For English content please scroll down.

Budapesti fellépésük előtt lehetőségünk nyílt a Saor frontemberével, basszusgitárosával és zeneszerzőjével, Andy Marshall-lal beszélgetnünk.

Mennyire vagytok fáradtak?
Eléggé elfoglaltak voltunk a berakodással és a lazítással, tegnap hosszú napunk volt, szóval most csak lazítunk kicsit, megiszunk pár sört, élvezzük a hangulatot, ami fantasztikus – és holnap meg szabadnapunk lesz! Szóval holnap felmegyünk meglátogatni egy jó kis kézműves sörfőzdét, és eszünk valami finom kaját.

Hogy halad a turné?
Nos, a turné nagyon jól megy, minden koncertre nagyon jól fogytak a jegyek… ilyen a légkör jelenleg: az emberek paranoiásak, hogy előre megvegyék a jegyeket. Egyre több a teltházas koncert, szóval ez nagyon, nagyon jó. Ami a fáradtságot illeti, rendkívül kivagyok: nem igazán alszom jól, amikor mozog a busz. Emellett minden este rengeteg energiát fektetek a fellépésbe, és ez eléggé elfáraszt, de még elég fiatal vagyok, bírom.

Hogyan kategorizálod a zenédet? Oké, klisékről beszélünk, de mégis, mit gondolsz erről?
Nos, alapvetően szeretem ‘Caledonian metal’-nak hívni a zenémet, mert Kaledónia Skócia romantikus neve – szóval ez igazából skót metál. Tudod, hogy mit jelent mindez: skót dallamok metállal fűszerezve. És igen, sokan atmoszférikus black metálnak hívják, de én nem igazán szeretem ezt a jelzőt, mert úgy érzem, sokkal több van a zenémben. De megértem, hogy miért csinálják ezt az emberek, egyszerűbb csak azt mondani, hogy ‘atmoszférikus black metál’. Szóval azt mondanám, hogy ez az atmoszférikus black metál, a folk metál, a kelta és skót elemek egyfajta keveréke. Valamint egy kis… talán post-rock, csipetnyi belőle itt-ott… elég nehéz kategorizálni. És azt hiszem, mi vagyunk a különc zenekar a turnén: itt van két nagyon sötét és nehézsúlyú black metal banda [a Gaerea és a Gaahl’s Wyrd – a szerk], ezért néha a mi zenénk egy kicsit túl könnyed lehet a hallgatók számára… inkább melankolikusnak hívnám, mintsem könnyednek.

Június 24-én jelent meg a legutóbbi albumotok, az Origin. Milyenek a visszajelzések?
Hát, én személy szerint azt mondanám, hogy kimaxoltuk, de tudtam, hogy ez lesz. Alapvetően rengeteg heavy metal-t hallgattam a Covid alatt… soha nem voltam valami nagy heavy metal rajongó, vagy Iron Maiden fan, de a Covid alatt fedeztem fel, hogy szeretem ezt a fajta zenét. Unatkoztam, ezért megtanultam az összes dalt gitáron, és azt hiszem, ez nagyban befolyásolta az albumot. És rengeteg kiállás van benne, sok a szóló. A dalok rövidebbek, és ez egy igazán meredek húzás volt, mert az ős-rajongók a hosszú, atmoszférikus black metal-os dolgokat kedvelik – másoknál meg a rövidebb dalok működnek jól. Szerintem ez kevésbé black metal, de végül is változtatni akartam, és errefelé szerettem volna kísérletezni. Nagyon örülök a turnénak, nagyon büszke vagyok rá. Azt is mondhatnám, hogy az új anyag más, mint a régi… a régi anyag nagyon karcos volt, ez sokaknak tetszett is, és azt hiszem, az emberek még mindig szeretik. Most valami tisztábbat akartam, határozottan kíváncsiságból, hogy lássam, működik-e. És szerintem teljesen rendben van, de gondolom lesz, akinek ez a változás nem tetszik. Élőben szerintem nagyon jól működött eddig… ma este játszani fogunk… nem akarok túl sokat elárulni belőle… mivel csak 40 percünk van az egészre, így minden albumról fogunk egy-egy dalt játszani, mert elég hosszúak.

