Segít szárnyalni vagy még mélyebbre zuhanni – interjú a Wrath of Azazel-lel

Az új anyag megjelenésével kapcsolatban billentyűzet-végre kaptuk a Wrath of Azazel legénységének nagyobbik hányadát.

Ha jól hallottam, már a finisben van az új anyag. Kérlek, mondjátok el, hogy mikorra várható a megjelenés? Hány dalt fogunk hallani, hol készültek a felvételek és a keverés? Digitálisan lesz elérhető az anyag, vagy esetleg terveztek fizikai kiadást is?

Tibi: Igen, már nagyon a végén járunk. Eredetileg május közepén jöttünk volna ki vele, de ez a vírus most elég rendesen közbeszólt. Bűvös hat szám lesz a korongon, plusz egy Intro és Outro, amit a SputnikCrew stúdióban vettünk fel remek hangulatban. Rengeteget segítettek nekünk a srácok a felvételnél és a keverésnél is. Digitálisan is és fizikai formában is elérhető lesz, mivel mindenféleképpen szerettük volna, hogy kézben is foghassuk az anyagot.

Bálint: Ezt még annyival pontosítanám, hogy még vesszük fel, és sajnos az utolsó dal befejezése előtt csapott le a vírus, így ezt még pótolnunk kell.

Eddig három, meglehetősen erős anyagot tett le a Wrath of Azazel az asztalra. Jól gondolom, hogy stílusban az előző anyagok vonalát viszi tovább az új album?

Tibi: Én nem mondanám erősnek a régebbi anyagainkat, de nem is szégyellem őket. Azt mondanám, hogy tapasztalatszerző úton jártunk pár évig (nevet), és amit most csináltunk, már jóval tudatosabb és felkészültebb. A SputnikCrew stúdió szerepe is meghatározó volt ebben, de a vonal kábé ugyanaz. Ez most egy koncepcióval készült album lesz, a hat szám szorosan kötődik egymáshoz – egy apokaliptikus-gyászos hangulatot szeretnénk a hallgatóság elé tárni némi bukott- és arkangyalokkal tarkítva.

Ági: Én szeretem mindhárom demót, bár az elsőn még nem játszom, szerintem megfelelő lenyomatai annak, hogy az adott időszakban hol tartott a zenekar tudásban, milyen volt a hangulat a bandában. Igen, maradt a dallamos, de azért zúzós vonal. Most több időnk van összerakni az új lemezt, mint az előző anyagoknál volt, reméljük, hogy ez majd hallatszik is a végeredményen.

Bálint: Én is szeretem mindhárom demót, a harmadikon már én játszom a basszusgitáron, de mire bekerültem a zenekarba, ezek a dalok gyakorlatilag már készen voltak, így – adott esetben – csak kicsit formálgattam a kész témákat. Ezen az új lemezen már vokálozok is, szóval én már csak ezért is nagyon várom, ezt már jobban sajátomnak fogom érezni (nevet).

Hogyan születnek a dalok, ki a fő zene- és szövegíró? Együtt dolgoztok adott dalokon vagy témákon, vagy pedig mindenkinek megvan a maga külön feladata?

Tibi: A szövegeket abszolút  én írom, de ha bárki a zenekarból írna valamit és elém rakja, én nem bántam volna. Ági nálunk a dalszerző és ez nekünk így teljesen jó. Azt kell mondjam, hogy tíz témából nyolc nekünk általában tetszik, a maradék kettőt nem értjük (nevet), mert annyira gyors és számomra matekmetál (ami tőlem távol áll). Ádám (dob) képezi még a szerves részét az alkotásnak, ha neki nem elég dallamos akkor nem is üt rá olyat, ami nekünk tetszene. Szóval összességében mi hárman tesszük össze a számokat. Bálint és Gatya (Péter) abban segít, hogy mindent a helyére pofozzunk. Ők a kritikusok, de nagyon fontos ez a rész is. Velük lesz teljes egy-egy riff vagy dal. Gatyának természetesen vannak egyedi munkái is, amiket neki kell megírni. Bálintnak a vokál terén is teljesítenie kell a basszus mellett; mostanában kezdtük el vele gyakorolni a mély „ének” témákat (nevet)

Ági: A szövegekért kizárólag Tibi felel, a zene közösen készül. Az alapötlet legtöbbször tőlem jön, általában először kitalálok egy riffet, ezt követően pedig jönnek sorban a témák és megírja magát a dal. Majd feldemózom otthon és elküldöm a többieknek. Ha mindenkinek tetszik, Ádám elkezd otthon gondolkodni a dobtémákon és próbára már kész tervekkel érkezik. Összepróbáljuk, alakítunk rajta, ha kell. Bálint és Gatya szereti látni is, hogy mit játszom, ezért nekik le szoktam kottázni és átküldöm mindenkinek a dal vázlatát. Abban az esetben, ha nincs ötletük, akkor szoktam nekik segíteni a szinti és basszusgitár témák kitalálásában, aztán a kedvük szerint variálhatják ezeket.

