2022. április 16-án valami elképesztő közösségi energiák oldódtak fel az Analog Music Hall-ban. Ötévesek lettünk kérem szépen, és ezt egy sor metal.hu-zenekarral ünnepeltük meg. Most következne a bekezdés a Witchthrone-ról, ha fel tudtam volna mérni, mennyi idő Pestről kiérni az Analog-ba. De nem tudtam. Fotóbeszámolónk következik.
A Necroratory bulijára már befészkeltem magam a küzdőtér legközepébe, ahonnan a legjobban tudtam magamba szívni a mindenféle kecskefejek meg black metalos karperecek által is tolmácsolt „sátán”hangulatot. Én maradtam a helyemen, ellentétben a több irányból hallatszó „Az csaj? Előremegyünk, megnézzük, hogy az csaj-e” felszólalókkal. 🙂 Bizony, még mindig kuriózum, ha a metalban egy csaj pengeti a gitárt (egyébként kinézetre egyértelmű volt, hogy nő, csak ugye az ember kicsit hitetlenkedik, amikor a black darálást nőnemű tolja)… A banda egyértelműen nem a tagsággal akarja eladni a produkciót – a zene magáért beszél. Nem vagyok egy hatalmas black fan, de még úgyis nagyon bejött a koncert, a csapat csupa olyan dalokat játszott, amiket mindenképp meg fogok hallgatni később is. A show nem volt semmi különleges, a hangszerszekció egyen headbangel, míg a kopasz, kifestett énekes pont annyit kommunikál a közönséggel, amennyit egy ilyen koncert alatt kell – miközben a banda top fanjai teli torokból éneklik az amúgy nagyon hangulatos, magyarnyelvű szövegeket. A koncert fun-factorát a mindenkit nagyon jól elszórakoztató Blegh! és Weh! felkiáltások adták, amiket a frontember a legjobb pillanatokban vágott be az egyre sűrűsödő sorok közé.
A Rivers Ablaze immáron koncertképes szupegrouppá fejlődött, és nem lehetett őket nem megnézni – az egyszerű logóval és piros fényvilággal életre kelő színpad mindenkit az experimentális, sokszor progresszív, blackes deathes hangkavalkádra engedett fókuszálni. Alapvetően ez a csapat legújabb albumának, a The Black Hole Era-nak a lemezbemutatója volt, de a setlistet megvariálták korábbi dalokkal is, köztük az instrumentális albumról származóval is (amikoris az énekes megszólalt, hogy „Most levonulok, mert így is túl sokat vagyok a színpadon feleslegesen”). Jó volt ez a kis humorfaktor – annak ellenére, hogy a dalok elég kemények és komorak, a srácok nem veszik magukat túlságosan komolyan, ami mindig szuper. Ugyanígy a közönség sem – elöl két fiatal úgy táncolt, mintha egy egész más koncerten lett volna, de nem baj, élvezze mindenki úgy, ahogy maga szeretné. Nekünk maradt a komor headbangelés, vigyázbanállás, a hangszeres játékra történő odafigyelés – ez a zene akkor üt, ha odafigyelsz a mindenféle apró részletekre, és szerencsére az Analóg nagytermének színpada úgy szólt kifele az egész este során, hogy ez simán lehetséges volt. Nagyon kíváncsi vagyok, merre fogja az út vinni ezt a zenekart így, hogy kibővültek profibbnál profibb, sokat látott zenészekkel. Én nagyon szurkolok, mert a szerzeményeik zseniálisak.
Az est headlinere a Sallai Péter vezette, szintén lemezbemutatót tartó pagan black Bornholm volt. A koncertről túl sokat mesélni felesleges, ez egy tipikusan olyan élmény, amin ott kell lenned, és amit át kell élned. Zene és mágia, mágia és zene. Egy kis okkult hangulat. Egy szerepet sosem megtörő csuklyás hangszeresgárda. Egy átlényegült publikum. És egy kis meglepetés – a koncert során színpadra invitálták Lédeczi Zsoltot egy jó kis vocal collabra. Az „evilág isteneinek ajánlott szám” elképesztően jól hangzott a külön-külön is kivehető ikerkárogással, pláne, amikor még Zsolt átment egy jó kis öblösebb hörgésbe is. A közönség végig vevő is volt erre, csak egy másodpercre tört meg a fekete, okkult hangulat – a koncert záródala előtt valaki egy szerencsés félrehallás során, az Acheron című dal felkonferálását egy Akela! beüvöltéssel üdvözölte. De magyar metalkoncert lenne ez igazán, ha nem kiabálná valaki, hogy Akelaaaaa?! Naugye.
Nagyon köszönjük Nektek, hogy eljöttetek velünk ünnepelni, és megnéztétek ezt a számos, különlegesen tehetséges zenekart. Jó volt újra látni a régi arcokat, az összeborulásokat, az egymásra kisgyerekként rávigyorgó metalosokat. Tartsatok velünk a következő öt évben is, mi igyekszünk nektek szolgáltatni A Minőségi Metalt!
Szöveg: Vica
Képek: Dani
