Nagyon kevés zenekar jut el a 11. albumáig. Még kevesebben teszik ezt ugyanazzal a tűzzel és dühvel, ami a korai éveiket jellemezte. De a Machine Head nem akármilyen zenekar. Több mint három évtizeden keresztül az elszántság megtestesítője, az alapító/énekes/gitáros Robb Flynn vezette a Machine Headet egy kompromisszummentes úton, amelyet a dac, az újratalálás és a fejlődés iránti könyörtelen törekvés táplál. Most, az Unatøneddel (áprilisban jelenik meg a Nuclear Blast kiadónál) ismét kiélezték a hangzásukat, és az eddigi legközvetlenebb és legütősebb formájukat hozták létre. Flynn szigorú dalszerzési paramétereket szabott meg az Unatøned számára: rövidebb, koncentráltabb dalokat, határozottan amerikai hangulattal, szokatlan billentyűváltásokkal és az elvárásokat megtörő, változó struktúrákkal. Az album csöpög a melankolikus dallamoktól, és mégis kalapál a dörgedelmes riffekkel, szárnyal a szerelem-vesztés és szomorúság himnikus éneklésével, a harsogó erővel és tagadhatatlan magabiztossággal.

Az Unatøned a Machine Head újfent bebizonyítja, hogy a hosszú élet a metalban nem a kényelemről szól – hanem arról, hogy kockázatot vállalunk, szilárdan kitartunk a meggyőződésünk mellett, és nem vagyunk hajlandóak stagnálni. Tizenegy albummal a hátuk mögött ugyanolyan vadak, relevánsak és megállíthatatlanok, mint valaha.