Mit gondolsz a Covid-időszakról? Ez egy lehetőség volt számodra, vagy egyszerűen csak elvesztegetted azt az időt – már ami az alkotói folyamatot illeti?
2019-ben rengeteg koncertet adtunk. Turnéztunk Amerikában és Kanadában, rengeteg fesztiválon játszottunk, igazán csodás fesztiválokon Európa-szerte. Eléggé ki is égtünk ettől, mert attól, hogy szeretek élőben fellépni, még nem szeretném folyton ezt csinálni. Úgy éreztem, hogy nagyon kemény melót végeztünk… és én meg igazából otthonülő típus vagyok. Szeretem az otthonom, szóval a Covid a megfelelő időben jött, mondhatni, de az egész teljesen elbaszott volt. Őrület… bezárták az összes boltot, és nem láthattam anyukámat és apukámat, nem csinálhattam ezt vagy azt… és igen, azt hiszem, kezdetben talán ez volt a helyes lépés, de olyan sokáig tartott, ameddig szerintem nem kellett volna. Úgy érzem, hogy a kormány szimplán meg akarta akadályozni, hogy megtegyünk dolgokat, amikor már valószínűleg megtehettünk volna korábban is. Utálom az összeesküvés-elméleteket, és úgy gondolom, hogy ez egy valós veszély volt, de most már teljesen kontroll alatt van – ez csak egy rövidebb időszak volt, amit ki kellett bírnunk valahogy. De mindent összevetve, több időm volt kísérletezni a laptopomon a demókkal, és – ahogy mondtam – sokkal többet gitároztam. Szóval valószínűleg javult a technikám, mert előtte csak akkor gitároztam, amikor dalt akartam írni, de a Covid alatt sokat jammeltem. Ittam néhány sört, összeraktam néhány király dalt… szóval voltak jó dolgok, de megvolt az árnyoldala is.

Mi az alkotás folyamata, hogyan születnek a dalok?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy van egy konkrét módszer. Általában van néhány riffem – esetleg csak feljátszok riffeket –, aztán jönnek a szólók és kiállások, meg valami billentyűs hangszer. Aztán csak összecsiszolom mindezt, utána jöhet a dob és bármi egyéb. Nincs konkrét módszerem arra, hogy hogyan írom a dalokat. Nem mostanában – a Covid alatt – nagyon sok mindent felvettem össze-vissza, majd fogtam azokat a részeket, amik egymással jól működtek. Ez egy hosszú folyamat, de a végén kifizetődő, mert amikor végre megvan egy dal, én igazán büszke vagy rá. Szóval igen, ez a munkamenet.

Mi a helyzet a dobokkal, azokat is te írod?
Igen, a dobokat VST-vel készítem.

Superior Drummer vagy EZ Drummer?
Most Superior Drummer, de régebben egy másik programot használtam. Nem emlékszem a nevére – csak demózáshoz használom. Van egy session dobosunk, aki segít a kottát átírni. Szóval lehet, hogy úgy gondolja, hogy itt jobban hangzana egy lepörgetés, vagy hogy jobban szólna, ha ez a cin lenne a másik helyett. Szeretem, ha minden albumon más dobos van… és szeretem, ha minden albumon más zenészek játszanak, mert úgy gondolom, hogy ezzel mindenki hozzáadja a saját egyéniségét az albumhoz, legyen az dob, hegedű, vagy bármi, amit egy zenész hozzáadhat… mindenki hozzátesz valami egyedit, és ez teszi az albumot is a maga módján egyedivé.

Hogyan lesz ebből élő fellépés? Egyszerűen kiosztod a kottát?
Csak körbeküldöm a Guitar Pro-ban megírt kottát, igen… csak egy kattintást, és már el is lehet kezdeni megtanulni a gitársávot. Ami a dobokat illeti… a dobosunk [Bryan Hamilton] 2014 óta játszik velünk, és mindent tud. A gitárosunk [Rene McDonald Hill]… ő most éppen alszik, kicsit több sört ivott tegnap este a szokásosnál… ő 2014 óta van a bandában, szóval nagyon stabil a felállás, leszámítva egy gitárost… azon a poszton mindig is sok zenészünk volt, szóval összességében én, a dobos és a gitáros vagyunk a kemény mag.

