A Conan elég változatos utat járt be immáron több mint 15 éves pályafutása során. Erősen atmoszférikus hangzású, drone hatású sludge/stoner/doom bandaként debütáltak a 2000-es évek végétől egyre elterjedtebb minimalista zenei törekvésekkel analógiában, amikor elsősorban a hangzással való kísérletezés került előtérbe. Az idővel lassan komplexitás felé sodródó általános tendenciák az ő zenéjüket sem hagyták érintetlenül, és lassú de biztos átalakuláson mentek át ők is albumról albumra, de a védjegyükké vált zajos és súlyos riffelés mit se változott ezalatt.

Az Evidence of Immortality a zenekar ötödik teljes stúdióalbuma, amiben az előző lemez, az Existential Void Guardian alkalmilag rendhagyó, ám rendkívül hatásos kísérletezési ambíciói is fellelhetőek. Annak ellenére, hogy stoner/doom-ban nem számít szokványosnak a grindcore elemek felbukkanása, és erre a Levitation Hoax-ban újra sor került, a zenekar nem nem tett semmi egyéb lépést, ami stílusváltási törekvést sejthetne. Maradtak a jól bevált elnyújtott, vontatott, súlyos témáknál, amik rendkívül erőteljes megszólalást kölcsönöznek a zenéjüknek a védjegyükké vált primitív megközelítésük által. A már említett alkalmi kísérletezési lépések sem feltétlen számíthatnak ténylegesen kísérletezésnek, ugyanis mint a Conan minden zenei jellegzetessége, ezek sem lépnek ki a hagyományosan angol zenei hatások köréből. Ahogyan legjelentősebben fellelhető stoner/doom klasszikusok, az Electric Wizard és a Cathedral zenei hatásai, vagy a vokál korai Black Sabbath-ra emlékeztető stílusjegyei, úgy a Napalm Death-hez vissza eredeztethető grindcore elemek is a szigetország metál zenei védjegyeivé váltak. Ahogyan ez utóbbit az Existential Void Guardian-ba dobták be teljesen váratlanul, úgy az Evidence of Immortality sem maradt eddig tőlük nem tapasztalt, szokatlan lépés nélkül; amit egy hosszú, orgonakíséretű insturemtális szám formájában követtek el. És bár az ilyesminek a felbukkanása inkább a klasszikus doom-al kompatibilis, mintsem a stoner- vagy sludge hatásúakkal, az album egységét mégsem borítják fel az ilyen szokatlan lépések, köszönhetően a zenekar zseniális(an minimalista) dalíró képességeinek.

Összességében az Evidence of Immortality is elkönyvelhető egy újabb Conan mesterműnek, ami a rajongók számára ismételten kizárja a csalódás lehetőségét.

Írta: Oroszi István