Új sorozatunkban az extrém metal zenei underground első lemezei közül mutatjuk be 1988 és 1992 közötti időszakból azt a 15 albumot, amiket mi mérföldkőnek éreztünk a stílus kialakulásakor. A sorozat harmadik részében a MORGOTH-ban két kislemezéről emlékezünk meg.
A német Morgoth első két EP-je hangzás tekintetében a korai old school death metal kiadványok között a legkiemelkedőbbek közé sorolható. Ez azért is figyelemreméltó, mert köztudott, hogy a műfaj nagyjai annak idején a legendás hírű Morrisound stúdióban kerültek felvételre, és a két Morgoth EP közül csak a második hanganyaga került ott feldolgozásra; az 1989-ben megjelent Resurrection Absurd azonban enélkül is nívósnak volt tekinthető.
A Morgoth zenéjére erős hatással voltak a korai Death albumok, olyannyira, hogy a szemfüles hallgató időnként még egyértelmű utalásokat is felfedezhet a Leprosy témáira. Mindez a szöveg koncepciójára is rányomta a bélyegét, ugyanis a Death debütálást követő tendenciájához hasonlóan, ők is az általános horror referenciák és anti-keresztény megnyilvánulások helyett inkább az élet sötétebb, morbidabb aspektusaira, történéseire helyezték a hangsúlyt. Death metalon belül elég hamar bekövetkezett a határok feszegetése köszönhetően az underground gyors terjedésének, ami a kis kiadók, terjesztők és gyűjtők hálózatára épülve (ami folyamat már a ’80-as években elkezdődött), és ez addig soha nem látott mértékben megnövelte az új formációk felbukkanását is. A Morgoth kíméletlen, szélsőséges hangzásával és Marc Grewe rendkívül beteges hatású vokál stílusával érte el a zenei extrémitás egy szélsőségét, ami a megnövekedett versenyhelyzetben is egyedülállónak számított. Amíg a Resurrection Absurd a brutalitást elsősorban az intenzitás által valósította meg, az Eternal Fall esetében a hangzásé a főszerep. A két EP rövidsége ellenére külön-külön is eléggé tömény hatású, azonban a később rendszeresített, együtt kiadott formájában a valaha megjelent legelvetemültebb death metal lemezek egyike.
Írta: Oroszi István
Korábban megjelent részek:
INCUBUS: Serpent Temptation (1988) – Az extrém underground ébredése 15/1
SARCÓFAGO: Rotting (1989) – Az extrém underground ébredése 15/2