Bálint: Így van, általában amíg a dob nincs kész a dalra, addig nem szoktam nekiállni a saját témáimnak, ahogy Tibi is mondta, addig inkább a dal és dobtémák helyrepofozásán ügyködünk, illetve a főének és a vokál témákat is ilyenkor rakjuk bele, így tudom, hogy oda olyan basszust írjak, ami mellett tudok üvöltözni is (nevet) . Aztán amikor ez megvan, felveszem a dalt telefonnal, Ági átküldi a kottát és nekilátok megírni a basszust, ha pedig valamihez nem lenne olyan ötletem, amit jónak érzek, akkor megkérem Ágit, hogy valamit írjon oda, és abból már kialakul.

Mi inspirál Titeket zeneileg, illetve a szövegvilágot tekintve?

Tibi: Zeneileg nem kezdem el sorolni miket hallgatok, mert széles a paletta a metalon belül. Szövegileg minden külső hatás képes inspirálni, de elismerem, nyilván a negatív dolgok hatnak rám jobban és azokból merítek, amikor írok egy szöveget.

Ági: Rám is elsősorban az általam hallgatott zenék és a körülöttem zajló történések vannak hatással.

Az előző anyagokon levő dalokból két csoportot említenék: a tisztán black metal szövegvilágúakat, és azokat, amelyek Magyarországhoz, a magyarsághoz szorosabban kapcsolódnak (ami meglehetősen ritka ebben a műfajban). Tulajdonképpen miért kerülnek elő a vallással és a vallásossággal kapcsolatos témák? Miért érzitek fontosnak hangsúlyozni a magyarságot, a magyarságotokat?

Tibi: Igen, mindig is voltak magyarsággal és az egyházzal illetve vallással foglalkozó számaink is. Fontosnak tartom, hogy megírjam a saját gondolataimat a hőseinkről, hazámról vagy épp a régi diadalainkról. A hittel effektíve nincs bajom, ha azt a helyén kezelik, mindenki abban hisz, amiben csak szeretne. Ne akarjanak engem téríteni, utat mutatni, járom azt, amit én látok helyesnek. Az egyház és a velejáró bábjátékokkal és kétszínűséggel már más a helyzet… Erősen bosszantanak ezek a dolgok, de nem szeretném most feszegetni a témát.

A mostani helyzet tulajdonképpen lehetetlenné tesz bármilyen lemezbemutatót vagy turnét. Ha rendeződik a koronavírusosdi, akkor terveztek lemezbemutatót?

Tibi: Mindenképpen szeretnénk csinálni pár koncertet, vidéken és Pesten is. Ezek még szervezés alatt vannak.

Tervezitek újra felvenni és megjelentetni a Wrath of Azazel régebbi anyagait?

Tibi: Én nem szeretnék a régi számainkkal foglalkozni. Ágiban van annyi ötlet, hogy életünk végéig kitart, főleg amilyen tempóban szoktunk stúdiózni (nevet).

Ági: Való igaz, hogy a hangzáson lenne mit javítani, sőt, néhány témát utólag már máshogy képzelnénk el, de most az új anyagra koncentrálunk, aztán majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. Egyelőre a rövidtávú tervek közt nem szerepel.

Bálint: Persze, mindig lehetne javítani valamit, de igazából így szép emlékek (nevet). És amilyen ritkán stúdiózunk, akkor inkább az új dalokkal kell foglalkozni, különben még ennyi anyagunk sem fog megjelenni (nevet).

Számos zenekar kiadványként megjelentette a gitár- és basszusgitár-kottáit. Terveztek esetleg Ti is ilyesmit?

Tibi: Ha Ági és Bálint szeretné, én támogatom benne őket. Remek ötlet.

Ági: Nem tudom, hogy mekkora igény mutatkozna erre, egyelőre még nem érkezett felénk ilyen kérés, de nem zárkózunk el.

Bálint: Megjelentetni nem hiszem, hogy meg fogjuk, de igény esetén elgondolkodunk valami megoldáson.

Hogyan kezdődött annak idején a Wrath of Azazel? Nem mai a zenekar, ha jól számolom, már nagykorúak vagytok.

Tibi: Igen, már nagykorúak vagyunk. Hogyan is kezdtük… Nos, ennek van egy hosszabb története, de ahhoz nem elég egy-két sör. A rövidített változat: Ádám és én mindketten dobolni kezdtünk, amikor már úgy éreztük, elég jók vagyunk, a havi dobtanárra szánt pénzt inkább elkocsmáztuk, vagy a haverokkal a parkban töltöttük el az időt, nyilván nem szomjasan. 2002-ben alapítottuk meg ketten az Azazel-t, akkor én már áttértem az éneklésre. Ennek az is volt az oka, hogy Ádám valahogy jobban élvezte a dobolást mindig is, mint én. Ági viszonylag korán csatlakozott hozzánk, de pontosan már nem emlékszem mikor. Előtte már zenéltem vele több formációban is, amikor én még doboltam. Nagy szerencsénk volt vele, nagyon könnyen tudtunk együtt alkotni és hamar kialakult egy elég szoros barátság hármunk közt. Gatya csatlakozott, majd Bálint, ami külön érdekesség, hogy ők az osztálytársaim is voltak egy kerek évig, de ez egy külön sztori. Szóval így vagyunk öten, mint egy pentagram ágai. Akartunk egy ritmusgitárost Ági mellé többször is, de nagyon nehéz olyan embert találni, aki megbízható és beleillik ebbe a baráti társaságba.

