Lost Continent interjú

Név: LOST | CONTINENT

Alakulás éve: 2012.

Műfaj: modern metal

Város: Budapest

 

Meséljetek kicsit magatokról, kik vagytok ti, mit csináltok?

Gabesz, Jani:

Nos, hát, mi ilyen fiatalok vagyunk. – khm, már aki (Jani) – . Tudunk zenélni, ezt bátran merjük állítani. Sok mindenhol megfordultunk zeneileg. Sok mindennek tituláltuk magunkat, de nyolc év elteltével rájöttünk, hogy inkább csak azt szeretnénk játszani, amit szeretünk. Kidobtuk az összes skatulyát, jelvényt, előírást, elvárást. Most már zenekar vagyunk. Hogy mit csinálunk, az már egy egészen más kérdés… 😀

Mi volt a legnagyobb élmény, amit együtt átéltetek?

Bálint: Számomra az volt a legnagyobb élmény, amikor először kézbefogtam az első lemezünket, majd a kislemezünket. Az valami leírhatatlan érzés volt. De voltak olyan koncertek is, amikre nagyon szívesen emlékszem vissza. Ilyen volt a lemezbemutatónk 2014-ben, vagy amikor a Jinjer vagy a Pain előtt felléptünk. De ezzel talán mindannyian így vagyunk.

 

Mi a legfőbb mozgatórugója a zenéteknek? Mi adja a legnagyobb inspirációt?

Ricsi: A világban tapasztalt élmények/hatások átélése és kifejezése, illetve a fejlődés, minden téren. A zene és ezen műfaj szeretete, valamint az, hogy ezt közösen élhetjük át.

Gabesz: Ez elég nehéz ügy, ezért igyekszem óvatosan fogalmazni. A PÉNZ! (Ha nem evidens, akkor ez természetesen az év vicce volt.) Kizárólag az inspirál minket, hogy senki nem mondja meg, hogy mit csináljunk.

Peti: Ha lehet ezt a közhelyes dolgot mondani mint a mindennapok élményei, akkor ezt mondanám. Pozitív, negatív egyaránt. Mivel a zene az érzelmek nyelve és a velünk történő események nyilvánvalóan hatással vannak az érzelmeinkre, így a létrejövő dalok mindezek lenyomatává lesznek. Illetve legalább ilyen fontos, hogy az egymás által feldobott zenei gondolatok, megmozgatnak bennünk valamit, amire reagálunk. Van egy egyfajta kreatív kölcsönhatás közöttünk, ami mindannyiunkat inspirál és mozgásban tart. Még akkor is, ha nagyon keveset tudunk fizikálisan találkozni, az elménk ilyen formán összekapcsolódik.

Metalon belül picit kilógtok a sorból, hiszen ti egy csellóval színesítitek a zenei palettát. Honnan az ötlet, mennyire vált be?

Gabesz: Egy régi koncepció vezetett minket ide, és bár a cselló egy nem hétköznapi mutatvány a metal zenében, számunkra ez TELJES ALAPVETÉS. Nem tudunk úgy gondolkodni zenében, hogy ne legyen rajta cselló. Janival (Madaras János Alexander – cselló; a szerk.) megfogtunk az Isten lábát, amellett, hogy ritka igényes és tehetséges zenész a klasszikus vonalon, nemzetközi szintű munkákkal, lenyűgöző referenciával, valójában egy igazi állat. Mind a humor, mind a kreativitás, mind a szakmában elengedhetetlen hajtóerő túlcsordul a srácban. Így könnyű a dolgunk.

Úgy érzitek, vannak határai annak műfajnak, amit csináltok? Szeretnétek megpróbálni feszegetni ezeket a határokat?

Bálint: Úgy gondolom, hogy egy egészséges határ felállítása mindenképpen szükséges, műfajtól függetlenül. Nálunk ez teljesen természetesen jön, nem tudatosan állítunk fel magunknak határokat.

Jani: Ugyanakkor pontosan az az egyik fő koncepciónk, hogy amennyire csak alkalmunk nyílik rá, lehessünk rendhagyóak, hiszen az ilyen helyzetekből sülnek ki a legizgalmasabb dolgok.

Van valami végső célotok, amit mindenképp el szeretnétek érni, vagy csak jól érzitek magatokat?