Egy másik dolog, amit nagyon érdekel, az a zenei háttered. Született tehetség vagy, akinek csak megfog egy hangszert és játszik rajta, vagy van valamilyen zenei végzettséged, zenei háttered?
Amikor 15 éves voltam, kértem egy gitárt karácsonyra, és az anyukám meg is vette. Aztán vettem gitáros újságokat: betetted a CD-t, és ezen volt a kíséret, amire játszhattál; így kezdtem el gitározni. Nem azért, hogy jó gitáros legyek – azért tanultam gitározni, hogy jó dalszerző legyek, mert mindig is dalokat akartam írni. Lehet, hogy ezek a srácok itt azt gondolják, hogy jó gitáros vagyok, de engem ez nem nagyon mozgat, én csak a kreatív oldalát szeretem. Nem vagyok egy nagy gitáros, nem szeretek a szólókkal villogni – azt szeretem, ha létrehozhatok valamit, ami aztán hatással van az emberekre. Ha tényleg hat rájuk a zene, az igazán csodálatos. Egyik este odajött a srác még Prágában, és azt mondta: ‘a zenéd kigyógyított a depressziómból és a szorongásaimból’, én meg úgy voltam vele, hogy hogy jaj, istenem… én csak ültem otthon és komponáltam, és látni, hogy ilyen hatással voltam valakire, az sokkal többet jelent, mint igazán jól gitározni. Nem vagyok jó gitáros, nem vagyok jó basszusgitáros, a dalszerzés a kulcs számomra.

 

 

Hogyan vesznek részt a többiek az alkotási folyamatban?
Hát nem igazán. Ez inkább attól függ, hogy miről is van szó… például a Forgotten Paths című albumon volt egy hegedűsünk, aki élőben játszott velünk. Nekem pedig volt egy határozott elképzelésem a dallamokról, amiket hegedűn szerettem volna hallani, így aztán megírtam a számítógépemen, ő pedig átírta. Ugyanez a helyzet a dobokkal is – nem 100%-ban azt hallani, amit én írok, hanem talán 95%-ban. Így mindenki hozzáteszi a saját egyéniségét – mindenki elmondhatja, hogy mit hogyan kell megváltoztatni, hogy jobban szóljon, én pedig el tudom fogadni a kritikát. A Guardians-on is volt néhány session-zenészünk, és ők is jöhettek új ötletekkel – megkérdezték, hogy hogyan tetszik, én úgy voltam vele, hogy oké, akkor adjuk hozzá, úgyhogy átírtam a kottát.

Értem. A Saor valójában a főállásod?
Nos, jelenleg igen, mert ez a Covid dolog… Nem akarok túl sokáig zenével foglalkozni. És jövőre – mivel a feleségem terhes –, megszületik a gyerekünk, és nem leszek turnéképes. Én egy nagyon családcentrikus, otthonülő faszi vagyok. Szeretem az otthonom, úgyhogy valószínűleg az év végén vagy jövőre keresek valami munkát. Talán részmunkaidőben, talán egyáltalán nem fogok melózni, egyelőre nem tudom. Kezdek eljutni arra a pontra, hogy nem akarok egy lenni azok közül a zenekarok közül, akik csak a kiadás kedvéért adnak ki dolgokat. Szenvedélyesnek kell lennem, és valami olyasmit akarok létrehoznom, amit igazán erősnek érzek. Szóval lehet, hogy 10 év múlva jön ki a következő albumom, nem tudom. De már gondolkodom rajta, hogy talán lezárjam ezt a fejezetet az életemben… de még nem vagyok benne biztos. Az egy újabb fejezet az életedben, amikor felelősséggel tartozol a gyerekedért, és én nem szeretnék távol lenni tőle. Azért jövök vissza 20-án, mert a feleségem terhes, és nem akarom teljesen végigcsinálni ezt a turnét, úgy ahogy eredetileg terveztük. Szeretek fesztiválokra járni, hétvégére elrepülni, ez rendben is van. Ne értsetek félre, ez csodálatos volt, nagyszerű élmény volt, nagyon felnyitotta a szememet. Imádok olyan helyeken lenni, ahová sosem jutnék el a zenekar nélkül. És igen, az év hátralévő részét arra használom, hogy átgondoljam a dolgokat. Nem biztos, hogy nem fogok többé játszani – de ott van a lehetőségek között. Rosszul érezném magam, ha a feleségemre hagynám, hogy elintézzen mindent, amíg én távol vagyok, mert sörözök és zenélek. Szóval néha elgondolkodom ezen, de még semmi sem kiforrott. A zenében gondolkodom alapvetően, hiszen egész életemben ezt csináltam. Még ha öt év szünetet tartok is, azt hiszem, mindig lesz valami, ami nem hagy nyugodni… hogy írjak egy dalt, vagy hogy újra gitározzak… olyan ez, mint egy vírus, sosem hagyja el a szervezetedet. Szóval nem tanácsolnám senkinek, aki zenei karriert akar csinálni, hogy most tegye… mert a dolgok jelenleg a Covid után sokkal rosszabbul állnak, és az rajongók is kevesebb merch-et vesznek. Szóval igen, vannak kihívások. Mindenki próbál túlélni, és próbálja a legjobbat kihozni belőle, de 2019 óta sok minden megváltozott. Rengeteg turné lett megint lelőve, sok zenekar meg kiszállt. És ez egy szomorú, nagyon szomorú dolog, de van itt egy egész más dolog is, az, ahogy a kormányok a narkósokat támogatják, blablabla… de ez már egy másik beszélgetés.

