INNISTRAD

A soproni Innistrad csapatára bár leginkább a régisulis ízzel operáló thrash metal a jellemző, a zenekarra ez a jelző nem akasztható egyelőre, hiszen nem túl rég óta muzsikálnak együtt. Bár egy EP már a hátuk mögött áll, idén egy nagylemez is kikerült a kezeik közül “A hatalom figyel” címmel, melyet a Moby Dick frontemberének, Smicinek a stúdiójában, segítségével rögzítettek. Ez a fajta zene nem ömlik ki a hazai ajtókon, tekintve, hogy kevés csapat őrzi a lángját ennek a vonalnak, így nem is csoda, hogy néhány kérdésre elkaptuk a soproni thrashereket, akikkel virtuális színtéren “ültünk le” beszélgetni…

 

 

Név: Innistrad

Műfaj: thrash metal

Megalakulás éve: 2016

Város: Sopron

 

Fiatal formáció vagytok, ha az indulásotok időpontját nézzük, hiszen 2016ban alakultatok, így mindössze három éve muzsikáltok közösen. Felidéznétek az olvasóknak néhány szóban a megalakulásotok körülményeit, sztoriját? Milyen indíttatásból, ötlettől vezérelve állt össze az Innistrad?

Lőrincz Ádám: 2016 legelején faterommal egy korábbi formációban kezdtük a közös zenélést az akkori gitárosunkkal. Az a zene leginkább heavy metal volt, de hamar megegyeztünk abban, hogy hármunk szíve inkább a keményebb, thrash metal zene világához húz. Végül 2016 áprilisában új énekessel és dobossal kiegészülve megalakult az INNISTRAD zenekar.

A zenétek vegytiszta thrash metal, régisulis hangzással, riffekkel operáltok. Mára sajnos bátran kijelenthetjük, hogy a metalnak ezen ága hazánkban hányatott sorsra jutott, kevés zenekar műveli, viszi tovább ezt az irányzatot. Talán fura lehet a kérdés, de az induláskor az alapvető elképzelésetek is ilyen fajta muzsika volt, vagy kicsivel később körvonalazódott hogy valójában ez a ti „utatok”?

Lőrincz Ádám: A kezdetektől fogva a thrash metalt érezzük a mi utunknak. Az idő előrehaladtával talán kicsit formálódott ezen belül is a stílusunk, ez köszönhető a tagcserének, valamint a zenekar fejlődésének.  Korábban íródtak „slágeresebb” dalok (pl.: Higgy magadban), ma ennél súlyosabb, vadabb és „kevésbé populáris” dalaink születnek.

Idén megjelent az első, debütáló korongotok, „A hatalom figyel” címmel. Mielőtt kicsit beszélgetnénk arról, mit is takar a cím, és miről énekeltek a számokban, először azt kérdezném, mi volt az oka, hogy nem született meg a lemez már a korábbi időszakban? A számok álltak össze nehezen, és hosszabb ideig érlelgettétek a számokat, vagy másban keresendő az ok?

Lőrincz Ádám: 2017-ben már megjelent egy 5 dalos EP lemezünk, „Múló jövő” címmel. A nagylemez dalai az azt követő másfél évben álltak össze, miközben koncerteket is adtunk szerte az országban. Így érthetően a fellépésekre is kellett koncentrálnunk, a heti egy próba mellett csak a műsort tudtuk eljátszani, ritkábban jutott idő az új nóták összeállítására.

Térjünk rá magára a címre és az albumra! Beszédes a cím, és a szövegek is. Honnan merítitek az ötleteket és az inspirációt a szövegekhez, miből táplálkoztok?

Unger János: A szövegek témái többnyire a hétköznapokból adódnak. Ami minket, illetve mindannyiunkat körbe vesz. Ezeken keresztül próbáljuk a véleményünket elmondani, megfelelően súlyos zenei kísérettel. Vannak témák, amik személyes történetek, egy bizonyos szituáció szülte. Ezek a helyzetek sokak számára ismerős lehet.

Jól hallom ki a dalokból, hogy aktuális társadalmi, helyenként politikai témákat feszegettek, helyenként árnyaltabb köntösben?

Unger János: Nem akarunk senkit befolyásolni. Ez a mi véleményünk, de persze mindenki azt ért ki belőle amit akar. Politikailag pedig nem foglalunk állást.

No és ha már a szövegeknél tartunk, mesélnétek arról is, nálatok hogyan néz ki a dalszerzés folyamata? Van fő szövegíró a csapatban?

Lőrincz Ádám: a dalszerzést jelenleg jómagam, és gitáros társam, Kassai Ádám végzi. Otthon írjuk külön-külön a dalokat, majd ezeket a próbateremben összepróbáljuk, végső köntösbe varázsoljuk.

Unger János: A zenekar eddig elkészült dalaihoz egy kivételével én írtam a szövegeket. De nincs kiosztva ez a szerep, hisz az Engedd el! című dal szövegét Zolival ketten raktuk össze, a Hamis prófétákat pedig dobosunk, Boni lánya írta. Vannak témák, amik előre elkészültek és a dalhoz lettek igazítva. Az utóbbi időben jó néhány a kész dalra íródott. A zene is adta az ötletet.

