15-20 évvel ezelőtt, a nők metalzenében való esetleges felbukkanása még nagy feltűnést keltett, a teljes felállású női formációkról nem is beszélve, manapság azonban nem csak megszokottá vált szélesebb körű elterjedtségük miatt, de a nagy kiadók számára az énekesnők, női bandák kifejezetten ígéretes marketingfogásnak számítanak. Ennek gyakori hátulütője az a bizonyos zenei dömping, ami amellett, hogy futószalagon szolgálja fel egy jól bevált képlet alapján az újabb bandákat, mind zenei téren, mind külsőségekben egyre több jellegzetességet importál a popiparból a nagyobb eladhatóság reményében. Ezek könnyen felismerhetőek a nagyobb neveknél, akik mind, úgymond a metálosított csajos jellemzőkre, mind az erős szexuális kisugárzásra túl sok hangsúlyt fektetnek, zenei teljesítményük pedig ezzel párhuzamosan jelentéktelenné válik.
Szerencsére azonban lehet számos ellenpéldát találni – többnyire az undergroundban – olyan női bandák formájában, akik valódi ambícióval és tartalommal rendelkeznek, és nem csak az amúgy is hiteltelen „Metal Barbie / Anti-Barbie” image-et szándékozzák unalomig tovább hype-olni. Ilyen a 2013-ban alakult szerbiai Nemesis is, akik idén tértek vissza második nagylemezükkel. Az Embrace Reality a bemutatkozó The War Is On című albumuk nyomdokaiban halad tovább, a hangzáson mit sem változtatva, zenei témáikat azonban annál jobban kiszélesítve. A metal amazonok zenéje két szempontból is kiemelkedik a hasonszőrű formációk sokaságából. Egyrészt olyan melodic death metalt játszanak, ami az irányzattól nem megszokottan a dallamosságra építéssel nem veszíti el teljesen a death metalra jellemző zenei sajátosságait és karakterét. Másrészt pedig azért, mert a dallamosodást nem modern vagy minimalista, hanem old school elemekkel, heavy és thrash metal témák bevonásával valósítják meg.
A thrash alap annyira általános és gyakorta visszatérő rész náluk, hogy a thrash / death metal meghatározás még jobban is illene rájuk. A fogósabb riffek mellett számos rövidebb-hosszabb heavy metal himnuszba illő gitárszóló tarkítja a dalaikat, de az összkép végig megmarad annyira intenzív és agresszív, ami bőven túlmutat a hagyományos thrash mércén. Ez a megközelítés leginkább a szintén teljes női tagokból álló Nervosa-ra emlékeztet, azonban a Nemesis kivitelezése zeneileg változatosabb és több fülbemászó témát kínál. Folytatásként, a még több lehetséges utat sejtető első albummal összevetve ez már egy jóval kiforrottabb alkotás. A Nemesis zenéjét egyfajta kettősség jellemzi, egyik oldalról hallgatóbarát és nagyobb közönséggel is kompatibilis, másfelől meg eléggé agresszív és a metalzene klasszikusaiból építkezik. Az Embrace Reality lemez ezt a kettősséget remekül foglalja egységbe. Témák és hangzás terén egyaránt igényes kiadvány, nemzetközi szinten is nívósnak számít, a balkáni / régióbeli viszonylatban pedig egészen kivételes, amit ezek a szerb hölgyek művelnek.
Szerintem élőben hatalmasat szakíthatnak az Embrace Reality nótái, mivel szerencsére nem egy stúdióprojektről van szó. Új-vidék legnagyobb szabadtéri fesztiválján, az EXIT-en hamarosan el lehet csípni a lányokat, méghozzá az Explosive Stage-en, olyan bandák társaságában, mint a Coroner, The Casualities, Ratos De Porao vagy az Ancient, Schirenc Plays Pugent Stench, Uada.
Írta: Oroszi István