Rendben van, ha kérdezek a skót függetlenségről? Ez valós forgatókönyv lehet a Brexit után?
Nem hiszem, hogy meg fog történni… nem látom, hogy meg akarna történni. Nem hiszem, hogy az emberek most ezt akarnák. 2014-ben igennel szavaztam a függetlenségre, mert úgy gondolom, hogy nekünk kell irányítanunk a saját sorsunkat. Van egy parlamentünk, és mi hozzuk meg a saját törvényeinket, majd a brit kormányzat teljesen nyilvánvalóan felülbírál bennünket a katonai és hasonló dolgokban. Azt hiszem, ha 2014-ben ez megvalósult volna, most boldog lennék, és szerintem jobban állna a szénánk. A Covid után alapvetően minden elcsesződött a világban. Szerintem nagyon kockázatos lenne most erről dönteni, és nem vagyok benne biztos, hogy működne. Továbbá, nem hiszem, hogy van rá igény. Szerintem megint csak pontosan ugyanazok a szavazatok lennének, mint 2014 – szerintem megint 45/55 körül, vagy ahhoz nagyon közel. Véleményem szerint a kormányunk nem érvel jól a skót függetlenség mellett. Skót az identitásom, szeretem Skóciát, de az eddigi érvek nem győztek meg. De ha eljön az ideje, és a szavazóurna felé közeledek, lehet, hogy megváltozik a véleményem – ez a szív és az ész harca. Furcsa, mert a skót függetlenséggel kapcsolatban sok különböző tényező van, nem csak egy kérdésről van szó. Van a skót függetlenség számunkra, akik nem ellenzik az EU-t. Aztán vannak azok, akik EU-ellenesek, és és vannak azok, akik különböző más okokból akarják a skót függetlenséget. Ez nem nemzetiségi kérdés – itt arról van szó, hogy hogyan szeretnénk a saját országunkat a jövőben látni. Skócia az EU-ban maradás mellett szavazott, de mivel az Egyesült Királyság része vagyunk, így az Egyesült Királyság szavazata érvényesült. Formailag nem erre szavaztunk, de jogilag igen, és ez eléggé dühítő. Szóval ez egy nagyon sokrétű kérdés, rengeteg különböző dolog történik ezügyben. Én személy szerint nem hiszem, hogy ez be fog következni. Lehet, hogy tévedek, a múltban is volt már rá példa.

Ha az Egyesült Királyságról mint nagy országról, a metálról és a helyi hatásokról beszélünk, akkor a Winterfylleth az, ami eszembe jut, továbbá a Primordial egyfajta ír behatással, és a ti zenekarotok a skót háttérrel. Szóval mit gondolsz, van hasonlóság a Saor és a Primordial között zenei szempontból?
Találkoztam Allannal néhányszor; beszélgettünk, és nagyon intelligens srácnak tűnik. De hogy azonosak-e a nézeteink, azt nem tudom, mert még sosem beszéltünk ilyesmiről. Ami a zenét illeti, a Saor nyilvánvalóan a skót történelemről, a múlt közdelmeiről és Skócia természetének szépségéről szól, és ebben nagyon hasonló a Primordial témáihoz. A Winterfylleth-et is nagyon jól ismerjük, nagyon jó srácok, de Anglia és Skócia történelme különböző. Ők nagyon ragaszkodnak az angolszász örökségükhöz…

Ezért kérdezem…
Vannak hasonlóságok, és természetesen vannak dolgok, amik különböznek. A Primordial-tól zeneileg azt hiszem, eléggé különbözünk – a Saor-ban erősebb a népzenei hatás. Persze náluk is van egy kis folk itt-ott, de mi nagyon népzenei alapúak vagyunk, sok dallammal… mások azt mondták, felpörgető ez hangzás, de én inkább melankolikusnak nevezném, nem felpörgőnek. A Primordial pedig egy kicsit… agresszívabb talán? Szóval igen, nem igazán tudom megmondani, hogy van-e személyes véleményünk arról, hogy miben értünk egyet, mert erről még sosem beszéltünk.

