Kiko Loureiro tavaly szeptemberben jelentette be kilépését a Megadeth-ből, és most egy interjúban elárulta: azt javasolta Dave Mustaine-nek, hogy hivatalosan elődje, Marty Friedman lépjen a helyébe. Végül a szerepet a finn Teemu Mäntysaari kapta meg, aki pár koncerten való helyettesítés után novemberben lett a zenekar teljes értékű tagja.

 

„Valójában említettem is a menedzsmentnek és Dave-nek, hogy jó ötletnek tartanám, ha visszavennék Marty Friedman-t. Fogalmam sincs, hogy beszélnek-e róla vagy vele, de én ezt javasoltam. De ismétlem, ezen kívül nem tudok semmit, és nem akarok semmit bonyolítani” – mesélte Loureiro. Arról is beszélt, hogy a rajongók mindig nagyon támogatták a 9 év alatt, amit a zenekarban töltött.

 

„A rajongók sosem mondtak rám semmi rosszat és nem panaszkodtak, ami nagyszerű volt. De én is rajongó vagyok, és mindig világos volt, hogy Marty részese volt az olyan ikonikus albumoknak, mint a ‘Rust In Peace’ és a ‘Countdown To Extinction’. Tudtam, hogy Marty volt az, aki hozzájárult a sound és stílus kialakulásához. Attól kezdve, hogy csatlakoztam a Megadeth-hez, tudtam, hogy a rajongók szeretettel fordulnak felém, de sosem szerettek meg jobban, mint Marty-t.”

 

 

A 36 éves Mäntysaari-t Loureiro fedezte fel és választotta a Megadeth-be. Tampereben, Finnországban született, és 12 évesen kezdett gitározni. 2004-ben csatlakozott a Wintersun zenekarba. 2015 óta a Smackbound nevű bandában is játszik.

 

Loureiro hivatalosan 2015 áprilisában lett a Megadeth tagja, nagyjából 5 hónappal az után, hogy Chris Broderick kilépett.

 

Múlt szeptemberben Friedman egy interjúban elmondta, milyen volt visszatérni a Megadeth-hez tavaly két buli erejéig: először februárban Tokióban, majd augusztusban a Wackenen. „Csodálatos volt. Csodás közös történetünk van, szóval amikor valami különleges esemény merült fel, azon mindeképp részt akartam venni. És mindannyian rendkívül élveztük. Remélem, hogy a rajongóknak is annyira tetszett, mint nekünk. Számunkra ez egy nagyszerű esemény volt, amellyel felkiáltójelet tettünk arra, amit a zenekar történetében megteremtettünk. És persze én vagyok a legnagyobb rajongója mindannak is, amit a távollétemben tesznek, és végig szurkolok nekik.

 

 

A tavalyi Wacken Open Air-en Marty négy számot játszott a Megadeth-szel: a Trust, a Tornado Of Souls, a Symphony Of Destruction és a Holy Wars… The Punishment Due című dalokat. Friedman pedig három szám erejéig lépett színpadra a tokiói Budokan fesztiválon, mégpedig a Countdown To Extinction, Tornado Of Souls és a Symphony Of Destruction című számoknál.

 

 

Marty így nyilatkozott a tokiói koncert után: „Azt tartom nagyszerűnek a Megadeth-ben, hogy már nagy múlttal rendelkezdnek, és még mindig fedezik fel őket új rajongók, akik aztán téged is felfedeznek, és megnézik, mit csinálsz most, és így megszerzik azt a Marty Friedman-tapasztalást.”

 

„Mindig nagyon drukkoltam a Megadeth-nek, és nagyszerűen teljesítettek” – folytatta. „Sokminden, amit a távollétemben létrehoztak, nagyon jó helyre terelte őket, ennek nagy része Dave [Mustaine] és a többi tag igyekezetének köszönhető. Amikor eljutottak a Budokanra, nagyon örültem a hírnek. Aztán felkértek, hogy játsszak, ami a hab volt a tortán. Nagyszerű volt velük játszani. A rajongók ugyanannyira élvezték, mint én.”

 

 

Marty egy másik interjúban is mesélt arról, hogy milyen volt újra együtt játszani Mustaine-nel: „Nagyszerű volt. Ez olyan dolog volt, amit Dave és én is akartunk a kezdetektől, és megtörtént. Az épület aznap este megtelt jó érzésekkel – ez nem csak köztünk volt, de látszott a közönségen is, valami más volt. Az emberek sikítoztak, sírtak, mosolyogtak. Ez kicsit másfajta reakció volt, mint egy általános bulin. Nagyszerű pillanat volt, úgy gondolom.”

 

 

Friedman bevallotta, hogy a legnagyobb kihívás, amivel a Budokan fesztiválon szembe kellett néznie, hogy úgy kellett eljátszania a gitárszólóit, ahogy a rajongók emlékeznek rájuk a Megadeth-es idejéből.

 

„Ha volt egyáltalán bármi kihívás, akkor azt hiszem, az az volt, hogy úgy játsszam a szólókat, ahogy a rajongók emlékeznek rá, amit meg akartam tenni. Sokat fejlődött a játékom, mióta kijöttek azok a dalok, és sok nüansz van, amit ma már automatikusan máshogy játszanék. Ellen kellett állnom az ingernek, hogy úgy játsszam őket, ahogy 2023-ban tenném, és az eredetihez ragaszkodtam. Például néhány dalban eredetileg egyre léptem be a szólóval, a szóló első hangja az akkord alapja volt. Ma már mindkét dolgot elkerülném, de nyilván akkor még elégedett voltam vele.„

 

 

Forrás: BlabberMouth