“Sosem azzal foglalkoztunk, hogy eleget tegyünk az elvárásoknak” – Baard Kolstad interjú

Egy hete csodálhattuk meg a norvég Leprous Pitfalls című új nagylemezét élőben a Dürer Kertben, mely nagyon magasra tette a lécet a progresszív zenekarok számára produkciós szempontból. A dobossal, Baard Kolstad-dal beszélgettünk.

Hogy alakul eddig a turné?
Szuperül, úgy gondolom, hogy eddig még sosem szóltunk ennyire jól, és még sosem volt ilyen látványos a színpadkép.

Hogy töltöd a szabadidődet két koncert között a turné során?
Nagyon rossz alvási rutinnal rendelkezem (ásít), szóval sokat alszom. Ezen kívül igyekszem gyakorolni is egy kicsit. Van egy-két tanítványom. Próbáltam egy kicsit várost nézni, kávézni meg ilyenek, de nagyon gyorsan elment a nap.

Online órákat is adsz?

Nem, én nem. Pár workshop-ot tartok csak a turnék alatt, mert rengeteg szabadidőnk van ilyenkor, az érdeklődés pedig nagy a workshop iránt, úgyhogy ezzel hasznosan ki tudom tölteni az időt. Tehát csak a turné során tanítok, Skype-órákat még sosem adtam. Azt Einar csinálja.

Fellelhető pár videód az interneten, amin különböző helyeken dobolsz a városban. Hogy jött ez az ötlet?

Annak már vagy tíz éve, különböző emberek kezdték el feltöltögetni Youtube-ra ezeket a videókat, amin játszom. Erről lettem először ismert, hogy sokat doboltam Oslo utcáin, ami pedig hamar egy nagy Youtube-jelenséggé vált. Őrületes az internet.

Nyilvánvaló, hogy a legutóbbi albumotok, a Pitfalls elég megosztóra sikeredett a váratlan zenei kontextusa és hangvétele miatt. Milyen kritikákat kaptatok ezzel kapcsolatban?

Nagyon változatos visszajelzéseket kaptunk, mindegyik albumra nagyon változatosakat. Metal bandaként, valamint a német MetalHammer és a metal.hu olvasóinak valószínűleg nem is fekszik ez az album. De a Leprous soha nem azzal foglalkozott, hogy az előző album vonalát vigye tovább, vagy hogy eleget tegyen az elvárásoknak. Szóval csak igyekeztünk megtalálni a hangzást, ami hozzánk illik. Tehát nagyon különböző kritikákat kaptunk, de hát mit is számít tulajdonképpen bárki véleménye. Mármint nekünk az a lényeg, hogy élvezzük, amit csinálunk. Nekünk az az igazán fontos, hogy az emberek továbbra is jöjjenek a koncertjeinkre. Az online elérések száma még sosem volt ekkora.

Milyen módszerrel írtok dalt, hogy osztjátok fel a szerepeket?

Szerepek egyáltalán nincsenek, viszont annyi biztos, hogy Einar a legfőbb dalíró, ő alkotja a legtöbb számot. A Distant Bells egy kivétel, annak a zenéjét Simon írta. Ezúttal sok demónk és vázlatunk volt, felvettük mindet, aztán mindenki azt csinálhatott velük kedvére, amit akart. Persze sok próbálkozás is volt, és sok ötletet visszadobtunk, de azért mindenképpen nyitott volt a folyamat mindenki részéről.

Einar az egyetlen, aki a szövegek témájáért felelős?

Nem, Toro is szokta csinálni, de mostanában egyre inkább csak Einar.

Hogy mondanád el a saját szavaiddal, hogy miben különbözik ez az album az eddigiektől?

Vannak benne bizonyos groove-ok és szerkezetek, amik abszolút nem emlékeztetnek egy tipikus progresszív metal bandára. Van benne kettő-négy is. De a másik oldalról meg írtunk olyan progresszív számokat is, amiket már régóta nem, ilyen például a Sky Is Red, ami 11 perces. Ilyen még sose fordult elő, kész őrület.

Terveztek visszatérni a progresszív metal gyökereitekhez?

Valójában nem tudom. Azoknak, akik rock and rollt hallgatnak, valamint a rock and roll bandák között mi még mindig progresszív bandának számítunk. A prog bandák között viszont nem számítunk prognak. Pop-prog-rock-szerűséget játszunk, igazán sosem lehetett bekategorizálni a zenénket.

Mik a terveitek a közeljövőre, miután befejeztétek a Pitfalls-turnét?

Én mindenképpen szeretném még egy kicsit várakoztatni a rajongókat a következő albumig. De ez csak az én véleményem. Azért hamarosan ki fogunk adni pár single-t, ami nagyon érdekes lesz. Ezek a dalok egy kicsit összetettebbek lesznek, mint egy átlag Pitfalls-szám. Hamarosan jelentkezünk!

Fotók: Fekete Zaj // Somogyi Lajos

Írta: Kovács Barbara // Gerő András