Van bármilyen vallás hatással a zenédre, vagy ez olyasmi, amit egyszerűen figyelmen kívül hagysz és elkerülsz?
Én személy szerint utálom a vallást. Szerintem ez az egyik legrettenetesebb dolog, amit valaha is kitalált az emberiség. De nem vagyok gyűlölködő a vallásos emberekkel szemben. Ha nem idegesítenek, akkor én sem akarom őket bosszantani. Szeretek templomokba járni és látni az építészetet, sok szépséget rejt, de összességében úgy gondolom, hogy a vallás negatív hatással volt a társadalomra. Például a skót társadalomra, ahol a protestáns kontra katolikus vitát folytatjuk le az írországi dolgok miatt, ugye… és tök hülyék, hiszen amúgy is ugyanabban a marhaságban hisznek… szóval ez egyszerűen hülyeség. Szerintem amíg valaki jól érzi magát, és hisz Istenben vagy bármiben, addig rendben van. Csak ne kényszerítsetek arra, hogy én is abban higgyek, amiben ti hisztek, és a zenének ehhez nincs túl sok köze. Lenyűgöznek a pogány rítusok, de csak egy bizonyos határig – csak érdekel, nem gyakorlok semmilyen vallást, vagy hiszek ilyen dolgokban. Nem szeretem ateistának sem nevezni magam, mert az meg egy teljesen más történet, adott ugye egy csomó militáns ateista, és velük sem értek egyet. Szóval én csak azt mondanám, hogy nem hiszek benne, kicsit reszelj még rajta, aztán majd talán én is elhiszem.

Mit jelent számodra a zene? És mit jelent számodra a metál?
A zene többet jelent, mint a metál, ám a metál valószínűleg nagyobb hatással volt rám a tinédzserkoromban és a húszas éveim elején. Manapság pedig sokféle zenét szeretek. A buszon van egy „metálmentes zóna“ szabály – nem hallgatunk metált, mert amúgy a csapból is az folyik minden egyes nap. Szeretem a népzenét, szeretem a 80-as évek zenéjét, a rockot, a grunge-ot, szeretem ezeket a dolgokat. Szeretem a metált is, de ez az évszaktól is függ, mert télen sok black metalt hallgatok – és ezt így kell hallgatni, nem nyáron, hanem télen. Szóval igen, a zene tágabb értelemben többet jelent, mint a metál. Nem szeretem magam metalosként kategorizálni, mert mindenki megkérdezi, hogy „Ó, te skót metalos vagy“? Én nem vagyok metálos – zenerajongó vagyok, egy zenerajongó, aki szereti a metált… ez a legjobb válasz, amit erre adhatok.

Írta: Á

A szerző hálás köszönetét fejezi ki Jakab Zoli részére, aki nélkül ez a beszélgetés nem jöhetett volna létre.

**************************************************************

Before their Budapest gig, we had an outstanding opportunity to chat with Andy Marshall, front man, bassist and composer of Saor.

How tired you guys are?
We we’ve been quite busy loading in and chilling out because it was a long day yesterday, so just being chilling out in the venue, having a couple of beers, enjoying the vibe for the venue, it’s really nice, and we have a day off tomorrow. So tomorrow we’re going to explore some nice craft brewery, and going to get some nice food.

How is the tour going?
Well, the tour is going really well, every gig has sold very well… obviously that’s the climate with music at the moment: people were paranoid to buy tickets in advance, I think. It’s been growing in number of nights sold out, so that’s really, really cool. As for the tiredness, I’m extremely tied: I don’t really sleep well when the bus is moving. Also every night you put in a lot of energy to the live show, and it makes you quite tired, but I’m still young enough to do that.