Bálint, Gabesz, Jani: Régebben nagyravágyóbb álmokat kergettünk, mára már kicsit reálisabb célokat tűztünk ki magunk elé. Koncertezni szeretnénk, akikkel lehet, nem vagyunk finnyásak. Egy őszi turné is tervben van, hogy más városokban is meg tudjuk mutatni az új lemezünk dalait. A végső cél az, hogy olyan számokat írjunk, amik megmozgatnak minket, és szerencsés esetben a nagyérdeműt is lelkileg. És ezt természetesen úgy, hogy ne egy a piac által nyomott megfelelési kényszert érezzünk, hanem magunknak és másoknak is örömet okozzunk. Időigényes dolog, de mindenki boldog. Legalábbis a zenekarból. Hiszünk benne, hogy ez a szabadság és relaxált munkafolyamat, amit a 2019-es évben sajátítottunk el, meghozza a gyümölcsét, és átjön majd az embereknek.

Hallgattok esetleg más zenei stílusokat is, ötletet is merítetek akár, vagy inkább stílusotokon belül maradtok?

Jani: Ez természetes. Lévén, hogy igyekszünk a saját zenénket is egy ízléses, de nem stílushoz kötött mezsgyében terelgetni, az inspirációt is széles köbről szerezzük. Legyen az a Peryphery, az Attila, Igor Stravinskij vagy Gustav Mahler.

Gabesz: Egyáltalán nem maradunk stíluson belül, mint azt kifejtettük, igyekszünk nem kötni magunkat semmihez. A legvadabb dolgokat hallgatjuk az Igorrrtól kezdve a nagyon ambient Sigur Róson, Mayhemen, oldschool hip-hopon át. Természetesen töménytelen mennyiségű metal forrásunk is van, összeszedni sem tudom, hogy mi mindent hallgatunk. Nagyon szeretünk kísérletezni.

2018 májusában jelent meg az utolsó kislemezetek, az Antique. Milyen visszajelzéseket kaptatok?

Peti: Szerencsére nagyon jól fogadták. Minden dallal kapcsolatban érkezett pozitív visszajelzés. Koncerten is észrevettük, hogy előszeretettel énekelték őket, szóval nagyon örülünk ennek!

Jani: Alapvetően én is jónak gondolom a visszajelzéseket, amiket kaptunk, de a lemez címe beszédes, egy időszaknak a végét jelentette. Főként az alkotási módjainkban, így azt kell, hogy mondjam, kevéssé a EP-re érkezett visszajelzésekre alapoztunk, mintsem egy korszak záróakkordjaként szerettük volna eljátszani azt.

Ezután május 11-én volt a lemezbemutató bulitok. Hogy sikerült, hogy éltétek meg?

Peti: Elég hosszú idő telt el az első lemez óta, és akik ismerik a zenekart, nagyon várták már az új dalokat. Elég jól is fogadták, volt nagy zúzda a közönség soraiban is, nem “csak” a színpadon. Személy szerint nekem is nagy élmény volt, remekül jó éreztük magunkat mi is. Mindig felemelő, amikor létrejön a kölcsönhatás zenekar és közönség között, érezni egymás energiáit!

Van valami színpadra állás előtti kis rituálétok, stresszlevezetésképp?

Gabesz: Jelen szituációban a színpadra állás nagyjából kimarad, nyilvánvaló okokból, de volt egy idő, amikor frankón meditáltunk előtte. Egy ideig nagyon jól működött, jó volt tudni, hogy mindenki jól akarja magát érezni, de megtesz mindent, hogy a közönségnek is meglegyen erre a lehetősége. Mivel általában igen hálás közönségünk van, ez rögtön az intro elindulásától már nem olyan nehéz feladat, de sokat segített, hogy Jani (a csellistánk) levezette ezeket a meditációkat, az embernek elmúlnak a görcsei, a feszültsége, és kisimultan megy a színpadra. Utóbbi néhány koncerten a nagy rohanásban előfordult, hogy kiváltottuk ezt alkohollal, de az nem ennyire megbízható. 😀

Bálint: Aztán arra is rájöttünk, hogy felpörögni sem egy rossz ötlet koncertek előtt. (Persze semmi olyan!!!) Így általában az a bevett szokás az, hogy összeölelkezünk, mond mindenki egy-két szót, aztán ordítunk egyet, és hadd szóljon!

Dolgoztok esetleg új albumon? Ha igen, tudhatunk róla valamit?

