáljaimat.”
Fredrik egyetértett ezzel, és hozzátette: „Egyet kell értenem Mikael-lel, a Morbid Angel volt a legnagyobb. Én mondjuk a ‘Domination’-t is szerettem és a ‘Where The Slime Lives’-t.”
A frontember egy közös turnét is felidézett: „A ‘Domination’-turnén mi is részt vettünk a Morbid Angel-lel. Azt hittük, le fogjuk őket robbantani a színpadról a folkos rock-metal ‘Morningrise’ albumunkkal. Mondanom sem kell, hogy ez nem történt meg.”
Mikael szintén egyetértett Fredrik-kel azzal kapcsolatban, hogy az Entombed is említésre méltó: „Igen, teljes mértékben. Szerintem azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Bathory black metal is, nem pedig szigorúan death metal. Ha így állunk, akkor a Celtic Frost-ról és a Hellhammer-ről is kell említést tennünk. Emlékszem, amikor megvettem a Hellhammer ‘Apocalyptic Raid’ EP-jét. Bementem Stockholmban egy áruházba, megláttam, és rögtön tudtam, hogy meg kell vennem. Túl sokba került, és nem volt nálam annyi pénz – 7 font volt vagy ilyesmi, úgyhogy lecseréltem az árcédulát 1 fontosra!”
Forrás: MetalInjection
