Az Emperor frontembere, Ihsahn (Vegard Sverre Tveitan) egy nemrégi interjúban (El Planeta Del Rock) a kérdésre, hogy értelmetlennek tartja-e egy új lemez készítését, így felelt: „Igen. Annak tartom. Ha annyi tízcentesem lenne, ahányszor feltették a kérdést, hogy lesz-e új Emperor-album… Az elején kicsit idegesítő volt, de úgy döntöttem, inkább arról az oldalról nézem, hogy ez valójában egy bók, az emberek, mint én, akiknek fiatalkoruk óta kapcsolatuk van a zenével, vagy hozzád fűződő dologgal, azok közül valakinek ez fontos volt, ami nagyszerű. És azért érdeklődnek az új album felől, mert újra azt akarják érezni, többet akarnak belőle, ami szintén nagyszerű. De gyakorlati szempontból nézve milyen Emperor-albumot tudnánk írni, ami kielégítené ezt a vágyat?
Azt hiszem, könnyű lenne olyat írni, ami úgy hangzik, mint a korai Emperor, de ki akarna egy olyan black metal albumot, ami azért készült, hogy pénzt csináljunk valami konceptuális ötletből a piaci kereslet miatt? Bizonyos értelemben ez szembemegy mindennel, amiről a zene szól. De ha másképp is lenne – mármint ott kötöttünk ki, hogy egyre nagyobb részét írtam én a zenének, a legutóbbi Emperor-lemezen pedig én csináltam mindent. És ha ezt az utat követnénk, az már nagyon hasonlítana ahhoz, ahogy most a saját zenémet írom (szólózenészként). És nem hiszem, hogy erre gondolnak az emberek. Szóval ilyen fajta metalra vágysz? Ez olyasmi, amit már eleve csinálok. Ha pedig azt akarod, hogy próbáljak visszafordulni és újra tini lenni, elfelejteni mindazt a tapasztalatot, amit zenészként szereztem, és hogy visszamenjünk és próbáljunk olyanok lenni….
Egyértelmű, hogy ez eléggé lehetetlen. Hacsak épp nem úgy állnak a csillagok, hogy Samoth [Emperor gitáros] és én összekapcsolódnánk egy közös ötlet által, amit nagyon meg akarunk valósítani, nem hinném, hogy megtörténne. Aztán megintcsak, nevezz meg egy bandát, akik feloszlottak, majd újra összeálltak egy lemezre, amiről az emberek azt mondták, hogy „ez fantasztikus, még jobb is, mint a régi”. Ilyen nem igazán történik, mert lehetetlen, nem veheted fel a versenyt a nosztalgiával. Kockázatos is, mert szerintem a bandában és a személyzettel jobb a légkör, mint valaha. Nagyon élvezzük, amit épp csinálunk. Szeretjük játszani a régi számokat. Talán nem mindig olyan élvezetes próbálni az ‘I Am The Black Wizards’-t, de előadni sosem unalmas. Mindig megteszünk mindent, hogy élvezzük, és beleadunk 100%-ot.
Nem látom értelmét kockára tenni mindezt olyan okokból, amik nem összeegyeztethetők az Emperor kompromisszummentes természetével. És remélhetőleg elsősorban ez a kompromisszummentes attitűd volt, ami eljuttatott minket idáig.”
Forrás: Blabbermouth
