Végre egyszer a megjelenés napján eljut hozzám egy hanghordozó erre itt szüttyögök a lemezismertetővel egy hónapja. Ilyen ez a nyári szünet, na! Horgászás közben mégse lehet death metal elemzést folytatni. Most belevágok a közepébe a sztorinak és a nyavajgásom a végén jön….
Az Impureza papíron egy francia death metal banda, de valójában spanyol, mert a zenekar agya Lionel Cano Muñoz gitáros spanyol gyökerekkel rendelkezik és szövegek is spanyol nyelven vannak. Ez is lehetne különlegesség, de ennél többről van itt szó. Ezek a jóemberek összeházasítottak a brutálisnak mondható death metalt a flamenco gitározással és egyéb, a flamenco zenei stílushoz sorolható zenei elemekkel és mediterrán atmoszférával. Ezt olyan arányban csinálják, mint mondjuk a Nile és a Melechesh csinálja a keleti és orentális témákkal. Magyarán a lemezanyag nagy része brutaldeath amibe eléggé organikusan beszivárognak a flamenco elemek. Mindezt olyan ötletesen fuzionálják össze, hogy akár nevezhetnénk progresszívnek is a lemezt abból a szempontból, hogy nagyon előremutató és egyedi, ahogy a stílusokat vegyítik. A hipersebességű technikás death metalba nagyon jó érzékkel keverik bele az ibériai zenei hatásokat. Elhiszem, hogy valakit ezek az elemek csak felidegesítenek, mert az tény, hogy szokni kell. Ami miatt furcsa lehet ez a stílus az abból adódik, hogy a flamenco alapvetően egy felszabadult, tüzes, vidámnak mondható zene ami a marcona, vérgőzös halálfémmel erős kontrasztot mutat. Viszont ezt a kettősséget nagyon ügyesen oldja fel a banda akár az énekhangok hörgéstől eltérő alkalmazásával, vagy az eléggé érdekes fémes gitártémákkal. Ha leszednénk a metaltól eltérő zenei elemeket, akkor is egyészen egyedi hangzású és eredeti témákat felvonultató bandát kapnánk. Gondolom, ez azért van, mert az alapvetően flamenco gitáros dallamok is át vannak ültetve a death riffekbe és fordítva. Megemlítendő még, hogy Florian Saillard basszusgitáros fretless bőgőn játszik, ami a technical death metal-ban bevett szokás, itt is szépen belesimul a hangképbe a játéka. Esteban Martín hörgése nem túl kiemelkedő, de sok helyen feldobják a témáit harcias kórusokkal, kántálásokkal, együtt éneklős csatadalokkal a szövegek hangulata szerint. És akkor már említsük meg Guilhem Auge dobost is, aki rendesen megdolgozik a cájg mögött akár minden tisztességes death metal ütős.
Az Alcázares egyébiránt a banda harmadik albuma, amely eléggé hosszú idő után érkezett, érződik is rajta, hogy szinte tökéletesre csiszolták. A lemezen 11 tétel szerepel közel 50 percben és ezek között vannak különálló szerzemények amelyek tisztán filmzeneszerű vagy a spanyol népre jellemző zenei elemeket tartalmaznak. Szóval, ha a lánytestvérted vagy anyád salsára jár, és rosszkor nyit be a szobádba a lemez hallgatása közben lehet, hogy táncra fog perdülni, de majd röhögsz egy nagyot a végén amikor jön a blastbeat és a halálhörgés. Az intróként funkcionáló Verdiales közel másfél perce is olyan mintha a Zorro vagy a Desperadó filmek felvezetője lenne. Mint fentebb írtam az egész lemez spanyolul van szóval a szövegek értelmezése nem olyan egyszerű, de a banda elmondása szerint a spanyol nép vérengzőbb múltjába kalauzolnak el minket, mint például az inkvizíció vagy a hódítások harcai. Az egész koncepcióra a koronát a boritó teszi fel ezzel a fura szocialistaovódakerítéskék színhatással. Jópofa, hogy itt se a bevett death metalos színvilágot erőltetik a sok vérrel meg neonzöld xenomorphok lila előfolyásával. Kissé Temple of Knowldge hangulata van, ha engem kérdeztek.
Aki szereti az olyan bandákat, mint a First Fragment(!!!), Fleshgod Apocalypse, Nile, Ex Deo és itthonról a fölbe állt, de utolsó lemezével nagyot alkotó Bloodrainbow annak az Impureza lemeze biztos be fog jönni azt garantálom.
A lemezből előrendelni a Metal.hu shopból is tudtok:
Sztori, mert az midig van: utálom a dupla lemezeket. Ezt is forgatgatni kell 2-3 számonként, ami tökre elbassza a zenei élményt. Értem én, hogy jobb így 45-ös fordulaton, de akkor is. A másik….Én a bandát az első lemeze óta szeretem (amit sehol nem tudok rendes áron beszerezni), szóval követem az útjukat. Na, a kettes lemez, amikor kijött 2017-ben a megboldogult Hammerwörld hangpróbáján az utolsó helyen végzett. Ez a tény alapból érthetetlen és bosszantó volt számomra. Egy ennyire profi és érdekes lemezzel előrukkoló banda, hogy végezhette a táblázat alján, de erre még jött a slussz poén. Egy hónap különbséggel az akkori Cannibal Corpse lemez megnyerte a hangpróbát és valljuk be, a Red Before Black messze a leggyengébb CC lemez a mostani eresztésből. Mondjuk anno minden CC lemez a tálázat alján volt ezek alapján az Impureza még sokra viheti…. Ezzel csak annyit akartam, hogy simán felső ligás ez a banda és mivel keveset koncerteznek, talán kissé a radar alatt vannak pedig tényleg 10/10 főleg ez a lemez.
Írta: Pester
