Igazán beteg, velejéig romlott hangulatú hanganyagok úgy általánosan elég ritkán látnak napvilágot, hazai színtéren belül pedig a közelmúltig egyáltalán nem is voltak jellemzőek. A Bone Chapel Collective körébe tartozó Tomb Portal bemutatkozó lemeze, ennek az újabb formabontó tendenciának az eddig legjelesebb honi képviselője.

A zenekar 2022-ben megjelent rendkívül ígéretes 2 számos demója után a visszatérés nem csak beváltotta a folytatással kapcsolatos reményeket, de túl is szárnyalta azokat. Az Enthanatogen a black és death metal kiadványokra szakosodott lengyel Morbid Chapel Records gondozásában jelent meg. Az albumot a féktelen intenzitás mellett vegyes hatások jellemzik, amik közül a death metal került ki a legmeghatározóbbként. Összességében ez az a fajta tömény brutalitás, ami leginkább az Incantation-ra emlékeztet, már csak a témák komplexitása miatt is. Ez a főként az Incantation-ra visszavezethető, illetve általuk inspirált irányzat az elmúlt évtizedben egyre nagyobb jelentőséget kapott az undergroundban és számos kiváló kiadványt eredményezett. Ugyan egyáltalán nem egyszerű, és jócskán próbára teszi a zenészeket, ellenben előnye, hogy ezen a vonalon nehéz felemás végeredményt produkálni, mert megköveteli az alaposságot. A gyakori téma és tempóváltások nem épp a könnyen emészthetőségnek kedveznek, de mind változatosság, mind élvezhetőség szempontjából a zene javára válnak, és remek egységet képeznek. Az album egészen széles spektrumot vázol fel a brutal death darálástól, az inkább war metalra jellemző monotonabb, masszív intenzitáson át az old school death témákig. Erősen death / doomra hajazó súlyosabb váltások rendszeres beiktatása is gazdagítja az összképet. A banda rendesen kihasználta a közel 40 perces időtartamot, és elmondható, hogy a zenei extrémitás valamennyi szélsőséges aspektusát kijátszva egészen rendhagyó eredményt hagyott hátra.

A hangzás is valahol félúton van black és death metal között, ami tovább erősíti a war metal benyomást. A leginkább eszementként jellemezhető vokál stílus, ami gyakorta váltakozik mély hörgés, magasabb hangszínű károgás között, sokszor üvöltésben vagy fuldokló kiszenvedésben teljesedik ki; jelentősen letaszítja az alaphangulatot a negatív tartományba. A hasonló kombinációs megoldások úgy általánosan nem túl jellemzőek, ugyanis hosszútávon ez nehezen fenntartható. A death metal klasszikusok közül az amerikai Infester hírhedt 1994-es To the Depths, in Degradation című lemeze rendelkezett hasonlóan elvetemült hangulattal. Érdekesség, hogy az angol (és néhol izlandi) számcímek ellenére a szövegek mind magyarul íródtak, de ennél a vokál stílusnál ezt nem egyszerű megállapítani, ugyanis a közérthetőség nem szerepel a kitűzött célok listáján.

Nyugodtan kijelenthető, hogy az Enthanatogen egy újabb mérföldkő a hazai színtéren, ami leginkább a Tyrant Goatgaldrakona súlyosságával vonható párhuzamba. Igényességben, kivitelezésben hasonlóan kompatibilis a nemzetközi mezőny elitjével, extrém fanok számára kihagyhatatlan!

A Grafit és Hamu által rajzolt, hátborzongatóan részletgazdag borítójú Enthanatogen beszerezhető az alábbi linkeken: Fekete Terror Productions és Morbid Chapel Records

Írta: Oroszi István