Annyit már tudok, hogy a lemez felvétel Smicinél zajlott, így biztos, szakavatott kezek között történtek a munkálatok. Magától adódik a kérdés, hogy a megegyező zenén, irányvonalon túl hogyan találtatok egymásra? Esetleg régebbről datálódik köztetek az ismeretség? Milyen volt a közös munka, milyen emlékeket őriztek erről az időszakról?

Lőrincz Zoltán: Ki merem jelenteni, hogy én vagyok a Moby Dick legrégebbi és egyik leghűségesebb rajongója. Már a legelső koncertjükön ott voltam, és onnantól kezdve a ’90-es évek elejéig mindenhol. Sőt, 1985 körül minden próbán is. Egy baráti társaságba tartoztunk a soproni Deák térről. Egy korosztály vagyunk, nekem ők mégis bálványok mind a mai napig, és olyan srácok, akikre lehet számítani. Ez különösen igaz Smicire. A világ legtermészetesebb dolga volt, hogy az ő stúdiójában vesszük fel a dalainkat.

Elnézve benneteket, úgy tűnik, generációk találkozása vagytok, hiszen jelentős korkülönbség van köztetek, ráadásul, ha jól tudom, egy apa fia páros is van a csapatban. Mit gondoltok, a generációs különbségek azt is jelentik, hogy valamilyen szinten hatással vagytok emiatt egymásra? Tudjátok inspirálni ennek köszönhetően egymást, akár zeneileg, akár úgy, hogy valószínűleg más-más a világnézetetek bizonyos dolgokat illetően?

Lőrincz Ádám: A generációs különbségeket abszolút pozitívumként lehet tekinteni. A fiatalok és az „öregek” egy adott problémára különböző perspektívából keresik a megoldást.

Kassai Ádám: Mint a zenekar legfiatalabb tagja. talán én vagyok a legkomolytalanabb is, de észrevehetetlen számomra ez az egész. Kijövünk egymással és közösen járunk a thrash útján!

Rácz János: Csak ajánlani tudom az ilyen korkülönbséges közeget! A fiatalok sokat tanulnak az idősebbektől, talán hamarabb is érik a gondolkodásuk. 😊 Mi pedig mindig frissek maradunk a srácoktól, sokkal jobban képben vannak az újdonságokkal. Esélyünk sincs a befásulásra.

 Kifejezetten az előbb említett apa/fia párosra kérdeznék rá, hiszen ez egy ritka, ám annál pozitívabb jelenség, nagyon jó ilyet látni. Milyen érzés együtt zenélni, ez már korábban is tervben volt?

Lőrincz Ádám: Nem volt tervben, ez csupán véletlen adódott így. Egy korábbi formációba kerestek épp gitárost és basszusgitárost, így lettünk zenésztársak.  Az együtt zenélés mellet rengeteg támogatást is kapok, utazás során is, ha bármi nyűgöm van rögtön „kéznél van” egy családtag. Mivel a zenekar közösségi oldalait én kezelem, a menedzseri dolgokat is bizonyos szinten én végzem, mindig jól jön egy idősebbtől a segítség, a családon belül így hamar megkapom.

Lőrincz Zoltán: Erről csak annyit, hogy a koncertek végén mi „öregek” pihegünk a sarokban és próbáljuk meggyújtani a ciginket, míg a két Ádámot már a büfében szedik szét a fanok. Ilyenkor átkozottul büszke vagyok. Ahogy összeszedem magam igyekszem utánuk, hogy elhencegjem: „Ő az én fiam. A másik meg a keresztfiam, hisz muszáj volt Peti névre keresztelnem a névazonosság miatt”. Persze ennek a két kölyök ott akkor nem igazán örül!

Ja! Majd elfelejtettem… A fiam miatt kezdtem el zenélni, miatta vettem életem első bőgőjét Lemmy halálának napján.

 Mire ezt az interjút az olvasóink idézőjelesen „kézbe veszik”, már 2020 januárját fogjuk írni. Így nem is azt kérdezem, mi a tervetek a jövő évre nézve, hanem mi a tervetek az idei évre, akár koncert, akár stúdió fronton? Mire számíthatnak a rajongók, készültök e valamilyen különlegességgel?

Lőrincz Ádám: Az idei évet dalírással és koncertezéssel töltjük, reméljük, hogy minél több helyen adhatunk koncertet, köztük olyan városokban is, ahol még nem járt a csapat. A soron következő, második INNISTRAD nagylemez 2021-re várható, amikor is a banda fennállásának 5. évét ünnepli. Eddigi biztos koncertjeink 2020-ban:

február 8. – Szombathely (MOBY DICK vendégeként)

február 14. – Temesvár (AKELA vendégeként)

február 15. – Szeged (AKELA vendégeként)

február 28. – Komló (ARCHAIC vendégeként)

június 18 – 20. – Ukk (Ukk & Roll Fesztivál)

Végül, de nem utolsó sorban, üzentek valamit az olvasóknak, rajongóknak? Szeretnétek még valamiről beszélni, amiről nem esett szó, de fontosnak tartjátok?

Lőrincz Ádám: Ha felkeltettük a kedves olvasók figyelmét, akkor kövessétek zenekarunk oldalait az alábbi linkeken! Valamint rendelhető CD és póló az innistrad.metal@gmail.com címen vagy Facebook-üzenetben. Elérhetőségeinket alább találjátok:

Facebook

YouTube

iTunes

Spotify

Deezer

Köszönjük szépen a beszélgetést!

(A borítókép a zenekar Facebook oldaláról származik, amelyet Bánlaki Andrea készített)