Számos aspektusa van ennek a cikknek, és ezen témákhoz tökéletes ürügyül szolgál a Thy Catafalque szombati, a Magyar Zene Házában tartott fellépése.

Az idén 15. életévét ünneplő rendezvénysorozat szülötte ez a hiánypótló winter edition, mely utoljára 2019-ben volt megtartva, de akkor még teljesen más világ volt és a Dürer is a régi helyén létezett.

Egyrészt adott egy már-már zsenialitással határos tehetség, aki a negyedik emeleti szobában a számítógép mögött ülve egyre-másra írta azokat a csodálatos dalokat, amik külföldről is vonzzák rajongókat – például erre a dupla fellépésre is. További nélkülözhetetlen komponens az a nagyjából egytucatnyi közreműködő, akik a már meglévő szerteágazó zenekari projektjeik mellett ezt a teljesen professzionális fellépést összerakták.

Az Insomnium újra bebizonyította, hogy nagyon komoly, nagyon pörgős, fantasztikus és hibátlan bulit tud adni

Mert kétfajta módon működhet ez az egész: vagy ők meghozzák ezeket az áldozatokat, és akkor lesznek például a Sear Bliss harmincéves szülinapjához hasonló bulik – vagy pedig mindenki kényelmesen próbálja megközelíteni a dolgot, kisimultan-kipihenten, a komfortzónából még véletlenül sem kilépve, és ebben az esetben egyszer csak az üres színpad látványa fogadja a hallgatóságot.