A Dissection népszerűsége Jon Nötdveidt 2006-os öngyilkossága óta mit sem kopott. Időről-időre felbukkannak új kiadványok a banda nevével fémjelezve, elég, ha csak a bő két évvel ezelőtt publikált, „I am the great shadow” címet viselő, a teljes életművet tartalmazó 19 kazettából álló boxot említem, de időnként különböző bootleg kiadványok is felbukkannak a piacon. Úgy, mint ez a pár héttel ezelőtt megjelent picture kislemez, amelynek eredetije 1991-ben, a „Thy grief prophecy” demót követően, a francia Corpse Grinder (vajon a Massacre egyik dala után vették fel a nevet?) kiadónál, fekete vinilen jelent meg, s az azóta eltelt 30 év során nagyjából már tucatnyi verziónál (ezek legtöbbje „természetesen” nemhivatalos kiadvány) jár.
A Germániából postázó, de fiktív panamai kontakttal rendelkező Reaper Records már a sokadik ilyen jellegű kiadvánnyal kedveskedik a sötét hangulatú zenék rajongóinak, hiszen portfóliójukban eleddig többnyire skandináv black/death metal bandák korai felvételeit adták közre vinil-formátumban. A banda ekkor még nem csillogtatta meg azon képességeit, melyek később a „The somberlain” lemez idején már naggyá tették őket, de a szerzeményekben már ott lapult a tehetség szikrája. Kétségtelen, hogy a ’90-es évek eleji skandináv death metal hullámmal kerültek ők is felszínre, bár az igazság az, hogy amikor ez az anyag megjelent, már kint voltak a Dismember–Unleashed–Entombed trió korszakalkotó jelentőség lemezei, viszont zeneileg rokonságot egyikkel sem mutatnak, baljós hangulatú atmoszférával átitatott, melodikus, itt-ott középkori jellegű akusztikus betétekkel összefont, black/death metal irányultságú dalaik ma is maradandó emléket állítanak a bandának. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Jon Nötdveidt a lemezen szereplő 3 dal felvételének idején még csak 16. évében járt, de másik három zenésztársa is még a felnőttkoron innen volt. Ennek megfelelően a lemezt kezdő „Shadows over a lost kingdom” kicsit kiforratlan, de nem lehet véletlen, hogy akárcsak az ezt követő „Son of the mourning”, ilyen-olyan verziókban mindkét dal a későbbi diszkográfiájuk szerves részévé vált, a korongot záró, egyben címadó „Into the infine obscurity” pedig az 1993-as debütáló album, a „The somberlain” egyik kiemelkedő instrumentális tételeként vált közismertté!
Jelen kislemez picture korongként első alkalommal jelent meg, limitációja a homályba vész, vélelmezem, hogy 400 példány a sima verzió, a die-hard (mely 99 példányos, s ebből enyém a 68-as sorszámú) tartalmaz egy posztert, egy korabeli szórólap reprodukciót, egy képeslap nagyságú fekete-fehér fotót, egy matricát, valamint egy akkori zenekari biográfia/információs lap másolatát. Beszerezni mindenképpen érdemes (szinte biztos, hogy már csak a normál változat kapható), mintegy 12 € plusz postaköltség ellenében innen lehet megvásárolni: order@reaperrecords666.com
lez_stygian
