A hazai élőzenei színtér helyzetéről és a könnyűzenét támogató pályázati rendszer kihívásairól Cselőtei Lászlóval, az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának vezetőjével, a kultura.hu oldalon megjelent interjúban. A beszélgetés központi gondolata, hogy a járvány utáni időszakban a klubrendszer és az élőzenei infrastruktúra még mindig nem állt teljesen talpra.
László szerint a világjárvány óta nem tért vissza a korábbi klubélet, ezért az állami támogatás kulcsfontosságú a kisebb klubok és koncerthelyszínek fennmaradásában. A Hangfoglaló Kollégium évente több százmillió forintos keretből oszt támogatást pályázatok formájában, amelyek között „az egyik … az induló és kezdő előadóknak szóló, tehetségkutató jellegű pályázat” is szerepel.
A klubtámogatási rendszer célja, hogy olyan rendezvények valósulhassanak meg, amelyek piaci alapon ne lennének fenntarthatók: „Jelenleg 350 ezer forintot lehet elnyerni koncertenként, és maximum 5,6 millió forint pályázható a vidéki klubok esetében.”
A kollégiumvezető hangsúlyozza, hogy a támogatás nem csak pénzügyi segítség, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a fiatal tehetségek „… olyan helyekre [juthassanak], ahol piaci alapon még nem tudnának bemutatkozni…” és később akár szélesebb közönséghez is eljussanak.
A beszélgetés végén a kulturális finanszírozás tágabb összefüggéseiről is szó esik. Laci úgy fogalmaz: „hiszek a mecenatúrában”, és fontosnak tartja, hogy a jövőben a magánszféra is nagyobb szerepet vállaljon a könnyűzenei élet támogatásában.
A teljes interjú részletesen bemutatja a Hangfoglaló rendszer működését, a kihívásokat és a támogatási lehetőségeket – ide kattintva olvasható az eredeti beszélgetés.
