Ha a Green Carnation soha nem tért volna vissza a szünet után, a norvég bardok mindig is az egyik legambiciózusabb egyéni eposz megalkotóiként maradtak volna meg a metal történelmében. Azonban volt egy történet – vagy pontosabban három –, amely több mint három évtizeden át elkerülte őket. Most, miután az első fejezetben új magasságokba emelkedtek, a A Dark Poem, Part II: Sanguis második részével még mélyebb, sötétebb és személyesebb mélységekbe merülnek.

Ha a The Shores of Melancholia egy ismerős melankolikus helyről indult útjára, akkor a Sanguis azzal kezdődik, hogy a Green Carnation messze a tengeren küzd, hogy a fejükben tomboló vihar ellenére a felszínen maradjon. A kilenc perces, epikus címadó dal megfogadja, hogy megbocsát és elfelejti a családi tragédiákat, és szenvedélyes tiszta énekkel és meggyőző refrénnel mossa le a múlt véres foltjait – csakhogy a végzetes kódában a traumatikus emlékek visszatérnek.

Tracklist
Side A: Sanguis / Loneliness Untold, Loneliness Unfold / Sweet to the Point of Bitter
Side B: I Am Time / Fire in Ice / Lunar Tale