POWERDRIVE – A HANGFAL MÁSIK OLDALÁN 3.RÉSZ

A szakma egyik nagy veteránját senkinek sem kell bemutatni. Két aktív zenekara mellett saját stúdiót hozott létre, ahonnan sorra kerülnek ki a minőségi felvételek, Schmiedl Tamás energiája és kitartása példamutató lehet a legifjabb generációnak is.

Zenészként hogyan jött a motiváció, hogy a keverő túloldalán is kipróbáld magad?

Mindig is érdekelt a zenélés technikai oldala, de a stúdiózásig eljutni hosszú folyamat eredménye. Elvarázsoltak a hangszerek és minden hanggal kapcsolatos berendezés. A Moby Dick stúdiófelvételeinél az elejétől a végéig jelen voltam, érdekelt minden, hogyan, mivel történnek a felvételek, hogyan áll össze a kész anyag. Figyeltem és sokat kérdezősködtem a hangmérnököktől. Természetesen már akkor álmodoztam saját stúdióról, de az analóg időkben olyan horror pénzekbe kerültek a felvételekhez szükséges alapberendezések, (keverő, többsávos magnó), hogy ez sokáig álom is maradt. A digitális forradalom eljövetele után vált lehetővé, hogy kicsiben is el lehetett kezdeni és szép lassan építkezni, ahogy az anyagiak és lehetőségek engedték.

Hozzávetőlegesen hány albumon dolgoztál?
Egy stúdiós munkája nem csak a komplett albumokról szól, hiszen sokszor csak egy-egy dalt vagy 3-5 dalos EP-ket, demókat veszünk fel. Nem számoltam össze, de teljes album is volt bőven, 50 biztosan.

Volt olyan nagynevű zenekar, akikkel sosem gondoltad volna, hogy együtt dolgozhatsz majd?

A Europica projektben olyan világsztárok, mint Blaze Bayley, Tim Ripper Owens, Fabio Lione és Ralf Scheepers hangsávjaival dolgozhattam, ami tényleg kivételes eset volt, nem hittem volna, hogy valaha megélem.

Sok fiatal zenész óriási házi hangmérnöknek érzi magát, amíg szembe nem találkozik egy nagyobb fizikai keverőpulttal, vagy egy köteg mikrofonnal és kábellel, amit tudni kellene összerakni. Szerinted mik egy igazi hangmérnök/producer ideális tulajdonságai, mit ad hozzá ez egy produkcióhoz?

Ez egy sokrétű szakma, ugyanúgy ahogy a zenélés is. Jó ha minél több szegmensét ismered, de nem kell mindenhez maximális szinten értened ahhoz, hogy le tudj tenni az asztalra egy jó produkciót. Nyugaton például szakosodott stúdiók végzik külön a felvételt vagy a keverést, mások meg a masteringet. Lehetsz jó koncert keverős, stúdiós, vagy producer, de ezek más-más feladatok. Abban viszont, amit csinálsz, technikailag felkészültnek kell lenned. Egyébként meg folyamatosan képezni kell magadat, ahogy a munka kívánja, mert mindig jönnek újabb dolgok, amit meg kell tanulni. Nem feltétlen szükséges, de hasznos, ha egy stúdiós zenész is, úgy biztosan könnyebben megérti a zenekarok elképzeléseit és átlátja a hangszeres kivitelezéseket. Tudnod kell irányítani a felvételeket, tudnod kell mondani mi pontos, miből lehet kielégítő végeredményt elérni. Egy produkció nem csak a megszólalásról szól, illetve másképpen mondva, a megszólalást nem csak a hangminőség határozza meg. A jó produkciónak, de a jó megszólalásnak is, sok összetevője van. Ebből nagyon sokat tud hozzátenni egy jó hangmérnök vagy producer. Jól jön a tapasztalat, rutin, amikor tudod egy kiadványnak milyen utóéletre kell felkészülnie, segít a válaszok megtalálásában. Egy produkciót össze kell rakni, tudni kell a zenekar felé tanácsokkal, ötletekkel szolgálni, sokszor ezt el is várják tőlem. Az is előny például, ha értesz a hangszerek beállításához, akár javításához, nagyon sok esetben szükség van a hangszerek gyors orvosolására, a felmerülő problémákat ott helyben meg kell oldani, a munkával haladni kell. Sok mindent mondhatnék még, de egy fontos dolgot még megjegyeznék: szeresd a munkád, az mindig előrevisz!

