A Sepultura gitárosa, Andreas Kisser a gdański Mystic fesztiválon adott interjújában elárulta, hogy a zenekar új zenét tervez kiadni jelenlegi turnédobosával, a 23 éves Greyson Nekrutman-nel, aki hivatalosan is az előző dobos, Eloy Casagrande utódja lett.
„Felvettünk négy új számot Greysonnal a dobokon. Nem hinném, hogy ez új hír, de tessék. Van négy új dalunk, és az a szándékunk, hogy jövőre kiadunk egy EP-t, hogy megünnepeljük ezt a lendületet. Eredeti dalok, amiket kidolgoztunk. Már felvettük meg minden, és nem siettetjük, hogy megláthassuk, mikor jön el számára a megfelelő időpont.”
Az új anyag keletkezésével kapcsolatban így nyilatkozott Andreas: „Nagyon spontán jött. Játszottunk a 7000 Tons Of Metalon [hajós fesztivál 2025 januárjában], és ottmaradtunk Miamiban. ‘Itt ez a stúdió. Vannak ötleteink. Csináljuk.’ [nevet] És nagyszerű volt. Nem volt kiadói nyomás, határidő. A daloknak még címük sincs. [nevet] De nagyon jó. A saját tempónkban csináltuk, sietség nélkül. Nincsenek [dal]címek, majd később eldöntjük őket. Még keverjük az anyagot. És szuper. A búcsú[turné] ötlete miatt ezt is tudjuk csinálni, ilyet is tervezhetünk, vagy pont hogy nem tervezhetünk, a lehető legkevesebbet, hogy kihívásokkal állíthassuk magunkat szembe művészileg.”
A kérdésre, hogy a két és fél éves búcsúturnét vajon az ihlette-e, hogy Andreas egyéb zenei stílusokat is fel akart fedezni az extreme metalon kívül, a gitáros így felelt: „Sosem éreztem úgy, hogy be lennék zárva a Sepultura világába, és csak egy specifikus stílusban írhatok. Mindig is félelmet nem ismerve csináltunk azt, amit akartunk. Mármint a ‘Nation’ egy tök másmilyen album, ‘A-Lex’, meg az összes album, amit könyvek meg ilyesmik inspiráltak. Szerintem ez inkább annak a rutinja, hogy egy olyan bandában játszol, mint a Sepultura. 40 év – 40 év, ember! Csináltál már valamit 40 évig munkaszerűen? Gondolj bele [nevet]. A szórakoztatóiparban ez egy hatalmas eredmény, hogy ilyen bandád legyen ennyi időn át, hullámhegyeken és -völgyeken át, rajongókkal. Mindig, amikor albumot írtunk, játszottunk, szerződésünk volt a kiadóval, a formációtól függetlenül, időtől függetlenül. 10 embernek játszottunk, aztán újra nagy helyszíneken játszottunk. Gyönyörű történet. Művészet és élet gyönyörű története.
Úgy éreztem, hgy ha albumíró üzemmódba kapcsolunk, új turnét szervezünk, az kicsit túl kiszámítható. Mármint egy művésznek nem szabad a komfortzónában maradnia. Ha benne vagy, megsínyled, mert elveszíted a kapcsolatot a valósággal. Elkezdesz abban a buborékban élni, amilyennek a Sepulturának lennie kéne. Nincs olyan, hogy „kéne lennie”. Minden nap új Sepultura jön létre. Bármit csinálhatunk, amit csak szeretnénk zeneileg, mert elértük ezt. Ez a Sepultura. A Sepultura nem thrash metal. Nem heavy metal. Nem dark metal. Nem brazil metal. Hanem Sepultura-metal. Ezért van nevünk, nemde? [nevet] Amúgy minek lenne neved? Ez a Sepultura. Ezek vagyunk mi – nagyob szabadok. Nem félünk kockáztatni. A művészet kockázat. Ha valami újat alkotsz, kockáztatsz. Nincs más út. És ebből tudsz tanulni, a hibáidból. De nagyon jó ez a lendület, veszekedéstől mentesen, anélkül, hogy bármi külső tényező szétszaggatná a zenekart. Csak a saját feltételeink vannak. Békében választottuk ezt a tudatos döntést. Két évig beszélgettünk a felkészülésről, tréningről, és most élvezzük. Nagyszerű. És miért ne? Ez egy kiváltság, hogy meglegyen ez a lehetőség, hogy megálljunk, amikor tudunk, vagy hogy megmaradjunk ebben a lendületben. Aztán a többi a jövő zenéje. Meglátjuk. [nevet].”
Kisser azt is fejtegette, hogy vajon hogy fog kinézni a Sepultura utolsó koncertje. „Az a terv, hogy 2026 októberében csináljuk São Paulóban, Brazíliában. Egy nagy ‘Sepulfesztivál’-szerűség lenne, egy olyan buli, ahol fontos előadók lépnek fel. A Sepultura történetének részeként minden valaha volt tagot is szeretnénk meginvitálni, a Cavalera-testvéreket [Max és Igor] is beleértve, hogy legyenek részei a koncertnek, játsszanak, jammeljenek. A múltról teljesen irreleváns vitatkozni, kinek volt igaza, kinek nem. Sosem fogunk megegyezni – két különböző nézőpontból fogjuk látni, és ez rendben van így. Játsszunk a rajongóknak, magunknak, a családjainknak, akik még sosem láttak minket együtt. De nem csak ők – Jairo [Guedz], Eloy Casagrande, Jean Patton és Roy Mayorga, olyan zenészek, akik a Sepultura része voltak különleges és fontos pillanatokban, ami a zenekart előrevitte a problémáink és a kihívások ellenére. Szóval remélhetőleg ez fog történni. Meg fogjuk hívni őket. Ha részese akarsz lenni a bulinak, szeretettel várunk. Ha nem, az is oké.”
A Sepultura 2024. március 1-jén kezdte meg búcsúturnéját Brazíliában. Az első buli teltházas lett, egyben ez az alkalom jelöli a zenekar első koncertjét Nekrutmannel, aki egyébként korábban a Suicidal Tendencies-ben játszott. Elődjéről, Eloy Casagrande-ról 2024. februárjában jelentették be, hogy távozik „egy másik projekt miatt”, melyet a dobos később megerősített, hogy a Slipknotba való csatlakozásáról van szó. A Sepultura megmaradt tagjait állításuk szerint sokkolta, hogy Eloy „felhagyott mindennel, ami Sepulturá-val kapcsolatos”, a 40. évfordulós turnéjuk előtt kevesebb mint egy hónappal.
A zenekar live albummal készül, mellyel megörökíti utolsó előadásait. 40 dalt fognak felvenni 40 különböző városban, ami elmondásuk szerint a legjobb, legenergetikusabb színpadi pillanataik összeválogatása lesz.
Forrás: BlabberMouth