How do you categorize your music? Okay, we are talking about boxes, but how do you feel about that?
Well, basically, I like to call the music Caledonian metal because Caledonia, the romantic name for Scotland, so it’s Scottish metal. You know what that means: Scottish melodies entertained with metal. And yeah, people call it atmospheric black metal, but I don’t really like that tag because I feel there’s a lot more in the music. But understand why people do that, it’s easier just to say ‘atmospheric black metal’. So I would say it’s a good mix between atmospheric black metal, folk metal, Celtic and Scottish elements. Also a little bit of… maybe post-rock, a little tiny bit here and there… it’s quite hard to categorize. And I think we are the odd band out on the tour because there are two really dark and heavy black metal bands [Gaerea and Gaahl’s Wyrd – the editor], therefore sometimes our music can be a bit too uplifting for people. So yeah, I like to call it melancholic, not uplifting.

Your last album, called Origin, came out on the 24th of June. What about the feedbacks?
Well, I would say personally about maxed, but I knew it was going to be maxed because I was basically listening to a lot of heavy metal during lock down. I was never a big heavy metal fan, or like Iron Maiden fan or everything, and during the lockdown, I discovered the real love for that music. I was bored, so I learned all the songs on guitar, and I think that heavily influenced the album. And there’s a lot of jewel lead parts, there’s a lot solo. The songs are shorter, and that’s been a really horrendous thing, because a lot of the older fans prefer the drawn out atmospheric black metal stuff, but for other people the shortened songs work really well. I think it’s less black metal, but I had to change something eventually, and I wanted to experiment to that. And I’m really happy we have the tour ongoing, I’m really proud of it. Also, I would say the productions are different than the old stuff, because the old stuff’s very rough around the edges and a lot of people like that, it had the real roughness of black metal, and I suppose, people like that still. Now I wanted something a bit more clean and well pronounced of curiosity to see if it worked. And I do think it works, but some people don’t like that change either. Live, I think it worked really well. But tonight, we’re going to play… I don’t want to give too much out of it… obviously, we only have 40 minutes for the whole thing, so we’re going to do each song from a different album, because they are quite long.

How do you feel about the Covid period? Was that then an opportunity for you, or you just simply a loss of time, regarding the creative process?
In 2019, we did a lot of shows. We toured America and Canada, we played a lot of festivals, really amazing festivals all over Europe. And we were again pretty of burn out by doing it, because I like playing life, but I don’t like doing it all the time. I felt we were doing a lot of hard work… and I’m a very homely fashion. I like my home, so Covid came in the right time, I would say, and it was just totally fucked up. It was crazy… they closed all the shops and you wouldn’t be allowed to see your mom and dad, you wouldn’t be allowed to do this or that… and yeah, I think initially that was maybe the right move, but they kept it for so long when they didn’t have to. I do feel there was about cynical by the governments as they wanted to stop us from doing things when we probably could. I hate conspiracy theories and I believe it was a real thing, but now it’s under control over here, and it was just a period that we had to endure. But all in all, I got more time to experiment on my laptop with demos and obviously, as I said, I played a lot more guitar. So I probably improved my guitar playing, because before that I just play guitar when I just wanted to write songs, but during Covid, I was jamming a lot. Have a few beers, jammed to some cool songs…. so there was good things, and there was bad things.

What’s your way of creation, how the songs are born?
I would be lying if there was a specific way doing things – there’s not a specific way. I maybe have some riffs, and maybe just record the riffs, doing melodies over then, and I have something on keyboards. And then maybe I just adapt to everything, and then I add drum beats and whatever else to it. There’s no specific way I do things. Not recently, but during Covid I recorded so much, and just take that from different songs that work together. And it’s a long process, but it’s rewarding in the end when you have a song, and you really proud about that. So yeah, that’s how I go about that.

What about the drums, you are writing also the drums?
Yeah, I program the drums on a VST.

Superior Drummer or EZ Drummer?
Superior Drummer now, and I used to use another program. I can’t remember the name of it, but I only use that for demoing, and we have a session drummer who just adapts to that. So they may see, it would sound good here if we added a fell, it may sound good if we had this cymbal instead of that cymbal. So yeah, that’s how I go. I like to have a different drummer on every album… and I like to have different people on every album because I believe everyone brings their own uniqueness to the album, whether it’s drums, whether it’s violin, whether it’s anything that any session musician brings to the album… they bring their own uniqueness, and that makes the album unique in its own way.