Mi volt a legkotványabb cucc, amit valaha bemikrofonoztál egy felvételhez?
Ha volt is valakinek ilyen cucca, szerencsére annak volt önkritikája, mert inkább nem hozta el és valószínűleg inkább kölcsönkért valakitől. Egyébként a kölcsönben mi is nagyon sokat tudunk segíteni, hiszen rengeteg hangszerünk, erősítőnk, hangfalunk és egyéb eszközünk van, amit igénybe lehet venni a felvételekhez. Mondjuk, azért egy-két dobfelszerelés már járt a stúdióban, ami próbára meglehet elmegy, de felvételt készíteni nem érdemes vele. Szerencsére van a stúdiónak egy saját dobja, egy igazi vintage, első szériás TAMA Starclassic 9 rétegű maple, ilyenkor mindenképpen javasoljuk ennek a használatát.

Volt olyan munkád, amihez előzetesen nem fűztél nagy reményeket, aztán a felvétel kezdetekor kiderült, hogy meglepően jó lesz?
Szerencsére több a kellemes meglepetés, amikor néha egészen fiatal zenészekről derül ki, hogy könnyedén megoldják a feladatot és nagyszerűen megszólal a kezük alatt a hangszer.

És fordítva esetleg? Volt olyan felvétel, ami nem készült el, vagy nem adtad hozzá a neved a végén?
Sajnos a hosszú évek alatt arra is akadt példa, hogy valaki nem tudta feljátszani a részeit, olyankor más megoldást kellett keresni. Legtöbbször a tak-ra való játszással, azaz a pontossággal vannak a gondok, de legtöbben kis idő után belejönnek. Volt egy dobfelvétel, ami mondhatjuk, soha nem készült el, egy év elteltével végül visszatért a zenekar, de belátva a hiányosságokat, dobgép lett belőle. Olyan viszont nem volt, amihez ne adtam volna a nevemet, ha már belekezdünk, mindig keresünk valami megoldást. Szélsőséges esetben, amikor előre látszik a probléma, megelőzve a bajt, eleve el se vállalom a munkát, de ilyen ritkán van. Az én feladatom, hogy megoldjam a feladatot és tiszteletben tartom, ha valaki hozzám fordul.

Amellett, hogy rengeteget foglalkozol zenével, szabadidődben tudsz még kikapcsolódásképp mást hallgatni, vagy ez olyasmi, mint amikor a cukrász inkább egy steaket enne este?
Nem ismeretlen az érzés, de nagy lemezgyűjtő vagyok, számomra fontos a zenehallgatás! Nekem ez kikapcsolódás, feltöltődés! Sokszor alig várom, hogy egy-egy friss szerzeményt végre feltegyek a lemezjátszóra. A munkában ért hang impulzusok ritkán nevezhetők zenehallgatásnak, ritkán hallgatunk egy dalt az elejétől a végéig. Sokszor rövid részleteket a végtelenségig ismételgetve hallgatunk, ami valóban nagyon kimerítő tud lenni, de ilyenkor sem a zenétől kapok csömört, egyszerűen csak elfáradok.

Minden hangmérnöknek legendás sztorijai vannak a teljesen felkészületlenül érkezett, vagy túlságosan rálazult zenészekről. Nálad volt már ilyen emlékezetes eset?
Az előbb már részlegesen említett dobos sztori volt talán a legemlékezetesebb, akkor még nem volt dobunk és béreltünk egyet a zenekar kérésére. Behangoltuk, bemikrofonoztuk, beálltunk a hanggal, aztán az első ütéseknél már gyanús volt a dolog. A lehallgatóban összenéztünk és szinte egyszerre mondtuk, hogy hűha, ebből baj lesz! Úgy is lett, egy év múlva következett a folytatás!

Kikkel volt a legjobb együtt dolgozni és miért?
Hosszú lenne a névsor, konkrét neveket itt sem említenék, ahogy a negatív eseteknél sem. Amikor jók a dalok, jó a lemezanyag, jók a hangszerek, vagy ha a feljátszások könnyedén mennek, amikor tanulni tudok én is a zenészektől, na úgy mindig jó dolgozni. Az energia, az idő nem a feljátszásokra megy el, hanem a kapacitás nagyobb részét a produkció összerakására és a hangzás kidolgozására tudjuk fordítani. Szeretem, akik ambiciózusak és tudják mit akarnak. Legtöbbször persze a rutinosabb, már több stúdiófelvételt megélt vagy lemezt kiadott zenészek tartoznak ebbe a csoportba, de vannak kivételek, akiknek már kezdőként profi a hozzáállása.

-Vikomt

MD Stúdió weboldal:
https://www.mdstudio.hu/
MD Stúdió Facebook oldalak:
https://www.facebook.com/mdstudiosopron/
https://www.facebook.com/schmiedl.tamas.mdstudio