Ági: Csak annyival egészíteném ki Tibit, hogy Gatya 2004-ben, én 2005-ben, Bálint pedig, ha jól emlékszem, 2008-ban csatlakozott a zenekarhoz.

Bálint: Így van, tehát azt a néhány alkalmat leszámítva, amikor kipróbáltunk egy-két ritmusgitárost is az érkezésem után, gyakorlatilag tizenkét éve állandó felállással zenélünk, ami véleményem szerint elég nagy szó alapból is, pláne az undergroundon belül.

Ha jól sejtem, akkor a zenekarozás elég sok időt visz el. Hogyan tolerálják ezt az emberi kapcsolatok (barátok, családtagok)?

Tibi: Ehhez sok mindent nem tudok hozzáfűzni, szerencsére mindig támogatott az egész család és a barátok is, mindenben, ami a zenélést illeti, úgy gondolom, talán még büszkék is rám olykor. Azért édesanyám a mai napig elsírja magát, ha felkerül egy új tetoválás a kicsi fiára.

Bálint: Családban nem volt ezzel probléma, a szomszédokkal annál inkább időnként (nevet).

A Wrath of Azazel kellemes, de átlagosnak nem nevezhető zenét játszik. Milyen szokott lenni az első reakció, amikor kiderül, hogy ez tulajdonképpen egy extrém metal zenekar, amiben játszotok?

Tibi: Általában pozitív kritikákat kapunk, de a negatív kritikákat is nyíltan fogadjuk.

Bálint: Köszönjük! Ha beszélgetésben merül fel, akkor aki ismeri valamennyire a műfajt, általában nyíltan, kíváncsian viszonyul hozzá, és érdeklődik részletesebben, míg aki abszolút nincs képben, inkább csak tudomásul veszi a dolgot (nevet). Koncert után általában szerencsére inkább pozitív, mint negatív a hangvétel, de utóbbival sincs gond, nem tetszhet minden mindenkinek, és egy jól megfogalmazott negatív kritikából is sokat lehet tanulni.

Volt-e esetleg olyan, amikor szülők vagy gyerekek eljöttek megnézni a fellépéseteket?

Tibi: Szüleim láttak már színpadon, a mai napig is sokszor eljönnek megnézni.

Bálint: A két testvérem eljött már párszor, de nem feltétlenül a zene miatt (nevet). Bár szerencsére általában remek zenekarokkal lépünk fel, így néha ők is találtak valami szívükhöz közelebb állót.

Milyennek látjátok a mai magyar underground / extrém metal helyzetét?

Tibi: Úgy gondolom, csökkent a koncertre járók száma, bár néha azért meglepődünk. Sokan már inkább otthon hallgatnak zenét vagy néznek koncerteket. Inkább úgy gondolom, nem az érdeklődök száma lett kevesebb, hanem a kimozdulni vágyóké. Túl instant már ez a világ, minden ott van a gép előtt. Lehet ez a vírushelyzet most kiéhezteti az underground fanokat.

Bálint: Igen, csökkent is, de leginkább kiszámíthatatlanná vált, hogy milyen lesz egy-egy underground buli látogatottsága. Ugye a különböző digitális tartalomszolgáltatókon rengeteg zenekart megismerhetsz, de ettől függetlenül én szeretek eljárni koncertekre és ott meghallgatni a számomra akár ismeretlen zenekarokat is, szóval más is tehetne így.

Egy búcsúkérdés, amit mindenkinek felteszek: mit jelent számotokra a metal, és mit jelent számotokra a zene, a zenélés?

Tibi: A zene és zenélés sok élethelyzetemben segített már; rángatott már ki gödrökből és felemelt újra meg újra. Ott van velem a mindennapjaimban, nem telik el nap, hogy ne hallgassak zenét. Edzés, munka, utazás ide-oda, meg is rekednék nélküle. A zenélés illetve a próbák már-már lételememmé vált, nagyon nehéz most nekem ez a próba nélküli időszak…

Bálint: Nagyon fontos része az életemnek mind a zenélés, mind a zenehallgatás, az egyik legjobb dolog a világon, amikor fent állsz a színpadon, és a közönség is partner a buliban. Fogalmam sincs, hol tartana az életem a rock/metal zene nélkül, rengeteg értékes embert ismertem meg ebből a közegből, segít magasan szárnyalni vagy – ha épp arra van igény – még mélyebbre zuhanni, átjutni az akadályokon vagy csak szimplán egy jót bulizni.

Szerkesztette: Á