How you are preparing yourself for any kind of life shows? You basically are distributing the tracks and the guitar tabs?
So I just send tabs, and we have Guitar Pro, just place the click and you’ll learn the guitar track. For the drums… our drummer [Bryan Hamilton] has been playing with us since 2014, and he knows everything. Our guitarist [Rene McDonald Hill]… he is sleeping at the moment, he had too many beers last night… he’s been in the band since 2014, so it’s been a very stable line-up, apart from one guitar… where we had a lot of guitarists, so it has always been me, the drummer and the guitarist.

One other thing I really want to know is about your musical background. So are you a natural born talent who just managed to pick up different kind of instruments, or you have any kind of education, musical background?
Well, when I was 15, I asked for a guitar for Christmas, and my mom bought me the guitar. I used to get magazines with tabs: you put the CD in, and it would be the backing track you play along. So that’s how I started playing guitar. I didn’t start playing guitar to be a good guitarist – I learned guitar to be a good songwriter because I always wanted to write songs. These guys may think I’m a good guitarist, but I don’t really care much about it, I just like the creative side. I’m not a great guitarist showing off and stuff, I’m not like that, I don’t like showing off solos – I just like the concept of creating something and laying everyone heat up and then affecting people. If they’re really influenced by the music, that’s really amazing. One night, the guy came up and said in Prague, ‘your music cured my anxiety in depression’ and I was like, oh, my god… I just sat at home writing stuff, and to hear that impacted someone in that way, that means more than being really fancy on guitar – I’m not a good guitarist, I’m not a good bassist, the song writing is the main key for me.

How the other guys are involved in the creative procedure?
Not really. Sometimes it depends more what it is, because, for example, on the album Forgotten Paths, we had a violin player that played live with us. And I had an idea of the melodies I wanted on violin, so I created them on my computer, and then he just adapted to them. It’s the same as drums – they aren’t 100% what I write, they are probably about a 95%. So everyone adds their own uniqueness or can tell me what needs changed to make it sound better, and I can take the criticism. Also on Guardians, we had a few session players as well, and they can then add their own ideas and say, do you like this idea? I was like, yeah, let’s add that, so I wrote that on my computer.

I see. Is Saor actually your main job?
Well, at the moment, yeah, because this Covid stuff. I don’t really want to do music for too long. And next year, as my wife is pregnant, we’ll have our child. And I won’t be able to do this touring. I’m a very like family guy, home guy. I like my home, so I probably look for a job at the end of the year or next year. Maybe do it as part-time, maybe not do at all, I don’t know. I’m getting to that point where I don’t want to be one of these bands that keep releasing things for the sake of releasing it. I really need to be passionate and have something that feels really strong. So maybe in 10 years’ time, I could have a new album, I don’t know. But it’s in my thoughts to maybe close this chapter in my life, but I’m not sure yet. It’s another chapter in your life when you have a responsibility to the kid, and I wouldn’t want to be away from it. I come back on the 20th because my wife’s pregnant, and I don’t want to fully do this tour as we originally planned. I like going out to festivals, flying out for weekends, that’s okay. Don’t get me wrong, this has been amazing. There’s been a such a great experience, very eye-opening. I love being in places like this, where I would never really get the chance to visit if it wasn’t for the band. And yeah, I’ll take the rest of the year to sort of think about things. It’s not a definite that I’m not going to play anymore, it’s just in my thoughts. I would feel bad for leaving my wife to deal with everything when I’m away having beers and playing music. So I sometimes think about that, but nothing is solid yet. I thinking with music because I’ve done it for my whole life. Even if I take five years break, I think there will always be something nagging in my brain, just write a song, or play guitar again… it’s like a virus, will never leave your system. So I wouldn’t advise anyone that wanted to make a career in music to do it because of the way things are at the moment, was streaming, and just post-Covid, things have gone a lot worse for bands in terms of fees and people buy less merch. So yeah, there’s all these definite challenges. Everyone’s pushing through it, and trying to do the best, but it has changed the hail of a lot since 2019. A lot of tours again cancelled, a lot of bands are quitting. And it’s a sad, sad, sad thing, but there’s a whole other thing here about governments support narcs and blah, blah. There’s a whole other conversation.