Jani: Ha valaki ott volt a legutóbbi koncertünkön, az már egész sokat sejthet az új anyagról, hiszen egy kis előzetesként 3-4 dalt eljátszottunk az új lemezről, amely amint a világ állása is engedi, hamarosan kész lesz. A producálást, az összes felvételt és a masteringet is Gabeszunk csinálja, ez egy igencsak kemény meló, de kiváló a munkája.

Peti: A készülőben levő következő nagylemez 9-10 nótát fog tartalmazni. Bálint egyedi hangja mellé maradnak a zúzós riffek, viszont a csellóval kicsit többet kísérleteztünk.

Gabesz: Sajnos a most kialakult helyzet miatt eléggé nehézkes a munka, de igen, dolgozunk. A munkálatok vége felé járunk egy, a tervek szerint 10 dalos lemezzel, ami még elnevezésre vár, de most tudatosan kerüljük a nagy koncepciókat. Nem tudok ígérni semmit, de nagyon a végén járunk. 😀

Hosszú kihagyás után január 10-én visszatértetek a színpadra, ráadásul az AWS előtt léptetek fel a Barba Negrában. Hogy kaptatok erre lehetőséget? Milyen volt a közös a munka?

Bálint: Sok közös pont van a srácokkal, természetesen a barátság mellett. Jani kétszer is játszott velük, a tavalyi DAL döntőjének extra produkciójában, illetve az akusztikban is. Illetve az egyik DAL adásban én is vokáloztam nekik. De a sort folytathatnánk azzal is, hogy az első lemezünket Brucker Bence keverte és producelte.

Jani: A közös munka remek volt, nagyon csípjük az AWS-es urakat. A koncert kiváló hangulatban telt, a backstage-ben még arra is jutott időnk, hogy igyunk egyet egymás egészségére és összeálljunk egy közös fotóra. Reméljük, hogy lesz még lehetőségünk a srácokkal együtt színpadra állni!

Terveztek esetleg idén turnét, akár egyedül, akár más zenekarral/zenekarokkal? (Akár az új lemez kapcsán)

Bálint, Jani: A jelenlegi helyzetre való tekintettel, ami talán reálisnak tűnik, az a Rockmaraton és reméljük, hogy az már nem fog elmaradni. Sajnos ebben a világszintű járvány okozta problémában nagyon sok fellépési lehetőség esett a kútba. De mindenképp jó hír, hogy az új lemez Gabeszunk boszorkánykonyhájában az utolsó simításra vár. Így, ha élőben még egyelőre bizonytalan a koncertek, és az ezáltal az élő muzsikálás sorsa, ezt legalább majd lehet hallgatni.

Milyen a viszonyotok más zenekarokkal? Támogatjátok egymást?

Bálint: Nem vagyunk senkivel rosszban, szeretünk mi mindenkit és támogatjuk egymást. Ez egy nagyon kicsi játszótér és szerintem mindig is nagy volt az összetartás a zenekarok között.

Ricsi: Úgy gondolom, hogy egész jó, független attól, hogy volt-e közös fellépésünk vagy sem.  (szokták mondani, hogy „Összefújja a szemetet a szél…”) És igen, támogatjuk egymást.

Üzentek valamit az olvasóknak?

Jani: Vigyázzatok egymásra, és magatokra, illetve hallgassatok sok zenét! Küldjük a szeretést, küldjétek ti is vissza és tovább!

Bálint: Mindenkinek erőt és kitartást kívánunk ezekben a nehéz időkben. Túléljük ezt is, mint minden mást. Reméljük mihamarabb zenélhetünk nektek, és bulizhatunk együtt egy hatalmasat.

Peti: Kövessétek a zenekart figyelemmel! Hamarosan sok újdonsággal jelentkezünk! Addig is hallgassatok sok LOST | CONTINENT-et! Vigyázzatok magatokra és egymásra!

Gabesz: Kitartást mindenkinek, hallgassatok magyar zenekarokat, osszátok őket, mert most ez nagy segítség mindenkinek. Figyeljetek, mert sok mindenen dolgoztunk az elmúlt egy évben, és lassan felszínre tör a tartalom 😀

Ricsi: Maradjatok OTTHON és hallgassatok METALT!!! És ha leült a vihar, jertek KONCERTRE!!!

LOST | CONTINENT:

– #stayhome és #metal, #t-rex, #szivecske meg #avokádóó

Facebook: https://www.facebook.com/lostcontinen...

Youtube: https://www.youtube.com/user/lostcontinenthun
Instagram: @lostcontinenthun