Lemezek amiket meghallgatunk
E-an-na – Jiana (2016)
Összességében egy nagyon színes, nagyon tartalmas, már elsőre is megkapó kislemezt tett le az asztalra a román/balkáni népzenét a töredezett core-s ritmusokkal kombináló E-an-na, és aki csapat live potenciáljára is kíváncsi, jöjjön el május 5-én a Dürer Kertbe
tovább
Lovecrose – Alvilág és Ég (2017)
Azt nem lehet mondani, hogy a Lovecrose első nagylemeze tökéletes lenne, de ez nem is volt elvárt. mindig van és kell is hova fejlődni, ám megismerésre, hallgatásra nagyon is ajánlott! Elvégre ki tudja, hogy a jövőben meddig fog tudni eljutni ez az együttes? Kívánom, hogy minél tovább és minél magasabbra sikerüljön.
tovább
Mechina – Egy földöntúli történet (II. rész)
Sorozatom e részében kivesézésre kerül a Mechina újragondolása (első rész itt), az As Embers Turn to Dust történet megalkotása, és kezdetét veszi a metalos űrutazás. Korábban már foglalkoztam a banda megalakulásával, kezdeti időszakával, és az Assembly Read More
tovább
Haken – Affinity (2016)
Ha egy kicsit is fogékonyak vagyunk a '80-as évek retró stílusára, és az abban az időszakban tapasztalt technológiai fejlődésre, valamint a korszakot meghatározó popkultúrára, akkor bizton állíthatom, hogy jó helyen járunk.
tovább
Vörös Attila/ Strength of Will – Blink of an Existence (2016)
Ugyanakkor nem adja könnyen magát a lemez, elég masszív és talán a befogadása is nehézkes. Nem a nagy hallgatóságnak készült, Attila első sorban önmagának készítette, mégis, ha valaki szán időt rá, nagyon meg tudja fogni az embert.
továbbMechina – Egy földöntúli történet (I. rész)
Az emberi képzeletet hosszú ideje mozgatja a jövő fürkészése, a „legvégső határ”, az űr meghódítása. Ezen két tényező szorosan kapcsolódik egymáshoz, elég csak arra gondolni, hogy napjainkban mennyi science fiction témában mozgó film, sorozat és könyv jelenik meg.
tovább
Ørdøg – Søtétanyag (2017)
Az album utolsó száma, a Sátántangó mind zeneileg, mind szövegileg nagyot üt, ám sokadik hallgatásra sem akkorát, mint a Tíz fekete dalt záró Hajnali állat, főleg az utolsó soraival. Mindezek ellenére az Ørdøg második nagylemezét csak ajánlani lehet főleg azoknak, akik valami másra, valami különlegesre, valami elgondolkodtatóra vágynak.
tovább
David Maxim Micic – Who Bit The Moon (2017)
Témája és előadásmódja sokban hasonlít a manapság igen divatos djent és progresszív klisékre, de tartogat magában annyi egyediséget, és meglepetést, hogy kitűnjön közülük. Egy igazán minőségi és profi anyagot kaptunk Micic úr jóvoltából.
tovább
Sunset – We are Eternity (2017)
Bár találunk hasonló bandákat határon belül is, ilyen elkötelezettséggel és viszonylag sajátos hangvétellel - a nyugati színvonalat simán átugorva - a Sunset tudja hozni az egyik legjobban ezt a fajta modern metal muzsikát.
tovább
Wolfheart – Tyhjyys (2017)
A korongon 8 dal található, és igazi átható metalzenét tartalmaz. Indít egy fél-akusztikus intróval, majd a Boneyard képviseletében igazi klasszikus melodic death metal tekerés veszi kezdetét. Kicsit modernebb formában, de nagyon is hűen viszi tovább a skandináv death metal hagyományt.
tovább
HÉT ZENEKARA
LIFEHACK
"A LIFEHACK megalakulásánál szerintem egy olyan útnak a kezdetére léptünk, ami akár egy életen át tartó kalandokkal teli út is lehet."
továbbHAVI SPOTIFY PLAYLISTÜNK
KERESNI IS TUDSZ A RÉGI CIKKEINK KÖZÖTT
Instagramunk képei
Szeretnél te is a Metal.hu szerkesztője lenni?
Minden metal koncerten vagy fesztiválon mi sem tudunk részt venni, de mivel ti mindenhol ott vagytok, ezért lehetőséget adunk arra, hogy megírjátok a véleményeteket, amit ki is rakunk az oldalra! Nem baj, ha csak pár koncertről írsz, és az sem baj, ha a haverod is beküldi ugyanarról a buliról a beszámolóját, mindkettőt lehozzuk. Küldd el a cikkedet a cikketirnek@metal.hu email címre. A tehetséges újságírótanoncoknak további lehetőséget biztosítunk az oldalon \m/