Is it OK to have a political questions about Scottish independence? How do you feel about that? Is that something real after Brexit?
I don’t think it will happen. I don’t see it happening. I don’t believe that people want that now. In 2014, I voted yes for independence because I believe that we should be dictating our own destiny. We do have a parliament and we make our own laws, but the British government obviously overrules us on things obviously in military and all that kind of stuff. I think in 2014, if it went ahead, I’d be happy, and I think we’d be in a good place. Post-Covid, everything’s basically fucked in the world. I think it would be a very big risk, and I’m not sure it would work. Also, I don’t believe there is a hunger for it anymore. I think it would just be the exact same votes as it happened again, because the government are proposing to do a referendum again, and I think it’ll be 45/55 again or close to that. They don’t make a good case for Scottish independence, in my opinion. So I’m fifty-fifty on that. I’m a very Scottish guy, I love Scotland, but I’m just not convinced with the arguments so far. But when it comes to going to the ballot box, I may change. It’s a heart and a head thing. It’s weird because there are a lot of different factors on the Scottish independence, it is not only about one issue. There is the Scottish independence for us who not against the EU. There are those others who are in the favour of the EU, and there are those who want the Scottish independent for different reasons. It’s not about nationality, really, it’s about the way we want our country to go forward in the future. I mean Scotland voted to stay in the EU, but we were part of the UK. There was the UK votes, all one. There was an anger, we didn’t vote for that, but legally with did it. So it’s very complicated, there’s a lot of different things going on. I just personally don’t believe it will happen. I could be proven wrong, have been in the past.

If we are talking about UK as a large country, metal and local influences, then Winterfylleth something which comes into my mind, Primordial, who have a kind of Irish influence, and your band, having Scottish influences. So how do you think, are there similarities between Saor and Primordial from musical point of view?
I mean, I’ve met Allan a couple of times. And we talked and it seems like a really intelligent guy. And whether we have the same views, I don’t know, because we’ve never really discussed that kind of stuff. But in terms of the music, Saor is obviously about Scottish history and struggles the past and the nature of Scotland, and it’s very similar in Primordial’s lyrical themes. Winterfylleth, we know those guys really well, very good guys, but England and Scotland has different histories. They’re very much into the their Anglo-Saxon heritage and all that kind of stuff…

That’s why I’m asking…
There are similarities, and there’s some things that are different. Primordial, musically, I think we’re pretty different because we are about more folk influenced then them. They have a little bit of folk here and there but we are very folk based with a lot of melody… others said, upbeat sounds, but I would call it melancholic, I wouldn’t call it upbeat. And Primordial is a bit more… aggressive maybe? So yeah, I can’t really tell you if we have any personal views what we agree on, because we’ve never really discussed that.

Does any kind of religion on anything like that had any influence on your music or that’s something that you just simply ignore and avoid?
I, personally, hate religion. I think it’s one of the worst fucking things ever to play humanity. But I’m not the way that I’m very hateful towards religious people. If they don’t annoy me, I don’t want to annoy them. I love going to churches and seeing the architecture, and there’s a lot of beauty in it. But as a whole, I think it had a negative impact on society. In Scottish society, especially, we have a Protestant versus Catholic debate because of the issues in Ireland when immigrants came to Scotland… and they are stupid because they believe the same fucking shit anyway… so it’s just stupid. I believe as long as it makes someone feel comfortable, and they believe in God or whatever, that’s fine. Just don’t force me to believe what you believe and that’s where I stand on that, and I mean, music doesn’t have any influence. I’m fascinated by pagan stuff, but just from an end, I’m just interested that, I don’t really practice any religion or believe any of those things. I don’t like calling myself an atheist either because that’s a whole different story as there’s a lot of really militant atheist people who I don’t agree with. So I would just sat on the fence and say I don’t believe it, you should improve it, then I’ll believe it.

What music does mean to you? And what metal does mean to you?
Music means more than metal, and metal was probably more influential to me during my teenage years and my early 20s. And nowadays, I like lots of different music. On the bus, we have a ‘no metal rule’, not to listen to metal, because we’re always surrounded by metal, every single day. I like folk music, I like 80’s music, I like rock, I like grunge, I like all those stuff. I do like metal and it depends on the season as well, because I listen to a lot of a black metal in winter, and that’s the way it should be listened, not in summer – in winter. So yeah, music in the broadest term means more than metal. I don’t like categorize myself as a metalhead, because everyone asks, ‘Oh, you’re a Scottish metal head’? I’m not metal head, I’m a music fan. I’m a music fan, who likes metal… that’s the best answer I can give you for that.

Written by Á

The author expresses grateful thanks for Zoltan Jakab, kindly facilitating this interview to happen.